A tudósok legutóbbi előrejelzései szerint globális változások várnak a világra
Bolygónk folyamatosan változik… Viszont nem úgy, ahogyan szeretnénk, mivel az ember hatása a természetre, az ökológiára, az erőforrásokra és az éghajlatra régóta pusztító és halálos hatással van a bolygónk növény- és állatvilágára. Sőt, a felelőtlen erdőirtás, az ásványi anyagok kitermelése, a veszélyes hulladék és égéstermék kibocsátása a Földet fokozatosan a „halál bolygóvá” alakítja át.
Kétségtelen, hogy ezek a változások hatással vannak bolygónk más folyamataira, például az évszakok/éghajlati szezonok időtartamára. És már ma megfigyelhetjük, hogy a naptári tél vagy tavasz, néhány héttel, sőt egy néha egész hónappal eltér az ablakon kívül látottakkal.
Ma már elmondható, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem nélkül a csaknem hat hónapig tartó nyár új normává válhat a Déli féltekén jóval 2100 előtt. Ennek a változásnak valószínűleg messzemenő hatással lesz a mezőgazdaságra, az emberi egészségre, a környezetre – állítják az éghajlat-kutatók legutóbbi tanulmányaikban.
Körülbelül 50-70 évvel ezelőtt, az Északi féltekén, az évszakok váltakozása meglehetősen kiszámítható és zökkenőmentes volt. De a jelenlegi éghajlati transzformációk „gyors és szabálytalan” változásokhoz vezetnek, amelyek befolyásolják az évszakok időtartamát, és a jövőben szélsőségesebbé válhatnak.
„A nyár egyre hosszabb és forróbb, a tél pedig egyre rövidebb és melegebb lesz a globális felmelegedés miatt” – összegezte Yuping Guan, vezető szerzője annak a tanulmánynak, amely nemrégiben jelent meg a Geophysical Research Letters című amerikai tudományos folyóiratban. Egy csoporttal közösen oceanográfiát kutat a Kínai Tudományos Akadémián.
„Egyre gyakrabban történtek az időszakra nem jellemző időjárási előrejelzések, például téves tavasz, májusi havazás” – magyarázza a tudós.
A kutatók az Északi félteke 1952 és 2011 közötti időszak napi éghajlati adatait használták fel, hogy meghatározzák a változások időtartamát és négy évszak váltakozását. Ezután a csapat a kapott modelleket használta fel arra, hogy előre jelezhesse az évszakok jövőbeli váltakozását.
A tanulmány megállapította, hogy 1952 és 2011 között a nyár 78 napról 95 napra nőtt, a tél pedig 76 napról 73 napra csökkent. A tavasz 124-ről 115-re, illetve az ősz 87-ről 82 napra csökkent. Ugyanakkor a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél pedig később. A mediterrán térség és a Tibeti fennsík tapasztalta a szezonális ciklusok legnagyobb változásait. Ha ez a tendencia megmarad, és nem tesznek semmit az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, a kutatók előrejelzései szerint 2100-ra a tél kevesebb, mint két hónap lesz, a tavaszt és őszt megelőző időszak még rövidebb lesz.
„Számos tanulmány kimutatta, hogy az évszakok változása jelentős kockázatot jelent a környezetre és az emberi egészségre nézve” – hangsúlyozta Guan. Példának hozta fel a madarak vándorlási mintáinak változását, a növények pedig különböző időszakokban gyökereznek, és ráadásul télen is virítanak. Ezen fenológiai változások eredményeként felborulhat az egyensúly az állatok és táplálékforrásaik között, ami az ökológiai közösségek felbomlásához vezet.
Az évszakok eltolódása súlyos időjárási jelenségekhez vezethet. A csaknem fél évig tartó nyár még forróbb és egyre gyakrabban kíséri majd rendellenes hőség és az erdőtüzek, figyelmeztetnek a tudósok.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás