Máramaros havas bércein jártak a „Hazajárók”

Az idei tél leghidegebb hétvégéjén a Tatár-hágó alatt lévő Kőrösmezőre szervezett túrát a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet, melyre harmincnyolc vállalkozó szellemű kárpátaljai túrázó jelentkezett, közöttük gyerekek és jómagam is, hogy két nap alatt két túrát teljesítve a metsző hidegben és 15–25 centiméteres hóban feljussunk a Bükkös-hegy ma fenyőfákkal benőtt csúcsa alatti közel 1050 méteres tengerszint feletti magasságban lévő tisztására, illetve másnap a Kosztilivka nevű hegygerincen át egy csodálatos körpanorámát nyújtó magaslatra, ahonnan a Hóvár (Hoverla), a Kőhavas (Petrosz), az Ikerhavas (Bliznyica) csúcsaiban gyönyörködhettünk, valamint a Gorgánok gerincében és a Zöld-völgy csodás látványában. A túra Bíró András túravezetőnek köszönhetően egy kitűnő helytörténeti kirándulás is volt csodálatos téli tájjal, mely a hideg és a hó ellenére edzettség nélkül is teljesíthető volt.

Bíró Andrástól és Varjú Zoltántól, a Kárpátaljai Hazajáró Egylet alapítóitól megtudtam, hogy furcsa módon a koronavírus-járványnak köszönhetően kapott óriási lendületet a kárpátaljai magyar honismereti, természetjáró mozgalom. Igaz, még 2019-ben, az anyaországi egylet mintájára létrehozták a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egyletet azzal a céllal, hogy népszerűsítse Kárpátalja, valamint a Kárpát-medence területén található természeti, történelmi és kulturális kincseinket, erősítsék a természet és haza iránti szeretetet, valamint összekössék a kárpátaljai természetjárókat a Kárpát-medence hasonló gondolkodású magyarjaival. Az első évben elfoglaltságaik miatt még csak egy túrát vezettek, 2020-ban a koronavírus-járvány ellenére már 18-at. Idén pedig a január 30-i nagyszőlősi Fekete-hegyet felfedező honismereti túrájuk után most, február 13–14-re a Kőrösmező környéki havas bércekre hirdettek két túrát. A Kárpátaljai Hazajáró Egylet facebook oldalán előzetesen ötvenen jelentkeztek be résztvevőként, de az extrém hideg miatt többen meggondolták magukat, így maradt a 38 fős létszám. Akik megijedtek a -17 fokos hideg miatt, bánhatják.

Az egylet idén, összesen 19 honismereti túrát tervez, Kárpátalja csodálatosabbnál csodálatosabb tájaira. Amennyiben a járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozásokat feloldják erdélyi és felvidéki túrákat is meghirdetnek majd. Akit érdekel és szeretne egy megbízható, jó csapattal túrázni vidékünkön, válogathat a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet által a közösségi oldalukon közzétett tervezett túrák közül.

Úgy tűnik, az egyletnek sikerül újraindítani a II. világháború előtti időkre jellemző természetjáró életet a kárpátaljai magyarság körében, ráadásul mindezt egy gazdasági, közegészségügyi és minden más értelemben is nagyon nehéz időszakban.

A Kárpát-medence-szerte létrejött Hazajáró egyesületek előzménye a Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsor, amely 2011. október 9-én indult a Duna TV-n. A műsor célja az volt, hogy a Kárpát-medence természeti, kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő magyarok mindennapjait bemutassa a tévénézőknek. Egy adás általában a két szereplő egy-egy kistájon tett 2-3 napos túrájának, kirándulásának az összefoglalója. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken és a szereplőkön túl a levéltárak mélyéről és régi könyvekből előkerült útleírásokkal a narrátor meséli el. Az évek óta tartó gyaloglás, túrázás és forgatás alatt sok települést, tájat, szokást, érdekes embert mutattak be azzal a céllal, hogy kedvet csináljanak a közönségnek a Kárpát-medencén belüli túrázáshoz és a történelmi Magyarország megismeréséhez. A Hazajáró 2016 óta kéthetente kerül adásba az M5 csatornán. A 2012 óta Magyar Örökség díjas magazinműsor csapatának, Kenyeres Oszkárnak és Jakab Sándornak állandó kárpátaljai segítőjeként is ismert Bíró András, nagyberegi tanár és idegenvezető, a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet megszervezésének ötletgazdája, aki Varjú Zoltánnal kihasználva a világháló nyújtotta lehetőségeket, már több mint száztagú közösséggé fejlesztették a természetjárók kárpátaljai csapatát, akik a legkülönbözőbb településekről és korosztályokból verbuválódnak.

A mostani, kétnapos Kőrösmező környéki túra során is igyekeztek a szervezők a természeti értékek mellett bemutatni a honismereti szempontból fontos, magyar vonatkozású emlékeket is, például az egykori Budapest szállót, a kőrösmezői katolikus temetőt és I. világháborús temetőt, az Árpád-vonal bunkereit, a XIX. századi Sztrukivka nevű, hucul típusú fatemplomot, amely 2013-tól világörökségi védelem alatt áll, és ahonnan 2008-ban ellopták a Szent István királyunkat ábrázoló, XVIII. századi templomi zászlót.

A február 13-án egy irányba három kilométeres túra alatt 417 méteres szintkülönbséget kellett leküzdenünk a hóban, de a fentről elénk táruló látvány miatt megérte a 4,5 órás gyaloglás. Másnap, február 14-én egy kőrösmezői helytörténeti sétát követően magyar vonatkozású temetőn áthaladva jutottunk fel a Kosztilivka nevű hegygerincre, ahol az Árpád-vonal behavazott bunkereit láthattuk. Majd szállingózó hóesésben, szó szerint hegyen-völgyön át haladva értünk a 950 méter magas Bukovina-csúcsra, ahonnan csodálatos a körpanoráma, hószállingózásban is látni lehetett a Hóvár (Hoverla), a Kőhavas (Petrosz), az Ikerhavas (Bliznyica) hóba burkolózott csúcsait, valamint a Gorgánok gerincét és a csodálatos Zöld-völgyet.

A túra 38 résztvevője – közöttük jómagam is – kissé fáradtan, de sok élménnyel gazdagabban térhettünk haza. Bátran merem ajánlani a természetjárás kedvelőknek a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet nyújtotta lehetőségeket, amelyek a nagyszerű közösség mellett árban is verhetetlenek.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)