Infravörös technológia segítségével fejtették meg A sikoly című festmény üzenetét

Infravörös technológia segítségével fejtették meg A sikoly című festmény üzenetét

13:17 Március 4, 2021

Közélet 4160 4 хвилини

Українська

A sikoly (Skrik) Edvard Munch norvég expresszionista festő vitathatatlanul leghíresebb festménye. A mű egy festménysorozat részeként készült: A Természet sikolya (Der Schrei der Natur) című sorozat mindegyikén egy-egy halálfélelmet kifejező alak áll a narancs égbolt előtt. A sikolyból Munch négy változatot is készített, és ezek egyikére valaki ceruzával ráírt egy nehezen kivehető szöveget, amelynek magyar fordítása: „Csak egy őrült festhette.”

A kép bal-felső részén olvasható felirat sokáig vita tárgyát képezte a szakértők közt, hiszen bár olvasható volt, ahhoz túl halvány, hogy komolyabban vizsgálják. Mikroszkóppal annyit sikerült megállapítani ugyan, hogy a felirat azután került a képre, hogy az elkészült, de az nem derült ki, hogy ki írta oda. A szöveget egy dán kritikus fedezte fel először 1904-ben, amikor a képet Koppenhágában állították ki 11 évvel azután, hogy Munch megfestette azt. A kritikus azt hitte, hogy az egyik látogató írta oda a rejtélyes mondatot. Ezután pedig lényegében két teória született a felirat eredetéről: vagy valaki így fejezte ki a nemtetszését, vagy pedig maga a festő írta oda. A kérdés eldöntéséhez infravörös képeket készítettek a képről, így pedig a felirat is élesebben látszott. Ezután a szöveget összevették Munch naplóival és leveleivel, és az analízis végén pedig közel biztosan kijelenthetővé vált, hogy a festményen bizony Edvard Munch kézírása olvasható.

Mindezt pedig a művész életrajza is alátámasztja. A szakértők szerint Munch ezt azután írta oda, hogy először állították ki a képét otthon Norvégiában, 1893-ban (külföldön addigra több helyen is bemutatták). Ezt a kiállítást aztán sok kritika érte, az egyik művészeti kritikus, Henrik Grosch például megkérdőjelezte Munch mentális egészségét. Akkoriban egy Diákkör is beszélgetést rendezett Munch művészetéről, és itt a pozitív vélemények mellett egy orvostanhallgató, Johan Scharffenberg szintén megkérdőjelezte a művész szellemi épségét. A festő ezt nagyon a szívére vehette, mert a családjában többen is ilyen betegségektől szenvedtek, ő pedig egész életében félt a hasonló, akár örökletes kórságoktól. A szakértők szerint Munch ezt nem sokkal Scharffenberg kijelentése után írhatta képre, amikor az még ki volt állítva. Maga a szöveg olvasható ironikusan, de közben a művész sebezhetőségét is kifejezi.

(raketa.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei