Egy norvég tanulmány szerint megéri folytatni az orosz–ukrán háborút

Európának kétszer annyiba kerülne, ha engedne Oroszország követeléseinek az ukrajnai háború lezárásában, mint ha továbbra is támogatná Ukrajnát a győzelem elérésében – írja egy norvég jelentés. A kockázatelemző cég szakértői a 2026 és 2029 közötti politikai, védelmi, humanitárius és gazdasági terheket vizsgálták, és arra jutottak: egy orosz győzelem 1120–1630 milliárd eurós, míg egy orosz vereség 522–838 milliárd eurós költséget jelentene Európa számára.

A kutatók azért készítették el a jelentést, hogy segítsék a döntéshozókat mindkét lehetséges forgatókönyv következményeinek átlátásában.

Elemzésük két kimenetelt és azok Európa biztonsági igényeire, valamint védelmi kiadásaira gyakorolt hatását részletezi.

Mindkét esetben azzal számolnak, hogy Európa viselné a teher jelentős részét, kiegészülve Kanada és Japán hozzájárulásával. A szakértők azt is feltételezik, hogy az Egyesült Államok felhagyna Európa és Ukrajna közvetlen katonai támogatásával, ugyanakkor továbbra is fegyvereket értékesítene mindkét fél számára.

1. forgatókönyv: részleges orosz győzelem

Az első lehetőség azt fejtegeti, mennyibe kerül Európának és szövetségeseinek, ha Oroszország katonailag és politikailag is sikeresen semlegesíti Ukrajnát. A Kyiv Post által közölt jelentés szerint ez azt jelenti, hogy Oroszország döntő katonai sikereket ér el, elfoglalja a Dnyeper felé eső további területeket, és olyan békét kényszerít Ukrajnára, amely rendkívül hátrányos Kijev számára.

Ez a forgatókönyv Európának a GDP 1,5–2,5 százalékába kerülne, ezáltal mintegy 1630 milliárd eurót emésztene fel. Ebből

• 256 milliárd eurót kellene fordítani a balti és északi térség gyorsított újrafegyverzésére, valamint Ukrajna további támogatására;
• emellett akár további 952 milliárd euróra lenne szükség a Nyugatra menekülő emberek ellátásának biztosítására.

A jelentés szerint Oroszország így „felszabaduló” katonai erőket irányíthatna a NATO balti és skandináv határai, illetve Fehéroroszország és Moldova felé. Ez akár „olyan konfrontációkhoz vezethetne, amelyek fenyegetik az általunk ismert Európát”.

Oroszország részleges győzelme esetén emellett 6–11 millió menekült indulhatna el Európa felé, ami évente akár 275 milliárd eurós kiadást jelenthet. A jelentés szerint „a legrosszabb esetben Ukrajna úgynevezett csődbe ment állammá válik”.

2. forgatókönyv: részleges ukrán győzelem

A második eshetőség azt tárgyalja, mennyibe kerülne Európának, ha képessé teszi Ukrajnát arra, hogy megállítsa az orosz támadásokat, és ismét korlátozott ellentámadásokat indíthatna. Ez a forgatókönyv feltételezi, hogy az ukrán hadsereg képes megállítani az orosz előrenyomulást, megerősíti a légvédelmet, és az ebből fakadó katonai sikerek nyomán Oroszország változtatna számításain, és tárgyalni akarna.

Ez Európának a GDP 0,9 százalékába, legfeljebb 838 milliárd euróba kerülne a következő négy évben – tehát nagyjából fele annyiba, mint egy orosz győzelem.

A jelentés kiemeli, hogy a befagyasztott orosz vagyonok elkobzása ezt az összeget csaknem a felére csökkentené.

Emellett ebben az esetben a kutatók szerint akár 1,5 millió menekült térne vissza Ukrajnába.

A szerzők úgy vélik: „A második forgatókönyv megváltoztathatja Oroszország költség-haszon számítását, és ez kínálhatja a legreálisabb utat egy olyan tárgyaláshoz, amely a háború végét hozhatja.”

Függetlenedés „a valóságtól eltávolodott” Egyesült Államoktól

A kutatók sürgetik, hogy Európa vegye saját kezébe a kezdeményezést a diplomáciai erőfeszítésekben, és dolgozzon ki egy olyan tervet, amely nem függ az Egyesült Államoktól. A szerzők szerint az Egyesült Államok 28 pontos béketerve azt mutatja, hogy Donald Trump és kormányzata nincs tisztában a valódi tét nagyságával, és félreérti, mire lenne szükség egy stabil Ukrajna és Európa biztosításához.

Javaslatuk szerint Európának ehelyett a Moszkvára gyakorolt katonai és gazdasági nyomás fokozására kellene összpontosítania. A jelentés végül leszögezi, nem látnak okot arra, hogy megbízzanak Vlagyimir Putyin orosz elnökben.

„Oroszország vezetése a háború egész ideje alatt soha nem mutatott jó szándékot, kompromisszumkészséget vagy valódi tárgyalási szándékot” – írták.

(hirado.hu)