Olyan gyorsan fogy az amerikai haderő fegyverkészletei, hogy már korlátozásokat adtak parancsba
Egyre kritikusabb mértékben fogy az Egyesült Államok fegyverarzenálja: a Tomahawk cirkálórakéták ötödét kilőhették már az elmúlt hetekben. Az egyre inkább eszkalálódó iráni háború miatt más fontos fegyverrendszereknél is korlátozásokat kellett bevezetnie az amerikai hadseregnek, valamint kötelezték a gyártás felpörgetését. A muníció hiánya egyre súlyosabb mértékben korlátozza az USA csapásmérő képességeit.
Az iráni háború három hete alatt az amerikai hadsereg jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert használt fel, ami már érdemben befolyásolja a hadműveleti lehetőségeit. A Handelsblatt elemzése szerint az első hét önmagában 11,3 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, miközben az amerikai fegyveres erők teljes éves lőszerköltségvetése 25 milliárd dollár.
A Pentagon ezért már ennek a dupláját kéri, miközben a kérdés nemcsak az, hogy elég-e a készlet az iráni műveletekhez, hanem az is, marad-e elég tartalék más elrettentési feladatokra, például Kínával szemben az indo-csendes-óceáni térségben.
Az amerikai csapásmérő képességeket különösen gyengíti, hogy a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó javítás miatt kiesett a hadműveletekből Kréta közelében. A hajó kivonása körülbelül 70 repülőgép, köztük F–35-ösök és elektronikai harcra alkalmas F–18 Growler gépek ideiglenes elvesztését jelenti a térségben.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a következő hónapokban a USS Harry Truman és a USS John C. Stennis is nagyjavításra szorulhat, miközben a többi amerikai hordozóra a csendes-óceáni térségben van szükség.
A rakétakészletek fogyása szintén kézzelfogható probléma, ami már kezd látványossá válni: a Tomahawk manőverező robotrepülőgépekből 2025 közepén még nagyjából 4000 darab lehetett készleten, de a Handelsblatt cikke szerint tavaly a húszik és Irán elleni csapásokban már sokat elhasználtak, február vége óta pedig akár 800 darabot is kilőhettek, ami a készlet ötöde.
Ez különösen annak fényében jelentős, hogy az éves gyártási kapacitás csak 50–60 darab. Emiatt az amerikai hadsereg egyre inkább precíziós, repülőgépről ledobott bombákkal hajtja végre a támadásokat, amelyek olcsóbbak és nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre.
A hadműveletek egyre nagyobb részét távolsági bombázók viszik, részben a hordozókapacitás kiesése, részben a Tomahawkok szűkössége miatt. A B–1-es és B–52-es gépeket Nagy-Britanniába telepítették át, ahonnan a korlátozott átrepülési engedélyek miatt hosszabb mediterrán útvonalakon, légi utántöltéssel képesek csak elérni a célpontokat. Ezek a bombázók főként JASSM típusú, nagyjából 350 kilométer hatótávolságú rakétákat használnak, miközben az iráni légvédelem jelentős részének kiiktatása miatt a bevetésük kockázata csökkent.
A legsúlyosabb, tartós problémát a Patriot légvédelmi elfogórakéták hiánya jelentheti, ami az ukrajnai háborút is érintheti.
A háború első napjaiban az Öböl-államok akár 800 Patriot-rakétát is elhasználhattak, miközben a legdrágább PAC–3-as változat darabára elérheti a 9 millió dollárt. A globális kereslet jelenleg ötszörösen haladja meg a gyártási kapacitást, amely az Egyesült Államokban legutóbb évi 600 rakéta körül volt. Emiatt Washington már arról döntött, hogy a PAC–3 rakéták gyártását megháromszorozza, a THAAD elfogórakétákét pedig megnégyszerezi, miközben az első amerikaiakon kívüli gyártás még az év végén elindulhat a bajorországi Schrobenhausenben.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
