A megkérdezett nők 67%-a tapasztalt erőszakot szülés közben – ENSZ-jelentés

Az UNFPA – az ENSZ nemek közötti egyenlőséggel, reproduktív egészséggel és a fiatalok felhatalmazásával foglalkozó ügynöksége – új tanulmánya szerint Kelet-Európában és Közép-Ázsiában széles körben elterjedt a nők szülés közbeni bántalmazása.

A jelentés több mint 2600 nemrég szült nő online felmérésén alapul, és 16 országot fed le.

A tanulmány eredménye szerint a válaszadók 67%-a tapasztalt legalább egyfajta erőszakot a szülés során, a beleegyezés nélküli orvosi beavatkozásoktól a verbális vagy fizikai nyomásig. A válaszadók 48,1%-a számolt be arról, hogy beleegyezése nélkül orvosi beavatkozásokat tapasztalt a szülés során. Ide tartozik különösen a Christeller-eljárás (a baba „kitolása”), a gátmetszés, az oxitocin adagolása vagy a császármetszés.

A válaszadók további 47,4%-a számolt be problémákról az egészségügyi személyzettel való kapcsolat során. Ezek közé tartozott az eljárások megfelelő magyarázatának hiánya, nyomásgyakorlás a beavatkozásokba való beleegyezés során, valamint a kísérő személy jelenlétének megtagadása a szülés során.

A nők körülbelül 24%-a számolt be verbális bántalmazásról, beleértve a fenyegetéseket, a megalázást vagy a durva bánásmódot az egészségügyi személyzet részéről.

A válaszadók 12%-a külön megjegyezte, hogy fizikailag lefogták őket a szülés során, beleértve az ágyhoz kötözést is. A válaszadók további 10,4%-a számolt be a szexuális bántalmazás különböző formáiról, beleértve a nem megfelelő érintést vagy a megalázó manipulációt.

A nők körülbelül negyede rossznak minősítette a szülési ellátás minőségét. A főbb problémák közé tartozott a vizsgálatok és eljárások során elkövetett magánélet-sértések, valamint az orvosi személyzet nem megfelelő képzése. Az ilyen esetek előfordulása ellenére a nőknek mindössze 2%-a jelentette őket hivatalosan. A jelentés szerint ennek oka az intézményekkel szembeni bizalmatlanság, a negatív következményektől való félelem és az ilyen gyakorlat megszokottnak tekintése lehet.

Összességében a megkérdezett nők többsége kielégítőnek értékelte az egészségügyi személyzet szülés közbeni ellátását és hozzáállását. Ugyanakkor a válaszadók 21,4%-a jegyezte meg, hogy elégedetlen a tapasztalataival, további 8% pedig teljesen negatív értékelést adott.

A 18-29 éves nők számoltak be leggyakrabban elégedetlenségről – ebben a csoportban a válaszadók 34,8%-a számolt be ilyen tapasztalatról. Összehasonlításképpen, a 35-46 éves nők körében ez az arány 14,5% volt.

Az elégedettségi szintek az egészségügyi intézmény típusától függően is eltérőek: a magánklinikákon szült nők 70,4%-a értékelte pozitívan a tapasztalatait, míg az állami kórházakban – 49,5%.

A tanulmány külön is rámutat a „szülészeti erőszak” fogalmának alacsony ismertségére: a válaszadók 53,7%-a nem ismeri ezt a kifejezést. A vidéki területeken élő nők, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek leggyakrabban nincsenek tisztában vele.

A tanulmány adatai szerint a fiatalabb nők, a kiszolgáltatott gazdasági helyzetű és alacsonyabb iskolai végzettségű nők nagyobb valószínűséggel számoltak be nem megfelelő bánásmódról.

A jelentésben külön megjegyezték, hogy a vizsgált országok közül a legmagasabb elégedetlenségi szintet a Nyugat-Balkánon – különösen Albániában, Szerbiában és Koszovóban – mérték.

Florence Bauer, az UNFPA kelet-európai és közép-ázsiai regionális igazgatója szerint a tanulmány eredményei egy rendszerszintű problémára világítanak rá.

„Ezek az eredmények komoly figyelmeztetést jelentenek. Minden nőnek joga van a lehető legmagasabb szintű egészséghez, ami magában foglalja a méltósággal és tisztelettel való bánásmódot a szülés során” – mondta.

Hozzátette: „A szülészeti erőszak nem csupán klinikai probléma; ez az emberi jogok megsértése, amely tehetetlenné és stresszessé teszi a nőket, hosszú távú következményekkel járva egészségükre és jólétükre nézve.”