Genetikai kockázatokat hordoz az orosz vakcina

Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére kifejlesztett Szputnyik V vakcinával beoltott önkéntesek 14 százalékánál, vagyis körülbelül minden hetedik embernél egy-másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett – közölte Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter újságíróknak kedden Moszkvában. A klinikai tesztelés harmadik fázisában eddig 300 embert oltottak be.

Murasko a tüneteket előrelátható szövődménynek nevezte. Emlékeztetett rá, hogy az első orosz vakcinát olyan adenovírus platformon fejlesztették ki, amelyet már más oltóanyagokhoz is használtak, és amely veszélytelennek bizonyult. Ugyanakkor ő maga is hangsúlyozta a kiterjedt tesztelés fontosságát.

A Szputnyik V-t három nagyvállalat gyártja párhuzamosan, az ütemtervnek megfelelően. A tesztelés első és második szakaszának eredményeit szeptember 4-én publikálta a Lancet. A tanulmány szerint a beoltott emberekben mintegy másfélszer annyi antitest alakult ki, mint azokban, akik átestek a Covid–19-betegségen.

A mostani teszt kapcsán Anasztaszija Rakova moszkvai polgármester-helyettes elmondta: az önkénteseket egy távgyógyászati központból, videohívásra és az egészségügyi adatok betáplálására alkalmas telefonos alkalmazás vagy digitális karkötő segítségével figyelik meg.

Anna Popova tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője az Orosz Tudományos Akadémián tartott keddi tanácskozáson azt mondta, hogy Oroszországban jelenleg 17 intézet 26-féle Covid–19 elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik.

Más, a jelenlegi teszt esetében még nem kimutatható aggályok is napvilágot láttak, amelyek a jelenlegi tesztelésekből származó eredményeket az oltóanyag biztonságosságának megítéléséhez elégtelennek tartják. Itthon a szegedi kutató, Letoha Tamás szerint az orosz vakcina alapját jelentő adenoasszociált vírusok (AAV-k) olyan, nem emberi patogének, amelyek nagy hatékonysággal képesek az emberi szervezet sejtjeibe jutni és ott tetszőleges gének kifejeződéséhez hozzájárulni. Mivel az adenovírusok képesek az emberi örökítőanyagba is beépülni, ezért megzavarhatják bizonyos emberi gének normál működését, ezzel is megágyazva daganatos folyamatok kialakulásának.

Nem véletlen, hogy a világ gyógyszergyárai, bár rendelkeznek az adenovírus-alapú terápiás eljárások kifejlesztéséhez szükséges magas szintű technológiai készségekkel, óvatosak az adenovírus-vakcinák alkalmazásával. Az adenovírusok által okozott mutációk hatása pedig csak évek múlva derülhet ki, és ez a potenciális mellékhatás függetlenül jelenhet meg a célként elért immunitástól – fejtette ki Facebook-oldalán a kutatóorvos.

Forrás: index