Ukrajnában a titkosszolgálat nyilvánosságra hozta a csernobili balesetről szóló titkosított archív adatokat

Mint ismeretes, a csernobili atomerőmű katasztrófája 35 évvel ezelőtt – 1986. április 26-án történt. Ez a legnagyobb technogén és ökológiai katasztrófa a modern civilizáció történetében.

Abban az időben a csernobili atomerőmű volt az egyik legnagyobb a világon. Ez egy katonai-stratégiai létesítmény volt, amely a szovjet hadsereg strukturális része volt. Akkor, április 26-án késő este, számos oka volt az atomreaktor működési hibájának.

Azon kívül, hogy a reaktort nem látták el modern biztonsági rendszerrel, az automatikus vezérlés és felügyelet szintje túl alacsony volt. Egybeesés, hogy éppen ezen az éjszakán tesztelték a turbógenerátort. Az üzemanyag túlhevülése lett az oka a reaktor aktív zónája megsemmisülésének, ami világmértékű katasztrofális következményekhez vezetett.

Április 26-án Ukrajna Biztonsági Szolgálata, a csernobili baleset 35. évfordulóján tett közzé korábban nem publikus dokumentumokat a csernobili katasztrófáról. Az dokumentumok elérhetőek az ukrán Biztonsági Szolgálat hivatalos Facebook-oldalán.

A dokumentumok többek között az atomerőmű 1986-os balesetet megelőző, többszöri radioaktív anyag kibocsátását is tartalmazzák, amelynek első dátuma 1982.

„A KGB-jelentés a szokásos, »intézkedések foganatosítása a pánik és a provokatív pletykák megakadályozása érdekében« szöveggel zárul” – áll a Biztonsági Szolgálat közleményében.

Ezen kívül, vészhelyzet alakult ki 1984-ben a harmadik és a negyedik blokkban. A dokumentumok kimondják, hogy a KGB 1983-ban tisztában volt a csernobili atomerőmű kedvezőtlen ökológiai helyzetével a biztonsági költségekre fordítandó pénzforrások hiánya miatt.

A baleset következtében 50·106 Ci radionuklid került a légtérbe, aminek 70 százaléka jutott Fehéroroszország, Ukrajna és Oroszország területére.

2000. december 15-én a csernobili atomerőmű működését teljesen leállították. Ukrajna 12 megyéjében 50 ezer négyzetkilométernyi terület szennyeződött.

A balesetet követően, a nyilvánosságra hozott dokumentumoknak megfelelően, határozatot fogadtak el, miszerint titkosítják a katasztrófa okaira, a radioaktív helyzetre, a baleset következményei és az okozott fertőzésre vonatkozó adatokat.

Ma, április 26-án Dmitro Pazumkov, a Parlament elnöke egy csokor vörös rózsával rótta le kegyeletét a kijevi csernobili áldozatok emlékművénél. Az eseményen részt vett Ruszlan Sztefanyuk, a Parlament első elnökhelyettese és Olena Kondratyuk elnökhelyettes.

A csernobili katasztrófa következményeit csillagászati pénz​​összegekkel és több százezer emberi élettel mérik.

NEWSMAKER