Átrendeződhetnek a haditechnikai erőviszonyok

Átrendezheti a haditechnikai erőviszonyokat, hogy a radarok számára láthatatlan katonai repülőgépek a műholdakról érkező jelek elemzésével mégis felismerhetők.

Kínai szakemberek a Starlink műholdrendszer jelei alapján sikeresen meghatározták egy Dél-kínai-tenger felett lebegő DJI Phantom 4 drón helyzetét – jelentette a South China Morning Post. A civilek számára 2016 vége óta kapható kínai drón egy párkilós eszköz, amelynek radarkeresztmetszete a lopakodó repülőgépekéhez hasonló. Az eredmény komoly fordulatot jelenthet a haditechnikai versenyben.

A rádiólokátorok vagy radarok a megfigyelt tárgyról visszaverődő rádióhullámok alapján tudják meghatározni annak helyzetét. A radarkeresztmetszet (vagy RCS) a visszaverődő jel méretét és felismerhetőségét jelzi, minél nagyobb, annál egyszerűbb távolról felderíteni. A radarkeresztmetszet függ a rádiólokáció műveletének minden elemétől, a radar sugárzásának hullámhosszától a jel beesési szögéig és polarizációjáig, és persze nem utolsósorban függ a megfigyelt tárgy méretétől és anyagától.

Az Egyesült Államok a hatvanas években az SR-71 Blackbird kémrepülőn alkalmazott először radarhullámokat elnyelő és hővé alakító különleges festéket. Az azóta eltelt fél évszázad alatt több lopakodó harci repülőgépet és bombázót is hadrendbe állítottak és bevetettek háborús helyzetben. Ma már Kína és Oroszország is rendelkezik radarok számára felismerhetetlen katonai repülőgépekkel. Szigorú katonai titok, hogy ezeknek a gépeknek különböző szögekből milyen a radarkeresztmetszete. A lényeg, hogy kicsi: kevesebb jelet vernek vissza, mint egy biorepülőgép, ismertebb nevén madár.

Minden a levesbe

A szóban forgó kínai módszer úgy játssza ki a lopakodótechnikát, hogy a felszíni radar helyett az űr felől érkező, a gép felületén minimálisan szóródó hullámokat figyeli. Ennek egy járulékos előnye, hogy nincs felszíni radar, amit zavarni lehetne, vagy kiiktatni egy radarjelet követő rakétával.

A drón megtalálásához egy titkos algoritmust és egy ugyancsak titkos, nagy teljesítményű processzort használtak. A módszer technikai lehetőségeiről annyit árultak el, hogy a drón apróbb részletei, például a rotorjainak a forgása is látható volt, annak ellenére, hogy a teszthez bolti alkatrészekből barkácsolt kis antennát használtak, amely elforogva követte a Starlink Kínában nem használható titkosított rádiójelét.

Az „antilopakodó” radar azért fontos fejlemény, mert nagyon rövid idő leforgása alatt elavulttá tehet egy sor nagyon drága fejlesztést. Az amerikai F–35 ötödik generácós lopakodó-vadászgép például minden idők legdrágább fegyverfejlesztési programjának eredménye, 1700 milliárd dolláros költségével. De nemcsak az F–35 veszíthet ezzel a képességeiből, hanem a nemrég bemutatott B–21 interkontinentális bombázó vagy a katonai drónok is.

Ennél is nagyobb probléma, hogy a két nagyhatalom között közvetlen katonai szembenállás van Tajvan miatt, amely a kínai kommunisták hatalmától független köztársaság vagy – nézőponttól függően – szakadár tartomány, és különös módon chipgyártása miatt egyben a nyugati civilizáció egyik technológiai központja. Az elveszett versenyelőny problémáját tovább mélyítheti, ha a lopakodókat elfogó technikára Észak-Korea vagy Kína más barátai is szert tesznek.

Elon és a többiek

Mindez vélhetően nem azt jelenti, hogy Kínának nincs gondja a Starlink műholdrendszerrel. Pár éve még nagyon sokrétű haditechnikai fenyegetésnek tekintették, amely hiperszonikus rakétákat deríthet fel, cirkálórakétákat vezethet célba, vagy irreguláris módon szolgáltathat fontos adatokat, mint Ukrajnában, esetleg maguk a műholdak válhatnak egy űrháború kinetikus ágyúgolyóivá.

Egy több ezer eszközből álló, decentralizált műholdrendszer fizikai megsemmisítése nagyon költséges dolog, és az űrszemét okozta veszélyek miatt nem is célszerű. Ezen a ponton akár az Egyesült Államok is lekapcsoltathatná a Starlink-rendszert, de ez nem oldaná meg a problémát. Kína ugyanis a lehetőségeket mérlegelve Csianfan néven saját internetes műholdrendszer kiépítése mellett döntött. A rendszer a tervek szerint 13 ezer műholdból fog állni és az első 18 műholdat pár héttel ezelőtt, augusztus elején lőtték fel.

(index.hu)