Haláboron is folytatódott az oktatási intézmények jövőjéről szóló egyeztetéssorozat

A Beregszászi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 2026. május 27-én elfogadott 145. számú határozata alapján társadalmi egyeztetés indult a Beregszászi kistérség egyes általános középfokú oktatási intézményeinek jövőjéről. Az egyeztetéssorozat részeként június 18-án Haláboron is lakossági fórumot szerveztek.

A lakossági fórumokon elhangzott tájékoztatás szerint az ukrán oktatási rendszerben életbe lépett jogszabályi változások jelentősen érintik a kis létszámú oktatási intézményeket. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium döntése alapján 2025. szeptember 1-jétől az állami oktatási szubvenció már nem fedezi azoknak a gimnáziumoknak és líceumoknak a működését (az elemi iskolák kivételével), amelyekben kevesebb mint 45 tanuló van.

A minisztérium indoklása szerint a kis létszámú iskolák fenntartása jelentős költségvetési terhet ró az államra. A jogszabály ugyanakkor nem írja elő automatikusan az érintett iskolák bezárását. Az ilyen intézmények jövőjéről a helyi önkormányzatok döntenek. A kistérségi vagy települési tanácsok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a tanulókat más, nagyobb iskolákba szállítják-e, vagy vállalják az intézmények további működtetését a helyi költségvetés terhére.

A Beregszászi kistérségben több oktatási intézmény esetében is kritikus a helyzet. Az előzetes adatok szerint 2026 szeptemberétől a Gecsei Kajdy Lajos Gimnáziumban várhatóan 30, az Oroszi Gimnáziumban pedig 32 tanuló lesz, ami jóval elmarad az állami finanszírozáshoz szükséges létszámtól. A Halábori Gimnáziumban ugyanakkor előreláthatólag 45 diák tanul majd, így az intézmény jelenleg megfelel a hatályos küszöbnek. A 2026-ban életbe lépő, 60 fős létszámminimum azonban kihívás elé állíthatja az oktatási intézményt. Ezért is tartották fontosnak a szervezők a helyzetet a lakossággal is megvitatni.

A fórum elején Babják Edit, a Beregszászi Városi Tanács Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője ismertette az oktatási rendszer előtt álló kihívásokat. Elmondta, hogy a minisztériumi előírások szerint azok a gimnáziumok, ahol a tanulók száma nem éri el a 45 főt, a jövőben kikerülhetnek az állami finanszírozásból, és fenntartásuk teljes egészében a helyi költségvetésre hárulna.

A gimnáziumok esetében a 45 fős létszámhatár kulcsfontosságú. Ha ennél kevesebb a tanuló, az állam már nem finanszírozza a pedagógusbéreket sem. Tudnunk kell azonban, hogy az iskola nem csupán oktatási intézmény, hanem a falu közösségi életének egyik meghatározó központja

– hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy Halábor jelenleg teljesíti a feltételeket, hiszen szeptembertől pontosan a szükséges létszámú diák tanul majd az intézményben, így az iskola továbbra is része marad az államilag finanszírozott rendszernek. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a demográfiai folyamatok miatt a következő években további nehézségek várhatók.

Babják Edit arról is beszélt, hogy amennyiben a halábori intézmény a jövőben elveszítené gimnáziumi státuszát, a legközelebbi oktatási intézmények a badalói, illetve a mezővári iskola lennének. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg nem tudnak garanciát vállalni a tanulók rendszeres és biztonságos beutaztatására. Mint fogalmazott, a diákok szállításának megszervezése számos gyakorlati és anyagi kérdést vet fel, ezért az iskolahálózat átalakításával kapcsolatos döntések meghozatalakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni.

A fórumon felszólalt Tóth Győző szülő, pedagógus, Beregszászi kistérségi képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) frakcióvezetője is, aki hangsúlyozta, hogy a magyar képviselők minden szinten kiállnak a kistérség magyar iskolái mellett.

Teljes támogatásunkkal kiállunk az intézményeinkért. Halábor esetében szeptember elsején meg kell nyílnia az iskola kapujának, ezt természetesnek veszem. Egy község iskola nélkül megszűnik valódi közösségnek lenni. Ha elveszítjük az iskolát, azzal együtt veszélybe kerülnek hagyományőrző csoportjaink, táncegyütteseink és maga a közösségi élet is

– fogalmazott.

A képviselő rámutatott arra is, hogy a kis létszámú osztályok nem feltétlenül jelentenek hátrányt. „Iskolánk végzősei mindenütt megállják a helyüket, Magyarországon és itthon egyaránt. Sok tehetséges diákunk van, ezért természetes, hogy kiállunk az intézményünk mellett, ahogyan a többi iskola mellett is” – tette hozzá.

File Margit, a Halábori Gimnázium igazgatója elmondta: „Idén szeptember elsejétől 45 gyereket várunk az iskolába. Ez pontosan megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek biztosítják az állami finanszírozást. Dolgozunk azon, hogy ez a létszám semmiképp ne csökkenjen, sőt emelkedjen. Reméljük, hogy családok térnek vissza, és az iskola hosszú távon is működhet” – mondta az intézményvezető.

Hozzátette, hogy a közösség támogatása erőt ad. „A mai rendezvény is megmutatta, hogy a falu lakói kiállnak az iskola mellett” – hangsúlyozta.

Baksa Zsolt helyi református lelkipásztor arra emlékeztetett, hogy a gyülekezet és az iskola sorsa évszázadok óta összetartozik. „Ha nem lenne iskola, az előrevetítené a gyülekezet hanyatlását is. Kölcsönösen támogatnunk kell egymást. Bár most nem könnyűek a kilátások, hiszem, hogy Istennek van hatalma megújítani egy közösséget. Nem szabad feladni, mert ez nem végleges állapot” – fogalmazott.

A fórum résztvevőinek megszólalásai alapján egyértelművé vált, hogy Haláboron az iskola nem pusztán oktatási intézményként, hanem a közösségi élet, a hagyományőrzés és a helyben maradás egyik legfontosabb zálogaként él az emberek tudatában. A jelenlegi adatok alapján a Halábori Gimnázium a 2026–2027-es tanévben továbbra is állami finanszírozással működhet, a helyiek pedig bíznak abban, hogy a jövőben is sikerül megőrizniük intézményüket.

(KV/Kárpátalja hetilap)