83 éve lett öngyilkos József Attila

December 3-án, ma 83 éve Balatonszárszón öngyilkos lett József Attila, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Budapesten született 1905. április 11-én. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. Apja elhagyta a családot, anyja kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni, ahol Pistának szólították. Nevéhez ragaszkodva, olvasott Atilla hun királyunkról, ez keltette fel érdeklődését az irodalom iránt.

3 év után visszakerült Édesanyjához, keményen dolgozott már egészen kisgyermek korától. Édesanyja korai halála megviselte, nővére és annak férje nevelte fel, járatták iskolába.

A Szegeden élő Juhász Gyula ismerte fel József Attila költői tehetségét és melléállt. Támogatásával jelent meg 1922-ben első verseskötete, amikor József Attila még csak 17 éves volt. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta később önéletrajzában.

Országos ismertséget „Nem, nem soha!” című versével szerzett.
Magyar-francia szakos tanárnak kezdett tanulni a Szegedi egyetemen, ahonna Horger Antal nyelvész versei miatt eltanácsolta. Ezután Bécsben majd Párizsban járt egyetemre. 1927-ben tért vissza Budapestre, barátságot kötött számos költővel és íróval, műveit folyóiratok közölték, azonban állandó munkája nem volt.

Nem volt szerencsés a szerelemben, választottja jómódú családból származott, a lány szülei tiltották őket egymástól.

Belépett az illegális kommunista pártba, a halálbüntetés ellen szónokolt, nyíltan támadta a pártot. Röpiratokat írt és terjesztett, aktívan politizált. Emiatt gyakran zaklatták, bíróság elé idézték, házkutatásokat tartottak nála. A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot.

1934-ben elfordult a politikától, beleszeretett egy művészettörténész nőbe és a pszichoanalízis kezdte érdekelni. 1930-tól járt pszichoanalízisre, 1935-től szerelmes lett új pszichológusába, Gyömrői Editbe, aki skizofréniát állapított meg nála. A diagnózis valószínüleg a kornak megfelelő volt, azonban mára úgy tudjuk, hogy borderline szindrómában szenvedett. A téves diagnózis valószínüleg hozzájárult korai halálához.

1935-ben a Szép szó szerkesztője lett, ez volt első rendes munkahelye. Utolsó verseskötete azonban nem volt sikeres, ez megviselte.

1937-ben újabb viszonzatlan szerelemre lobbant, és miután törékeny egészségi állapotán a szanatórium sem segített, nővére balatonszárszói panziójába került. December 3-án vesztette életét, amikor máig tisztázatlan körülmények között a vonat alá esett.

NEM! NEM! SOHA!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!! –
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

Forrás: Acient Hungary facebook