A kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb ünnepe a tiszaújlaki emlékműnél

A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájáról a tiszaújlaki Turul-szobornál emlékezett meg a kárpátaljai magyarság július 18-án.

A hagyományoknak megfelelően idén újra – az ünnepség előtt – megkoszorúzták Esze Tamás kuruc brigadéros emléktábláját a Tiszaújlak központjában álló egykori Sóház épületénél. A helyszínen Molnár László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kulturális titkára röviden felidézte a Rákóczi-szabadságharc fontos helyi vonatkozású eseményeit és a Turul-emlékmű 1989-es visszaállításának történetét.

A KMKSZ az emlékműnél 1989 óta szervezi meg minden évben a kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb rendezvényének számító Turul-ünnepséget.

Az eseményen elsőként Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul mondott ünnepi beszédet, melyben felidézte a Rákóczi-szabadságharc 1703. július 14-én lezajlott első kuruc győzelemmel végződött ütközetét, melynek tétje hatalmas volt: itt dőlt el, hogy Rákóczi mozgalma nem egy, a hegyaljai felkeléshez hasonló korlátozott kiterjedésű rendi és parasztfelkelés, hanem egy országos méretű, társadalmi összefogással létrejött Habsburg-ellenes szabadságharc lett. Rákóczi Ferenc személyéről szólva aláhúzta: „Mondhatjuk, hogy száz évvel megelőzte korát, megelőlegezte a XIX. századi reformkor nagyjainak egységes magyar nemzetért érzett felelősségét.”

„Az emlékművet, amely immár a kárpátaljai magyarság legnagyobb történelmi emlékhelye, közösségi találkozóhellyé tették az események, az emberek összefogása és a történelmi múltat ápoló közös akarata. […] A kárpátaljai magyarság számos küzdelmet megvívott – a 318 évvel ezelőtti emlékezetes győzelemhez méltó módon – felemelt fejjel s a jövőbe vetett szilárd hittel. Tagadhatatlan siker, hogy a magyarság ma is otthon van Kárpátalján, büszkén ünnepli a magyar történelem jeles napjait, hatékonyan működő politikai és szakmai érdekképviseleti szervezettel rendelkezik, minden szinten magyar tanítási nyelvű iskolahálózatot működtet, saját felsőoktatási intézménnyel rendelkezik, Beregszász kulturális életét magyar nyelvű színház gazdagítja, színvonalasan működik a kárpátaljai magyar sajtó. A minden szintű magyar tannyelvű oktatási intézményrendszer olyan vívmánya a nemzetközileg elismert nemzeti kisebbségi jogoknak, melyről a kárpátaljai magyar nemzeti közösség semmilyen körülmények között nem fog lemondani; olyan érték, melynek megőrzését és továbbfejlesztését Magyarország következetesen támogatja. Ugyanez vonatkozik a magán- és közéletben való anyanyelvhasználat korábban kivívott jogára, melyet a magyar közösség változatlanul legitim módon magáénak vall és nem kíván arról lemondani” – jelentette ki a főkonzul.

„Rákóczi 1703-ban megkezdett nemes ország- és nemzetegyesítő küzdelme a mai küzdők számára ezt az üzenetet közvetíti: ne engedjük feledésbe merülni történelmünket, nyelvünket, szimbólumainkat, kultúránkat! Ne adjuk fel önazonosságunkat, bízzunk a magyar nemzeti összefogás erejében!” – emelte ki Szilágyi Mátyás, majd biztosította a jelenlévőket arról, hogy a kárpátaljai magyarság mindig számíthat a magyar nemzet, a magyar közösségek és Magyarország odafigyelésére és támogatására.

Nagy Anikó operetténekes a Rákóczi megtérése című dal előadását követően Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy Kárpátalja többnemzetiségű régió, ahol őseink összefonódó sorsai egyesítenek minket kulturális, vallási és rokoni szinten is. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet elvein alapuló kapcsolatok új lehetőségeket adnak – fogalmazott, s emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között támogatta Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, s jelenleg is jelentős mértékű támogatást nyújt a helyi közösségnek, amiért köszönetet mondott a magyar félnek, s reményét fejezte ki a jövőbeni gyümölcsöző együttműködés kapcsán.

Ezután Vári Fábián László Útban Törökország felé című versét szavalta el Szabó Krisztina.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a szabadságharc kezdeti időszakát felelevenítő köszöntőjében aláhúzta: úgy véli, érdemes mindenkinek felidézni a 318 évvel ezelőtti eseményeket, s eltöprengeni azon, mi segítette győzelemre a kurucokat a Tisza folyó és a Batár-patak találkozásánál. „Mindenképpen egy olyan emberre, egy olyan közösségre emlékezünk ma itt, aki és amely úgy gondolta, hogy egy jobb, egy szabadabb élet fontosabb a mindennapi megélhetésnél. […] Amikor a szabadság, a hithez és a nyelvhez való kötődés olyan kihívás, amelynek meg kell felelni” – fogalmazott az UMDSZ elnöke.

Angalét Bianka és Iván Anna közösen énekelték el a Mert a haza nem eladó című ismert dalt, majd ruszinul köszöntötte az ünneplőket a magyar és a ruszin nép közös ünnepén Jevhen Zsupán, a Kárpátaljai Ruszin Nemzeti Tanács elnöke, kiemelve a régmúltba visszanyúló magyar–ruszin kapcsolatot.

Ezt követően a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című ismert dal Nagy Anikó előadásában igazán meghitt hangulatot teremtett a hatalmas hőségben is.

A KMKSZ legnagyobb hagyományos rendezvényén Barta József, a Szövetség alelnöke ünnepi beszédében említést tett arról, hogy Rákóczi seregében a magyarokkal karöltve hősiesen küzdöttek a ruszinok, ezért a fejedelem nem véletlenül nevezte a ruszinokat a leghűségesebb alattvalóinak. „Kárpátalja az a terület, melynek lakói a legvégsőig kitartottak a Nagyságos Fejedelem és a szabadság ügye mellett. Itt éltek a legkurucabb kurucok. Legyünk méltó utódjaik!” – hangsúlyozta.

A ma küzdelmeire fókuszálva Barta József kiemelte: nekünk, kárpátaljaiaknak a legnagyobb kihívás, amivel szembe kell nézni, az az asszimiláció és az elvándorlás. „A KMKSZ egyik legfontosabb célkitűzése az elvándorlás fékezése, megállítása és legalább részbeni visszafordítása, aminek elérése érdekében – Magyarország és a magyar nemzeti kormány támogatásával – számos programot visz véghez (szociális, gazdasági támogatások, strukturális beruházások), melyeknek eredményeképpen sok ezren kapnak lehetőséget arra, hogy itt, szülőföldön boldoguljanak” – szögezte le, majd köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért a szolidaritás, a jogaink érdekében való kiállás, valamint az anyagi támogatás tekintetében egyaránt.

„Az ember életében nagyon fontos a szabadság. Az egyén szabadsága Isten szeretetéből fakadó csodálatos ajándék, amelynek felelősségével élni kell, de visszaélni nem szabad. Egy kisebbségi sorsba kényszerült nemzetrész a szabadságát soha sehol nem kapta ajándékba. Azért mindenkor és mindenhol meg kellett küzdeni” – szólt a szabadság lényegéről a KMKSZ alelnöke, majd folytatta: „Egy nemzet, nemzetrész megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy minden korban és helyzetben képes legyen megküzdeni a jogaiért. Sajnos nekünk a mai világban is szabadságharcosoknak kell lennünk. Akinek kuruc vér csörgedezik az ereiben és magyar szív dobog a mellkasában, az se vérátömlesztést, se szívátültetést nem fog csinálni senki kedvéért. Ezért mi is vállaljuk és kimondjuk, hogy küzdeni fogunk az anyanyelven való oktatás lehetőségéért az oktatás minden szintjén, az anyanyelv használatának jogáért a társadalmi élet minden területén! Hiszen kuruc őseink sem adták fel a harcot. Amiről önként lemondunk, azt soha nem kapjuk vissza. Amiért megküzdünk, de elveszik tőlünk, annak van esélye, hogy visszaszerezzük! Kitartunk továbbra is amellett, hogy a kárpátaljai magyarokat ismerjék el Ukrajnában őshonos népnek! Megillet minket ez a jog. Egy harmincéves ország igazán gesztusként is megadhatná egy 1100 éves népnek, hogy őshonosnak tekintse” – jelentette ki Barta József.

Azokról az alapítványokról szót ejtve, melyeket azért hoztak létre, hogy a Magyarországról érkező támogatások teljes mértékben törvényesen és igazságosan jussanak el azokhoz, akiknek szánták azokat, Barta József kiemelte: az alapítványok ellen nyitott bűnvádi eljárásokat objektív kivizsgálás után, de minél hamarabb zárják le.

„Bízunk abban, hogy összefogással – ami jellemző volt a kuruc korra és az elmúlt évezredre is – sikerül céljainkat elérni, mert biztos vagyok abban, hogy területünk felvirágoztatása, gazdasági fellendítése, azoknak a problémáknak a megoldása, amelyek mindannyiunk számára közös problémák, csak együttműködésben, békés egymás mellett élésben valósíthatók meg” – húzta alá.

Az ünnepi beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték az ünneplőkre, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékmű talapzatánál.

(CsA/Kárpátalja hetilap)