Egyharmada azoknak, aki átesett a Covid fertőzésen súlyos neurológiai és pszichiátriai problémákkal küzd
Egy féléven belül neurológiai vagy pszichiátriai rendellenességeket diagnosztizáltak a Covid fertőzésen átesettek egyharmadánál. Ezt az Oxfordi Egyetem tudósai állapították meg, akik 236 ezer beteg adatait dolgozták fel, akik felgyógyultak a betegségből (az oxfordi tudósok az amerikai TriNetX elektronikus egészségügyi nyilvántartása adatait dolgozták fel).
A nagyszabású kutatás eredményeit április 6-án a The Lancet Psychiatry orvosi folyóiratban tették közzé.
A tudósok szerint a Covid-19 nemcsak a légzőszerveket érinti, de gyakran okoz idegrendszeri és pszichiátriai rendellenességeket. Sőt, az idegrendszerre gyakorolt hatása nem csak az ízek érzékelésének és a szaglás elvesztésére korlátozódik. A Covid lehetséges szövődményeinek névsor meglehetősen hosszú: a szorongástól és álmatlanságtól kezdve a demenciáig és agyvérzésig.
Az idegrendszeri rendellenességek legnagyobb kockázata azoknál a betegeknél áll fenn, akiknél súlyos lefolyású volt a Covid fertőzés, de azoknál is magas a kockázat, akik nem kaptak kórházi kezelést.
A tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy munkájukban nem létezik úgynevezett „hosszú Covid”, amikor a betegség tünetei (légszomj, fáradtság stb.) hetekig nem múlnak el. Ebben az esetben neuro-pszichiátriai következményekről beszélünk.
A Covid súlyos formája = nagyobb az egészségügyi kockázat
A kutatók megállapították, hogy a Covid fertőzésen átesettek 34%-nál a közeljövőben pszichiátriai vagy neurológiai rendellenességeket állapítottak meg. Az esetek 13%-ban ez volt az első hasonló diagnózis. A leggyakrabban pszichiátriai és neurológiai problémák azoknál merültek fel, akiknél súlyos lefolyású volt a megbetegedés és intenzív osztályon kaptak kórházi kezelést (46%).
A Covid fertőzésen átesettek 17%-nál szorongásos rendellenességeket, 13%-nál – affektív rendellenességeket, 6%-nál pszichiátriai gyógyszerekkel való visszaélést, 5%-nál álmatlanságot diagnosztizáltak. Korábban regisztráltak koponyaűri vérzést, (0,5%), agyvérzést (2%), demenciát (0,7%), némely esetben encephalitis-t (aggyulladás) és Hyena-Barre szindrómát.
A súlyos neurológiai következmények kialakulása sokkal gyakoribbak azok között, akik kórházak intenzív osztályán kaptak kezelést. 7%-uk kapott agyvérzést az elkövetkezendő fél évben (az esetek 3%-ban ez volt az első stroke), körülbelül 3%-uk – koponyaűri vérzést. Ezekben az esetekben gyakrabban diagnosztizáltak szorongást és álmatlanságot.
Még abban az esetben is, ha a súlyos neurológiai következmények, például az agyvérzés és az agyvelőgyulladáshoz képest meglehetősen jelentéktelen mennyiségűek, a járvány mértékét nézve összességében gyakorinak lehet tekinteni.
Ami a másfajta légúti fertőzéssel való összehasonlítást illeti
Az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy pszichiátriai problémák és az agyműködés rendellenességei sokkal gyakrabban alakulnak ki a Covid fertőzést követően, mit az influenza fertőzés esetében (a különbség 44%). 236 ezer személyről gyűjtöttek be adatokat, akik különböző légúti betegségen estek át, (többek között influenza, Covid kivételével). Ebben a csoportban a neurológiai és pszichiátriai problémák 16%-kal alacsonyabbak voltak, mint koronavírus fertőzés esetében.
Mi a magyarázat ezekre a következményekre?
Az oxfordi tanulmányukban külön leírásban foglalkoznak az idegrendszeri és pszichiátriai szövődményekkel. Ha az agyvérzésnek gyakrabban a súlyos lefolyású esetekben van kockázata, akkor a szorongás és hangulatváltozás mind a könnyű, úgy a súlyos lefolyású esetekre is jellemző. Az újságírókkal folytatott beszélgetés során a szerzők megjegyezték, hogy a pszichiátriai rendellenességek megjelenését mind biológiai, mind pszichológiai tényezők befolyásolják. És itt számolni kell az elszigeteltséggel és az anyagi veszteséggel is (munka, jövedelem). A tudósok korábban rámutattak arra, egyrészt a vírus képes behatolni az agyba, másrészt – a gyulladásos folyamat olyan vérrögök kialakulásához vezet, amelyek agyvérzést okozhatnak.
Mennyire pontosak az adatok?
A tanulmány egyik szerzője, Masud Hussein, az Oxfordi Egyetem neurológiai professzora rámutat, hogy némely mutató nem ad teljes képet a helyzetről. Számolni kell azzal, hogy vannak esetek, fertőzés esetén nem készült koronavírus teszt, volt, aki tünetmentes volt, így nem fordult orvoshoz. A kutató elmondása szerint, a biztos következtetések levonásához hosszabb és alaposabb megfigyelést kell végezni.
NEWSMAKER
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás