A világegyetem minden eddiginél legnagyobb 3D-s térképét készítették el

Egy nemzetközi tudóscsoport elkészítette a világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét – jelentette a swissinfo.ch svájci hírportál.

A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták.

Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a távoli kvazárokat felhasználja az úgynevezett barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) mérésére, amelyek tulajdonképpen a korai univerzumban uralkodó feltételeknek az anyag eloszlásában megőrzött lenyomatai.

A háromdimenziós térkép a világ harminc különböző kutatóintézetében dolgozó több száz tudós húszéves együttműködésének gyümölcse. A tudóscsoport a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérésben vett részt, amely egy új-mexikói optikai teleszkóp által összegyűjtött adatokat használja fel.

Kneib közleményében felidézte, hogy 2012-ben indította el az eBOSS-projektet a világegyetem legteljesebb 3D-s térképének elkészítésére. Mint hozzátette: nagy örömére szolgál, hogy ma már láthatja ennek a munkának az eredményét.

A lausanne-i műegyetem közleménye szerint az 1998 óta rendelkezésre álló adatokból kezdtek építkezni és az adatokkal töltötték ki a kozmológiai történelem hiányosságait, hogy jobban megértsék a világegyetem tágulásának mechanizmusát. A tudósok szerint az ősrobbanás, amelyből az univerzum született, 13,8 milliárd évvel ezelőtt történt.

A munka során a kutatók ismétlődő mintákat mértek fel a galaxisok eloszlásában, hogy azonosítani tudjanak több kulcsfontosságú kozmológiai paramétert, beleértve a feltételezett sötét anyag és az energia sűrűségét az univerzumban.

A kutatók olyan galaktikus nyomokat tanulmányoztak, amelyek a tömeg eloszlásáról árulkodnak a világegyetemben. A térkép hatmilliárd évvel ezelőtti részéhez a legősibb, legvörösebb galaxisokat vizsgálták. A távolabbi korok feltérképezéséhez a legfiatalabb, kék galaxisokra koncentráltak.

Mintegy 11 milliárd évvel ezelőttre visszatekintve pedig a kvazárokat vizsgálták, az olyan galaxisokat, amelyeknek középpontjában egy rendkívül fényes, hatalmas energiaforrás, feltehetően egy fekete lyuk van.

Kyle Dawson, az Utah-i Egyetem kozmológusa, az eredményeket ismertető csoport vezetője kiemelte, hogy miközben az univerzum ősi történetéről és a tágulásáról már sok mindent sikerült megtudni, a mintegy 11 milliárd évvel ezelőtti korszak közepéről zavaróba ejtően kevés ismeretünk volt. Az ötéves folyamatos megfigyelésnek köszönhetően azonban sikerült betölteni a lyukakat, és olyan információkhoz jutni, amelyek az utóbbi évtized legfontosabb kozmológiai előrelépései közé sorolhatók.

(MTI/hirado.hu)