Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy álljon le a GMO-kampánnyal

Felszólította az Európai Parlament az Európai Bizottságot, hogy álljon le a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére irányuló törekvéseinek előmozdításával. Az EP felhívta továbbá a Bizottság figyelmét arra is, hogy az erről szóló végrehajtási határozatával túllépi azokat a hatásköröket, amelyeket Brüsszel számára az uniós jog előír.

Az Európai Parlament szerint Brüsszel törekvései egyfelől nem felelnek meg az uniós jognak, másfelől pedig nincsenek összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy egyszerre legyen biztosított a belső piac hatékony működése, miközben az emberi élet és egészség védelmére vonatkozó követelmények, az állatok egészsége és az állatjóléti megfontolások is maradéktalanul érvényesülnek.

Az EP emellett „mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának engedélyezését, annak ellenére, hogy a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz”.

Éppen ezért az Európai Parlament ismételten felszólította a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmi olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési és takarmányozási célú behozatalát a közös piacra, amelyet az Európai Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek.

A GMO-technológiát egyébként az uniós tagállamok minősített többsége nem támogatja. Az Európai Unió népességének 35.52 százalékát képviselő 13 tagállam a technológiát elutasította. Ezek közé tartozik Magyarország, Németország, Franciaország, Görögország, Ausztria és Luxemburg is. 10 tagállam (az uniós népességének 27.49 százalékát képviselve) támogatta, 4 tagállam pedig tartózkodott (az uniós polgárok 37 százaléka képviseletében).

Az Európai Parlament kiemeli: annak ellenére, hogy a Bizottság elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát, továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését.

Mint ahogy azt az Európai Parlament is leírja, a Bizottság engedett a Syngenta Crop Protection NV/SA nevű belga székhelyű cég 2017-ben beadott kérelmének (ez a cég egy tengerentúli nagyvállalat leányvállalata). Ebben a kérelmező azt kérte az uniós testülettől, hogy engedélyezze a géntechnológiával módosított MZIR098 kukorica (ez egy géntechnológiával módosított kukorica) forgalomba hozatalát a belső piacon.

A Syngenta korábban egyike volt annak a hat cégnek (BASF, Bayer, Dow Chemical, DuPont, Monsanto, Syngenta), amely az Egyesült Államok GMO-piacát uralta. 2016-ban azonban egyfajta átalakulási hullám ment végbe a piacon: a Dow és a DuPont, továbbá a Bayer és a Monsanto összeolvadt, a Syngentát pedig a ChemChina vásárolta fel.

Ezt a fajta kukoricát géntechnológia útján azért módosították, hogy toleránssá tegyék a glufonizáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, és hogy előállítson két rovarölő fehérjét (úgy nevezett Bt- vagy Cry-toxinokat), amelyek mérgezőek néhány kukoricával táplálkozó bogár lárvájára nézve.

Megjegyzendő, hogy a GMO-kukoricára vonatkozóan szántóföldi kísérleteket csak nyolc helyszínen végeztek, azokat is csak az Amerikai Egyesült Államokban.

Más olyan releváns tengerentúli kukoricatermelő területeken, mint például Brazília, Argentína, Paraguay vagy Uruguay viszont nem.

A Cry-toxinok közvetettek az olyan hasznos állatokra nézve is károsak, mint a méhek. Szakmai állásfoglalások támasztják alá, hogy a kukoricából a méhek ugyan közvetlenül nem állítanak elő mézet, viszont pollenjét a méhek kilométerekről begyűjtik, ennek nyomán pedig a mézbe is bekerül. A Cry-toxinok ezen kívül megváltoztathatják a méhek viselkedését is és sérülékennyé tehetik ezeket az állatokat a különféle parazita fertőzésekkel szemben is.

Ehhez képest sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, sem pedig a Bizottság nem kért további vizsgálatokat, megelégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket az USA-beli hatásvizsgálatok hoztak.

Csakhogy az Egyesült Államokban merőben más megközelítéssel fordulnak a GMO-technológiához, mint jelenleg az uniós tagállamokban. A tengerentúli országban ugyanis a GMO-k szabadföldi felhasználását megelőző egészségügyi és környezeti kockázatfelmérés célja nem a biztonság bizonyítása, hanem csupán a felvetődő problémák feltárása a döntéshozatal megkönnyítése végett. Ez azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban mindaddig a piacon lehet egy GMO-termék, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik róla, hogy káros az egészségre.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerepe az Európai Unióban, hogy tudományos szakvéleményt nyújtson és tájékoztasson az élelmiszerlánccal kapcsolatos – már ismert, illetve újonnan felmerülő – kockázatokról. Ennek ellenére az EFSA tavaly tudományos szakvéleményt készített, amelyben a testület annak ellenére sem kért mélyreható vizsgálatokat a GMO-technológiát illetően, hogy számos tudományos aggály merült fel annak alkalmazásával kapcsolatban. A tudományos szakvéleményben az EFSA kijelentette, hogy a GMO-kukorica összhangban áll az uniós joggal és azokkal a releváns irányelvekkel, amelyek a kockázatértékelés során jelentőséggel bírnak.

(mandiner.hu)