Vajon megbízik az emberiség a koronavírus elleni vakcinákban?

A rendkívül nehéz 2020-as év gyakorlatilag véget ért, és kétségtelen, hogy ilyen volt a világjárvány miatt. Annak ellenére, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban megkezdődik az emberiség Covid-19 elleni beoltásának folyamata, továbbra is kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban vége lesz a koronavírus „korszaknak”.

Annak ellenére, hogy folyamatosan jelennek meg hírek a sajtóban az oltóanyag magas fokú hatékonyságáról, emberek százmilliói valójában nagyon félnek az oltástól. Ennek több oka is van. Az élet azonban folytatódik, és az országok lassan meghozzák a döntést a beoltással kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság, elsőként a világon, engedélyezte a koronavírus elleni vakcina sürgősségi alkalmazását. És a szabályozó engedélyének megszerzése érdekében a Pfizer és a BioNTech védőoltása a klinikai vizsgálatok mindhárom, teljes szakaszán átment. A harmadik szakaszban a vakcinát több mint 43 000 önkéntesen tesztelték, akik túlnyomó többségükben nem tapasztaltak súlyos mellékhatásokat. Összegzésképpen, a tudományos adatok azt mutatták ki, hogy a koronavírus elleni vakcina 95%-ban hatékonyan megakadályozza meg a koronavírus fejlődését. Ezen kívül kiderült, hogy hatékony kölcsönhatásba lép a különböző korú, nemű, faji és etnikai csoportok tagja szervezetével, beleértve az időseket is.

Az Európai Bizottság az tanácsolta a tagországoknak, várják meg az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását, mielőtt engedélyezik a vakcinát, amely a várakozásoknak megfelelően, még ebben a hónapban felhasználásra kerül. Viszont az Egyesült Királyság, amely gyakorlatilag „kilépett” az EU-ból, már 40 millió adag vakcinát vásárolt 20 millió állampolgára számára, és abból 800 000-t átad a kockázati csoportba tartozók számára. A brit tisztviselők pedig nem várnak további parancsokat vagy döntéseket, és már az oltási programok logisztikáján dolgoznak. Ezért az Egyesült Királyságban elsőként végzik majd a tömeges oltást a kockázati csoportba tartozók és az egészségügyi dolgozók körében.

A beoltás első fázisa után azokat oltását tervezik, akiknek munkájuk során nagy a kockázata annak, hogy a Covid-19-el érintkezésbe kerülnek. És ezek például a tanárok, a közlekedési ágazat dolgozói és a katonaság. Ezen szakasza a programnak, az idő múlásával változhat, mivel több adat jelenik meg a járvány és a vakcina hatásairól.

Ma az egyik legnagyobb probléma az, hogy vajon az emberek bíznak-e magában az oltásban. Végül is sokan úgy gondolják, hogy nagyon rövid a kifejlesztésére fordított idő, és ilyen körülmények között a vakcina nem minőségi vagy nem elég hatásos.

Az viszont tény, hogy ha korábban több év kellett egy oltóanyag kifejlesztéséhez, sok időt vettek el a bürokratikus eljárások, például a jóváhagyás.

Ezen kívül a vakcinák klinikai vizsgálatát nagyon ritkán végezték hasonló járvány idején, amikor emberek millióit fenyegeti az új vírus általi fertőzés, emiatt ezrek kívántak részt venni a tesztelésben.

Ma egy nagyon fontos kérdés merül fel – hogyan hozhatott létre az emberiség ilyen rövid idő alatt egy hatékony koronavírus elleni vakcinát és miért nem tudott emberiség ilyen előrelépést elérni, szinte hasonló helyzetekben a tuberkulózis, az AIDS vagy a malária elleni küzdelemben, amely betegségek emberek millióinak okozták halálát éveken vagy akár évtizedeken át?

És meg kell értenünk, hogy a vakcina iránti fenntartások akkor sem szűnnek meg, ha a tudósok nyilvánosságra hozzák és megmagyarázzák az összes tudományos adatot. Azt, hogy az oltási folyamat botrányok nélkül zajlik-e, ma nagyon nehéz megmondani, de magabiztosan kijelenthetjük, hogy a fenntartással bírók hada még sokáig fennmarad, és több mint valószínű, soha nem tűnik el.

NEWSMAKER