Orbán: december 27-28-án kezdődhetnek az első oltások Magyarországon

December 27-én vagy 28-án kezdődhet a koronavírus elleni oltások beadása, első körben 35 ezer embernek elégséges mennyiség érkezik Magyarországra, és első helyen az egészségügyi dolgozókat oltják majd be – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az egészségügyi dolgozókat a Dél-pesti Centrumkórházban és a megyei kórházakban oltják majd. Hozzátette, kérni fogja az egészségügyben dolgozókat, hogy minél nagyobb számban oltassák be magukat, de rámutatott, hogy „ez egyáltalán nem általános vágy ebben a pillanatban”. Megjegyezte: nem szeretné feladni az oltás önkéntes jellegét, senkit sem szeretnének oltásra kényszeríteni, az egészségügyben dolgozóktól viszont azt szeretné kérni, védjék meg magukat. A további oltásokról elmondta: a regisztrációnak lesz jelentősége, mert amikor tömegesen elérhetővé válik a vakcina, a regisztráció szerint fognak haladni. Ezért kérte az embereket az előjegyzésre.

A kormányfő karácsony ünnepéről azt mondta: „idén kis karácsony lesz”, a rokonlátogatásokról most le kell mondani az egészségmegóvás érdekében. Talán húsvétkor megülhetők majd a szokásos nagy családi ünnepségek – fogalmazott. Hozzátette, a szenteste szabályozása még nem világos, erről a hétfői kormányülésen készülnek dönteni, de örülne, ha a szakemberek úgy foglalnának állást, hogy azon az egy estén megengedhetők lazább szabályok. Így például az, hogy a 10 fős családi összejövetelekbe a 14 év alatti gyermekek ne számítsanak bele.

A járványhelyzetet a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a számok ugyan nem romlanak, de ez nem egy nagy vigasz, „nincsenek felszabadító erejű jó hírei”. Magyarország jól felkészült nyáron, lefolytatták a nemzeti konzultációt, beszerezték a szükséges védőeszközöket, felkészítették az orvosokat, ápolókat, így az egészségügy el tudja látni a betegeket. A legnagyobb ellenfél most az orvosok, ápolók fáradtsága – jegyezte meg. Közölte, továbbra is fenn kell tartani a határőrizetet, és ismét kérte, ne tervezzenek a magyarok külföldi síelést.

Orbán Viktor azt is elmondta, szombat délelőtt szeretne bejelentést tenni arról, hogy a járvány okozta gazdasági válság elhárítását célzó gazdaságvédelmi akciótervnek milyen újabb lépéseit vezetik be január 1-jétől kezdődően.

A miniszterelnök a rádióműsorban arról is beszélt: az eddiginél hangsúlyosabban kell védeni a magyar nemzeti érdeket Soros Györggyel és az ő hálózatával szemben. A kormányfő kifejtette: Soros György, „a világ legkorruptabb embere” több alkalommal is megtámadta Magyarországot, de ami most történt a részéről – a magyar baloldal támogatásával -, az túlment azon a határon, amit egy ország egyszerűen, vállrándítva tudomásul vehet. Az mégsem normális ugyanis – folytatta -, hogy Soros azon dolgozik Brüsszelben, hogy ott ártson a magyaroknak, ahol csak tud. És „nincsen jól, hogy mi meg itt ülünk, kivédjük ezeket az akciókat, és úgy teszünk, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga” – tette hozzá, hangsúlyozva: most is komoly bravúrokra volt szüksége ahhoz, hogy elhárítsa Soros Györgynek azt a szándékát, amellyel Magyarországnak sok eurómilliárdnyi kárt akart okozni.

Orbán Viktor arról is szólt, hogy az Európai Parlament (EP) át akarja venni az EU irányítását: az EP-képviselők szerint ugyanis az EU Brüsszelből áll, a kormányfők felfogása szerint viszont az EU a nemzeti fővárosokban van, Brüsszel nem központ, hanem egyeztetési helyszín. Az EP mögött pedig „egy hálózat található, itt jönnek be a képbe Sorosék”, akik NGO-kon, kutatóintézeteken, háttérintézményeken, médiabefolyásoláson keresztül erős pozíciókat építettek ki az EP-ben, amelyen belülről próbálják magukhoz ragadni az Európa irányítására feljogosító döntéseket az állam- és kormányfőktől – fogalmazott.

Felidézte: az EP össze akarta kötni a pénzügyi kérdéseket politikai kérdésekkel, és az a veszély fenyegetett, hogy az EP makacssága magával rántja a költségvetést és a helyreállítási alapot. Magyarország azonban Lengyelországgal együtt célt ért – mondta, megjegyezve: a vita végén a szlovénok is saját hangot hallattak az ügyben, és Milos Zeman cseh elnök is úgy nyilatkozott, az lenne helyes, ha a közép-európai országok együtt képviselnék a magyar-lengyel véleményt. A végül kialakult álláspontot közös európai sikernek nevezte a miniszterelnök. Úgy értékelt: az állam- és kormányfők megállapodásával a következő néhány év gazdasági tervezéséhez szükséges pénzügyi hátország „atombiztos”.

Más kérdésekben azonban maradtak fenn véleménykülönbségek, így lesznek még viták bőven – jelezte, idesorolva például a migrációt, a kontinens nyugati részén ugyanis „továbbra is egy bevándorlásra épülő Európát szeretnének”, 34 millió bevándorlónak akarnak lakást, fizetést, segélyt adni. A kormányfő ezt egy őrült tervnek tartja.

Kitért a genderkérdésre is, amelyet „a normális magyar ember nem is ért, hogy micsoda”, mert „ezek olyan periférikus léthelyzetek problémái, amelyek az emberek 99 százalékát nem érintik”. Magyarország egy normális ország, ahol evidencia, hogy az apa férfi, az anya nő, a házasságot pedig azért vállalják, mert közös utódokat akarnak – fejtette ki Orbán Viktor. Nem lehet 100 ember életét egy kivételt jelentő ember sajátosságaira építve szabályozni – ahogyan Nyugat-Európában ezt akarják -, hanem a 99-ből kell kiindulni. Van a normálisnak tekintett helyzet, és van a kivétel – fogalmazott, hangsúlyozva: „nem akarjuk elítélni azt, aki kivétel alá esik”, de azt senki sem követelheti, hogy egyszázaléknyi kivétel sajátos életvitelére alapozzák a 99 százalék életét.

Úgy összegzett: nem az a feladat, hogy a többség átvegye a kisebbség gondolkodásmódját, hanem hogy a többség – megőrizve saját magát – tolerálja a kisebbség álláspontját.

MTI