A koronavírus három új törzse, amely az egész emberiséget megrémítette

Már nem titok, hogy a járvány kezdete óta a Covid-19 koronavírus egyre csak gyűjti az új törzseket, aminek eredményeként számos variánsa alakult ki. És mivel többségüknek nagyjából azonos jellemzői voltak, az emberek nem nagyon foglalkoztak az apró különbségekkel. De miután az Egyesült Királyságban tavaly december közepén egy sokkal fertőzőbb vírust fedeztek fel, minden megváltozott. Akkor a kutatók azt gyanították, hogy megnövekedett fertőzési mutató oka az N501Y, a húsz másik mutáció, közölték a Le Figaro újságírói.  

Néhány napon belül megjelent egy újabb gyanús változat Dél-Afrikában, amelyben felfedezhető volt az N501Y mutáció. Hamarosan kiderült, hogy újabb E484K mutációt tartalmaz, ami szintén aggodalmat keltett a tudósok és a nyilvánosság körében, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a E484K részben lehetővé teszi, hogy a vírus „elkerülje a szervezet által kitermelt leghatékonyabb ellenanyagokat”.

A múlt héten a Brazíliában felfedezett harmadik változat, amely magában hordozza az N501Y és E484K mutációt, és egy nagyon intenzív járványhoz kapcsolódik Manausz városában. Mint ismeretes, ez a város nagyon megszenvedte a Covid-19 első hullámát, és a tudósok úgy vélték, hogy lakossága közel áll a kollektív immunitás eléréséhez.

Komoly aggodalmat kelt az a tény, hogy a vírus ezen három változatának közös kulcsfontosságú mutációi vannak a tüskefehérjében (a vírus felületét borító tüskékben).

Szakértők szerint ez a három változat nincs egymással kapcsolatban: túlságosan különbözőek, és több mint valószínű, hogy konvergens evolúcióról van szó – az ilyen mutáció megjelenését a természetes kiválasztódás okozza.  

„Véleményünk szerint a különböző mutációk közötti kölcsönhatás nagyon fontos szerepet játszik a mutáció ezen változatainak együttes megjelenésének magyarázatában”, jegyezte meg Samuel Alison, a Montpellier-i Nemzeti Kutatóközpont az ökológia, genetika, evolúció és a fertőző betegségek elleni küzdelem laboratóriumának kutatója.

Véleménye szerint több mutáció megjelenése a végül egy sokkal fertőzőbb vagy az antitestek szemben stabilabb vírus kialakulásához vezet. „Már elkezdtük ennek a hipotézisnek az ellenőrzését” – tette hozzá a francia tudós.

Szakértők szerint az a sebesség, amellyel a brit törzs létrejött és elterjedt az Egyesült Királyságban, feltételezhető, hogy 50-70%-kal fertőzőbb, mint a klasszikus vírus.  

A biológiai okok még érthetetlenek, de a gyanú az N501Y nevű mutáció köré épül, amely a két másik változatra is jellemző – a dél-afrikaira és a brazilra. 

„Ez a mutáció nyilvánvalóan megváltoztatja a vírus felületét borító tüskék alakját, így azok még hatékonyabban „rögzülnek” az emberi sejtekben lévő ACE2 receptorokhoz” – áll a francia kiadvány publikációjában.

Így ahhoz, hogy valaki megfertőződjön, kisebb mennyiségű vírusra van szükség. A mai napig a brit változatot 50, a dél-afrikait pedig a világ 20 országában azonosították.

„A vírus körforgásának szintje az Egyesült Királyságon kívüli továbbra is alacsony, de a brit változat magas szintű fertőző képessége ahhoz vezethet, hogy február közepéig Dániában, március elejéig Franciaországban, ez év tavaszán pedig az USA-ban váljon dominánssá. A dél-afrikai és a brazil változat alakulása bizonytalanabb. Nem is beszélve arról a tényről, hogy végül ez a három változat fog versenyezni egymással”- kommentálta a Le Figaro.

Ennek eredményeként egy olyan helyzet alakult ki, hogy még szakértői körökben sem tudják megjósolni a koronavírus jövőbeli mutációit. Ezért az igazi küzdelem az emberiség túléléséért csak most kezdődött el …

NEWSMAKER