Riadót fújtak Oroszországból, onnan indulhat a következő világjárvány

Oroszországban az elmúlt fél évtizedben megugrott a hústermelés, ezen belül a baromfitenyésztés, ami szakértők szerint olyan, mint egy óriási Petri-csésze, amelyben újabb pandémiát okozó vírusok jöhetnek létre.

Nemrégiben egy baromfitelepen a madárinfluenza-vírus embereket fertőzött meg, először a kórokozó felfedezése óta.

Miközben a világ a koronavírus-járvánnyal küszködik, Oroszországban feljegyezték az első olyan eseteket, amikor a régebb óta ismert madárinfluenza vírusa embereket fertőzött meg – írja a Moscow Times. A nevezetes H5N8 madárinfluenza végigpusztította a világ baromfifarmjait az elmúlt évtizedekben, Németországban és más európai országokban utoljára 2016 telén tarolt, miközben Oroszország ennek és a hozzá hasonló madárinfluenza-vírusoknak a bázisává vált, miután a nyugati élelmiszerimport visszaesése után felpörgette saját hústermelését.

Szergej Netyeszov, a Novoszibirszki Egyetem veterán virológusa és más kutatók azt követően vették fel a kapcsolatot a Moscow Timesszal, hogy megkapták az egyelőre megnyugtató hírt a hatóságoktól, miszerint az embereket megbetegítő madárinfluenza-vírus a rendelkezésre álló információk szerint nem terjedt emberről emberre. A H5N8-fertőzés egy Oroszország déli részén lévő baromfifarmon történt, a betegek azóta szerencsésen felépültek. „Ebben a pillanatban nem aggódnék azon, hogy valami nagy baj történt, de itt az ideje riadókészültségbe lépni” – mondta az ügyről Alekszej Agranovszkij, a moszkvai Lomonoszov Egyetem virológus professzora.

A két kutató szerint a hatóságok jól kezelték a még tavaly decemberben történt eseteket, annak ellenére, hogy időbe tellett, mire rájöttek, hogy miről van szó. A fertőzötteket először érthetően a koronavírusra tesztelték, csak ezután jöttek rá, hogy más van a háttérben, majd ezt követően értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).

A Rosszelkhoznadzor, Oroszország mezőgazdasági felügyeleti szervezete szerint csak 2020-bban 72 esetben tűnt fel az országban a madárinfluenza, amelyet vándormadarak hurcoltak az Ural hegységből a Kaukázusba. Összesen hárommillió állatot öltek le az orosz farmokon. A tudósok szerint az fertőzéseknek kedvezett a szokatlanul enyhe, meleg ősz is.

Az intenzív állattenyésztés, amelyben rengeteg állatot kis helyre zsúfolnak össze, melegágya az olyan fertőzéseknek, amelyekben állatokról emberekre terjedhetnek vírusok – figyelmeztet Aliza le Roux dél-afrikai környezetkutató. (Szakértők szerint a koronavírus egy kínai állatpiacon fertőzött meg először embereket, majd vált képessé az emberről emberre terjedő fertőzésre.) Az olcsóbb hús iránti igény ösztönzi, hogy több állatot zsúfoljanak össze ugyanakkora helyre, ahol egyre kevesebb természetes takarmányt kapnak – teszi hozzá a kutató. Az antibiotikumok túlzott használata, a csökkenő genetikai különbözőség, az intenzív tenyésztés növeli a közegészségügyi kockázatokat.

Oroszországban 2014 után pörgött fel a hazai hústermelés. A Krím félsziget márciusi elfoglalása után az EU és az USA gazdasági szankciókat vezetett be a Kremllel szemben, mire válaszul az orosz kormány korlátozta az európai élelmiszerimportot. Ennek eredményeként az ország hús- és tejtermék-behozatalának több mint fele megszűnt. Ezután pörgött fel a hazai húsipar. 2015 és 2020 között a sertéshús termelése 130 százalékkal, a baromfihúsé 50 százalékkal nőtt. Az állam 2019-ben 304 millió rubellel (négymillió dollár) támogatta a hústermelő ágazatot.

A támogatás legnagyobb része a nagyüzemi farmokat segítette, ezek hozták össze a 2015 utáni növekedés 90 százalékát – mondja Mihail Misenko az orosz mezőgazdasággal foglalkozó kutató. A kisebbeket fokozatosan kiszorították a piacról a nagyok. Ezek a nagy farmok időzített bombaként ketyegnek, csak idő kérdése, mikor indulnak ezekről útjára új fertőzések – teszi hozzá ehhez Jurij Korzeszkij, moszkvai állatvédő. A nagy kockázat ellenére nincs külön állat-egészségügyi szabályozás érvényben ezekre a farmokra vonatkozóan. Mása Voroncova szakértő úgy látja, hogy az ipari állattenyésztés a pandémiás vírusok keletkezésének óriási Petri-csészéjeként, tenyésztő helyeként funkciónál.

Forrás: napi.hu