Mit tudunk a Covid-19 koronavírus mutációiról és azok következményeiről?

Mint ismeretes, a Covid-19 járvány kialakulása során a SARS-CoV-2 koronavírus továbbra is mutálódik, vagyis változik. Ez azt jelenti, hogy tulajdonságai is változnak, és az új törzsek nagy veszélyt jelenthetnek.

Már több írás is megjelent az ismételt fertőzés eseteiről, amikor a visszaeső beteg ugyanazon betegség másik változatával fertőződött meg. És már az is közismert, hogy a betegség ilyen esetekben súlyosabb lefolyású is lehet.

Milyen törzseket ismernek a tudósok jelenleg és mennyire veszélyesek? És egy potenciális oltás vajon megvéd-e minket a koronavírus már ismert és új formáitól?

Kezdjük azzal a ténnyel, hogy ma a koronavírus 7 fő törzse ismeretes: GR, G, GH, O, S, L és V. Az egész az L törzzsel kezdődött, ugyanis ezt azonosították 2019 decemberében Vuhanban. De mára már fokozatosan eltűnik.

Sok törzs „szétszéledt” az egész világban, de nagyon érdekes módon: egyes kontinenseken általában 2 törzs terjed el leginkább.

Ma az egyik legfontosabb kérdés, amelyet a koronavírus mutációkkal kapcsolatban meg kell oldani, egy olyan oltóanyag létrehozása, amely ellenáll majd különböző törzseknek.

 „Ismeretes, hogy a koronavírus lassabban mutálódik, mint az influenza vírus: különböző becslések szerint kétszer vagy egyharmaddal lassabban. Ebben a tekintetben a koronavírus elleni vakcina valószínűleg hosszabb ideig lesz stabil és hatékony, mint az influenza elleni vakcina” – mondta Julian Tang, a Lesteri egyetem virológusa.

„Ugyanakkor még mindig nem ismert, hogy a vakcina segítségével megszerzett immunitás meddig marad fenn, még abban az esetben is, ha eredményesen és hatékonyan működik.”

„A vakcina hatékonysága nagyban függhet a szervezet egyéni jellemzőitől – akárcsak az influenza elleni oltásnál” – mondta Julian Tang.

Mindeddig a tudósok úgy vélik, hogy a vakcinák, amelyeket szerte a világon próbálnak kifejleszteni kezdeti, elsőként azonosított törzsek leküzdésére, ugyanolyan hatékonyak lesznek az új törzsekkel szemben is. Ausztrál és amerikai tudósok tanulmányait, amelyeket számítógépes modellezés és állatokon végzett laboratóriumi kísérletek segítségével készítettek, néhány héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra a NPJ Vaccines kiadvány. Az állatokat a potenciális INO-4800 vakcinával oltották be, amelyet az amerikai Inovio Pharmaceuticals cég fejlesztett ki.

Általánosságban elmondható, hogy a világszerte a vakcinák többségét az eredeti D-törzs vírus mintájára készítették, mivel a járvány kezdete óta az volt a leggyakoribb.

Azóta a vírus G-törzzsé mutálódott, amelynek variációi dominálnak az egész világon. A kutatók attól tartottak, hogy a mutáció hátrányosan befolyásolja az kifejlesztett vakcinák hatékonyságát.

„A tüskeszerű fehérje D614G mutációja ellenére kísérletekkel és szimulációkkal erősítettük meg azt a tényt, hogy az oltóanyag-jelöltek ugyanolyan hatékonyak, mint előtte” – jelentette be a York-i egyetem egyik professzora.

Viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a világon egyik oltóanyag sem ment át a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszán, amelynek alapján levonhatóak a hatékonyságára vonatkozó következtetéseket.

NEWSMAKER