Véget vethetnek az önkényes ítéleteknek Indiában

Az indiai kormány felülvizsgálja a büntetőjogi rendszert, megelégelve a folyamatos támadásokat a megalapozatlan, önkényes ítéletek miatt.

Az utolsó csepp a pohárban egy, a kelet-indiai Bihar államban történt eset váltotta ki, amikor egy férfit nemi erőszak vádjával mindössze 30 perces tárgyalás után halálra ítéltek. Az ítéletet később egy felsőbb bíróság hatályon kívül helyezte, mivel a vádlott nem kapott megfelelő védelmet, és a bíró „túlzott sietséggel” járt el. Az ügy újratárgyalását elrendelték, a bírót pedig továbbképzésre kötelezték.

Szemet szemért, fogat fogért

Az indiai kormány célja, hogy a büntetések mértéke jobban igazodjon az elkövetett bűn súlyosságához. Ez a reform közelebb hozná az indiai ítélkezési gyakorlatot olyan országok rendszereihez, mint az Egyesült Királyság vagy Kanada.

Az igazságügyi minisztérium várhatóan decemberben mutatja be az új tervezetet a legfelsőbb bíróságnak, amely tavasszal hívta fel a kormány figyelmét a reform szükségességére.

Mindenre kiterjedne

Az új szabályozás minden bűncselekménytípusra vonatkozna, ugyanakkor a Biharban történt, 2021-re visszanyúló esetben az ítélet a 18 év alattiak szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása elleni védelméről szóló gyermekvédelmi törvény alapján született, amely három évtől halálbüntetésig terjedő büntetés kiszabását írja elő. Források szerint az alsóbb bíróságok gyakran a legsúlyosabb büntetést szabják ki az ilyen ügyekben, az adott esettel kapcsolatban kiváltott közfelháborodás miatt.

Brutális a lemaradás

India igazságszolgáltatási rendszere több tízmillió elmaradt ügyet görget maga előtt, köztük csaknem 300 ezer olyan esetet, melyek gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményekkel kapcsolatosak. Az ilyen bűncselekmények tárgyalására az ország számos gyorsított eljárású bíróságot hozott létre, hogy biztosítsa a szexuális támadások ügyeinek gyors feldolgozását.

Szeptemberben a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a kormány kénytelen volt csökkenteni azon célját, hogy több ezer ilyen gyorsított bíróságot hozzanak létre. A döntés hátterében az állt, hogy több államban, például Nyugat-Bengálban – ahol egy orvos elleni közelmúltbeli brutális nemi erőszak és gyilkosság országos felháborodást váltott ki – jelentősen elmaradt az eredetileg kitűzött céloktól a bíróságok felállítása.

(vg.hu)