Kirgizisztánban összeomlott az egészségügyi rendszer

A koronavírus-járvány miatt összeomló kirgiz egészségügyi rendszerről számolt be a BBC orosz nyelvű hírportálja.

A tudósítás szerint a járvány megfékezése érdekében létrehozott mobilegységek nem jutnak el mindenkihez, akinél megjelennek a kór tünetei. A kórházak túltelítettek, nincs elég kórházi ágy, az egészségügyi dolgozók rossz körülmények között dolgoznak, nincs elegendő védőruha és lélegeztetőgép.

A közép-ázsiai országban március elején mutatták ki először a koronavírust három olyan embernél, akik zarándokúton jártak Szaúd-Arábiában. Ők nem tartották be az önkéntes karanténra vonatkozó előírásokat, és több mint 150 emberrel érintkeztek. Mindnyájukat elkülönítették és vírustesztnek vetették alá.

Március végén a kormány lezárta a légi határokat, és szigorú, országos korlátozásokat rendelt el. A három legnagyobb város, azaz Biskek, Os és Dzsalálabád több körzetében rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be.

Májusban lazítottak a korlátozásokon, úgy ítélve meg, hogy sikeres volt a betegség elleni védekezés. A 6,5 milliós országban akkor 1002 fertőzöttet regisztráltak, 12-en meghaltak. Többségük külföldről tért haza, többen Oroszországban dolgozó vendégmunkások voltak.

Június elején hirtelen emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, naponta 25–80 esettel, ami június közepére napi 300–700 esetre nőtt. Akkoriban elrendelték, hogy a betegséget könnyebben viselőket otthon kezeljék. Ekkor alakultak a szóban forgó mobilegységek, de ezek sem bírták az egyre nagyobb nyomást. Az összeomló egészségügyi rendszer miatt a betegek magukat próbálják gyógyítani, sokszor interneten szerzik be a gyógyszert olyan orvosok javaslatára, akik a világhálón adnak tanácsokat.

Július elején élesen megemelkedett a fertőzéses esetek száma. Az akkori, mintegy 12 ezer beteg egyhatoda – kétezer ember – az egészségügyben dolgozik. Csupán július 14-én 105 orvosnál és nővérnél mutatták ki a fertőzést. Megbetegedésükhöz hozzájárult a túlfeszített, munkaidőn túli munka, valamint a védőfelszerelés hiánya. Emellett az egészségügyi miniszter, de még az országos tisztifőorvos is elkapta a fertőzést. Egyes kórházakban 30 betegre egy orvos és két nővér jut, továbbá lélegeztetőgépekből és betegágyakból is hiány van.

Az országban egyetlen ideiglenes kórház sem épült a vesztegzár kezdeti időszakában. Július elsején láttak neki ilyen egészségügyi létesítmények kialakításához, hogy csökkentsék a rendes kórházakra nehezedő nyomást. A fővárosban, Biskekben kilencet építettek.

A baltimore-i Johns Hopkins egyetem pénteki adatai szerint Kirgizisztánban 13 101 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, 173-an életüket vesztették.

(MTI)