Egy tanulmány szerint az ukránok 15%-a tartja magát szerencsejátékosnak

A válaszadók mindössze 2%-a játszott szerencsejátékot az elmúlt hónapban. A digitális átalakításért felelős minisztérium közzétette a szerencsejáték a társadalomra gyakorolt ​​hatását vizsgáló nagyszabású tanulmány első szakaszának eredményeit.

A projektet a felelős szerencsejáték Központja valósította meg az ukrán szerencsejáték-üzemeltetők Szövetségének támogatásával.

A tanulmány első szakasza egy országos lakossági felmérést ölelt fel a szerencsejátékkal kapcsolatos attitűdökről, a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, a játékban való részvétel tapasztalatairól és az állami politika megítéléséről ezen a területen.

A tanulmány fő következtetése: a szerencsejáték negatív hatása Ukrajnában nem tömeges. A válaszadók többsége (83%) megjegyezte, hogy nem találkozott a szerencsejáték hatásával.

Az ukránok 84%-a nem tartja magát szerencsejátékosnak, míg csak 15%-uk tartja magát annak. Ezenkívül minden harmadik válaszadó megjegyezte, hogy egyetlen olyan személyt sem ismer, aki szerencsejátékos.

Ugyanakkor a lakosság viszonylag kis részének van saját szerencsejáték-tapasztalata. A válaszadók 5%-a játszott az elmúlt évben, és 2%-a az elmúlt hónapban.

Az ukránok véleménye szerint a szerencsejátékra motiváló fő tényező a pénznyerés vágya (70%). A második legfontosabb tényező az izgalom és az érzelmek (41%). A szórakozás vágya, a problémákról való elterelés, a reklámok vagy a környezet hatása sokkal kisebb szerepet játszik – ezeket a tényezőket a válaszadók körülbelül 15-17%-a nevezte meg.

Ugyanakkor a legtöbbek számára a szerencsejátékkal való ismerkedés nem tartott sokáig: a válaszadók 83%-a arról számolt be, hogy abbahagyta a játékot. Ezt leggyakrabban az érdeklődés elvesztésével (65%), ritkábban a túlzott költekezéssel vagy a szabad pénzeszközök hiányával (23%), illetve a függőség kialakulásával kapcsolatos aggodalommal (10%) magyarázták.

A begyűjtött adatok azt mutatják, hogy a felelős szerencsejáték eszközeivel és a szerencsejáték-függőség elleni védekezés egyéb módjaival kapcsolatban azok az emberek rendelkeznek a legjobb ismeretekkel, akiknek van tapasztalatuk a szerencsejátékban.

Az elmúlt hónapban játszók 71%-a ismeri a saját játékával kapcsolatos statisztikák megszerzésének jogát, 67%-a a felelős játékvezetés alapelveit, 60%-a az időbeli és pénzügyi korlátok beállításának lehetőségét, 51%-a pedig tudomása van a szerencsejátékhoz korlátozott hozzáférésű személyek nyilvántartásáról.

Az ukránok aktívabb fellépést várnak az államtól a szerencsejáték-szabályozás területén. A reklámok korlátozása mellett a válaszadók prioritásaik között említették az online kaszinók szabályainak betartása feletti ellenőrzés megerősítését (29%), az illegális szerencsejáték elleni küzdelmet (27%), a korhatár-korlátozások betartásának ellenőrzését (19%), valamint a szerencsejáték kockázatairól szóló tájékoztató és oktatási kampányok szervezését (15%).

Az ukránok különös figyelmet fordítanak az illegális piac elleni küzdelem fontosságára. A válaszadók 78%-a van meggyőződve arról, hogy az illegális kaszinók közvetlen kárt okoznak az ország gazdaságának.

Általánosságban elmondható, hogy a polgárok 74%-a támogatja a szerencsejáték-függőség elleni védelemre irányuló intézkedések megerősítését, 67%-uk pedig a szerencsejáték-ipar szigorú állami szabályozása mellett van.

A közvélemény ma egy ellenőrzött, átlátható és biztonságos piac létrehozását követeli meg, ahol az állam aktívan ellensúlyozza az árnyék-szegmenst, és megvédi a polgárokat a lehetséges kockázatoktól.

A tanulmány további döntések alapját képezi

A bemutatott eredmények a szerencsejáték társadalomra gyakorolt ​​hatásának nagyszabású vizsgálatának első szakaszát jelentik. A jövőben új adatok közzétételét tervezik, amelyek lehetővé teszik a játékosok viselkedésének, a kockázatok szintjének és a felelős játékhoz kapcsolódó eszközök hatékonyságának részletesebb elemzését kifejezetten a játékosok számára.

A tanulmány első szakaszában 3164, 18 éves és idősebb válaszadó vett részt. Közülük 415 fiatal, 409 belső menekült és 404 katona.

A minta reprezentatív életkor, nem, településtípus és lakóhely szerinti régió tekintetében. A hiba nem haladja meg a 2%-ot.

A vizsgálatban részt vettek a frontvonalon szolgáló katonák, a hátországi egységek képviselői és a leszerelt személyek.