Ennyit ért az amerikaiak Irán elleni csapása
Egy új amerikai hírszerzési értékelés szerint csak egy a három múlt hónapban megtámadott iráni nukleáris létesítmény közül pusztult el jelentős mértékben, míg a másik kettő kevésbé károsodott, és hónapokon belül helyreállhat. Donald Trump elnök eközben visszautasította a katonai vezetés sokkal átfogóbb támadási tervét.
Kiderült, hogy milyen hatással volt a június 22-i „Éjféli Kalapács” hadműveletnek: az amerikai hírszerzés friss értékelése azt mutatja, hogy a Fordo nukleáris dúsító létesítmény valóban súlyosan megsérült. A Natanz és az Iszfahán objektumok azonban kevésbé károsodtak – csupán annyira, hogy a nukleáris dúsítás akár már a következő hónapokban újraindulhat.

A Fordo atomvár különleges jelentőségű volt, Irán legbiztonságosabb nukleáris bázisa – 80 méter mélyen a föld alatt, hegybe vájva építették fel. Az üzem 83,7 százalékos tisztasági fokot ért el, közelebb jutva a nukleáris fegyvergyártáshoz, mint valaha. Az amerikai B-2 lopakodó bombázók hat darab 13,6 tonnás bunkerromboló bombát dobtak le a létesítményre, amelyeket kifejezetten az ilyen mélyen elrejtett bunkerek megsemmisítésére fejlesztettek ki.
Az NBC News információi szerint az amerikai hadsereg középső parancsnoksága sokkal átfogóbb tervet dolgozott ki, amely hat helyszín támadását és hetekig tartó hadműveletet jelentett volna. Erik Kurilla tábornok terve „valóban megsemmisítette volna” Irán nukleáris képességeit, azonban
Trump elutasította, mert az összeegyeztethetetlen volt a külpolitikai ösztöneivel.
„Hajlandóak voltunk a végletekig elmenni, de az elnök nem akarta” – mondta az egyik, a tervről tudomással bíró forrás a lapnak. A kiterjesztett hadművelet Irán légvédelmi és ballisztikus rakétaképességeinek szélesebb körű megsemmisítését is magában foglalta volna, és nagy számú polgári áldozattal is járt volna.
Aggodalom helyett bombázás
Trump múlt hónapban egyértelművé tette: ha a hírszerzési jelentések arra jutnak, hogy Irán olyan szinten tud uránt dúsítani, ami aggodalomra ad okot, „biztosan, kétség nélkül” újra bombázna. Az amerikai és izraeli kormányokon belül már tárgyalják a további csapások lehetőségét, ha Irán nem egyezik bele a tárgyalások újraindításába.
Irán légvédelmi rendszerei nagyrészt megsemmisültek, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy megvédelmezze magát a jövőbeni csapásoktól. A Trump-adminisztráció szerint „egyértelművé vált, hogy Iránnak már nincs több légvédelme”.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás