Nyilvános lett a Szovjetunióba elhurcoltak listája

Múltunk feldolgozásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a történelmi folyamatokkal, megismerjük a tragédiák áldozatainak nevét és méltó módon emlékezzünk rájuk – mondta Kásler Miklós, Magyarország emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár közzétette a Szovjetunióba egykor elhurcoltak adatbázisát.

Kásler Miklós közölte, hogy az adatbázisban szereplő mintegy 682 ezer digitalizált karton az 1941 és 1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza. Kiemelte, a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A XXI. századból, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor éjszaka jött az emberért a fekete autó, amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg – mondta a miniszter.

Emlékeztetett arra, hogy február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le – „minden törvényt megszegve” – Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki látva a hazájára leskelődő veszélyt következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen.

Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban – mondta Kásler Miklós, hozzátéve: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra és több százezren soha nem tértek vissza.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt mondta, ilyen jellegű információátadásra, mint amilyen az adatbázis átvétele, a magyar levéltárügy történetében még nem volt példa. Az adatbázisban 681 955 karton szerepel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan hány magyar embert takar, mert vannak ismétlődő kartonok – jegyezte meg.

Az adatbázis a https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/szovjet-taborok-magyar-foglyai címen érhető el.

Az oldalon közöltek szerint a Magyar Nemzeti Levéltár és a magyar Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az utóbbiban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, majd a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak digitális másolata a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.

Azt írták, hogy 2019. december végéig csaknem 682 ezer nyilvántartó karton másolatát adták át, valamint elkészítettek egy orosz nyelvű, cirillbetűs adatbázist is, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a hadifogolyként nyilvántartottak vezeték- és keresztnevét, születési adatait, nemzetiségét, a fogságba esés helyét és idejét, a tábor elhagyásának okát és idejét, illetve ha az illető meghalt a hadifogolytáborban, akkor annak időpontját és okát is.

(origo.hu)