A Földön a növények 40%-ka kihalhat, és emberek milliárdjainak lehetnek élelmezési problémái

Bolygónk növényfajainak mintegy 40%-át kihalás fenyegeti – közölte a CNN a Nagy-Britanniai királyi botanikus kert tanulmányára hivatkozva. A tévétársaság megjegyezte, hogy egy hasonló tanulmány 2016-ban a veszélyeztetett növények 20%-át feltételezte.

„Az erdőirtás mértéke rohamosan emelkedik, mivel egyre több földet próbálunk elfoglalni, mivel egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel. Az üvegházhatású gázok kibocsátása tönkreteszi az éghajlati rendszert, új kórokozók veszélyeztetik a növényeinket és az egészségünket, az illegális kereskedelem egész növénypopulációt pusztított el, az invazív fajok pedig kiszorítják a helyi flórát” – áll a tanulmányban, amely 42 ország 210 tudósának tanulmányára épül.

A tudósok szerint ma az emberi tevékenység következtében sok faj előbb kihal, mint ahogyan a szakértőknek lehetőségük lenne felkutatni és nyilvántartásba venni őket. A jövőben sok növényi faj felhasználható lenne az orvostudományban, vagy új táplálékforrássá válhatna az emberek számára.

A jelentés kimondja, hogy manapság, a gyógyszerek összetételét képező, 723 növényfajt fenyeget a kihalás. Emellett csak 15 növény biztosítja az emberiség étrendjének körülbelül 90%-át, amely főleg rizsből, kukoricából és búzából áll.

Tavaly az ENSZ szakértői jelentést tettek közzé, amely szerint a következő évtizedekben mintegy 1 millió növény- és állatfajt fenyeget a kihalás.

A tudósok kihangsúlyozták, hogy a biológiai sokszínűség csökkenését a mezőgazdaság, a halászat, a bányászat és az ipari erdőirtás befolyásolja. Viszonylag nemrégiben egy másik tényező is felkerült a listára – a globális felmelegedés.

A szakértők szerint ugyanakkor, ha az átlagos globális hőmérséklet több mint 2 Celsius-fokkal emelkedik, a termékeny föld sivataggá válik, az „örök fagy” területén kiépített infrastruktúra megsemmisül, az aszályok és az extrém időjárási jelenségek pedig közvetlenül veszélyeztetik az élelmiszer termesztését és termelését.

Napjainkban a szárazföld közel 70%-át, amelyet nem borít jég, már élelmiszer, ruházat és üzemanyag termelésére, valamint életkörülmények biztosítására és egyéb emberi szükségletekre használják. Mindez az üvegházhatást okozó gázok közel negyedének a légkörbe való jutásához vezet – elsősorban a földterületek állattartás és gabonafélék termelésére való felhasználása okán. A szakértők szerint általában a mezőgazdaság a „hibás” a világ erdőkészlete 70%-ának eltűnéséért.

Gyakran figyelmen kívül hagyják azt az egyszerű tényt, hogy az ökoszisztémák, például a rétek vagy a szavannák kulcsfontosságúak a stabil éghajlat szempontjából. Ezek a nagy területek, ahol általában nincsenek fák és cserjék, a szén-dioxid gáz „elnyelőként” szolgálnak. Ezen kívül lehetővé teszik a szarvasmarhák legeltetését az erdők elpusztítása nélkül. De az a tendencia, hogy ezeket a területeket gabonatermesztésre használják, az a szén-dioxid-kibocsátás nagymértékű növekedéséhez vezet. „Akkor, amikor mindenki az erdők miatt aggódik, a szavannákra és a rétekre kell azonnali figyelmet fordítani” – mondta Juan Campari, a Világ Vadvédelmi Alapjának (WWF) szakértője.

A kutatók azt is kihangsúlyozták, hogy az elkövetkezendő 50-60 évben a gabona- és szójatermelés 80%-kal csökken. A tudósok egy újabb jelentése magyarázatot ad arra, hogy az élelmiszertermelés jelenlegi modellje miként súlyosbítja az éghajlatváltozást, és egyben áldozata is ezeknek a változásoknak. Ezért a gabonanövények hozama várhatóan csökkenni fog, ami a növények áremelkedéséhez vezethet. A szakértők szerint a gabonafélék ára 2050-re 29%-al emelkedhet.

NEWSMAKER

Ezen kívül a légkör megnövekedett CO2-tartalma negatívan befolyásolja az ételek minőségét, csökkentve azok tápértékét. A tudósok becslése szerint már közel 850 millió ember éhezik a bolygón, és több mint 1,5 milliárd nem kapja meg az ember számára szükséges összes mikroelemet, például vasat vagy cinket. Ezek a mutatók folyamatosan nőnek.