Közel lehet a pillanat, amikor összeomlik a Golf-áramlat

Egy friss tanulmány szerint a Golf-áramlat működéséért felelős rendszert fenntartó tényezők jelentős mértékben változtak, így az óceáni áramlat összeomlása sokkal közelebb lehet, mint eddig gondolták.

Az ember által okozott globális felmelegedés hatására az Atlanti-óceán Golf-áramlatát működtetető rendszer az összeomlás szélére sodródott – állítják a kutatók egy új, a Nature-ben megjelent tanulmányban. A tudósok évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az Atlanti-óceán körforgási rendszere (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) gyengül. Ez az a rendszer, ami meleg, sós vizet szállít a trópusokról Észak-Európához, majd az óceán mélyén hidegebb vizet küld vissza – emlékeztet a The Washington Post.

A kutatók arra figyelmeztetnek, a jelek szerint az AMOC bármikor „kikapcsolhat”, ami nemcsak komoly hőingadozásokat, de más drámai változást is okozhat a globális időjárásban.

A tudósok hangsúlyozzák, ugyan nem tapasztalták az AMOC lassulását, ugyanakkor a több mint egy évszázadnyi óceáni hőmérsékletre és sótartalomra vonatkozó adatok alapján úgy tűnik, több, a keringés erősségére közvetlenül ható tényezőben is jelentős változás állt be. Niklas Boers, a potsdami klímakutató intézet tudósa szerint mindez azt jelenti, hogy a rendszer érzékenyebbé vált a változásokra, így pedig a globális felmelegedés könnyen beavatkozhat a működésébe.

Ha a keringés leáll, az rendkívüli hideget hozhat Európába és Észak-Amerika egyes részeire, megnövelheti a tengerek szintjét az Egyesült Államok keleti partjánál, és bezavarhat a monszunokba, amelyek vízzel látják el a világ jelentős részét.

Boers elemzéséből az nem derül ki, hogy a rendszer összeomlása mikor következhet be, de úgy véli, már önmagában az, hogy a fordulópont ennyire közel van, azonnali és komoly cselekvést igényel.

A Golf-áramlat a trópusokon kezdődik, ahol a víz nemcsak felmelegszik, de a párolgás miatt megnő a só koncentrációja is. Ez a víz az Egyesült Államoktól indulva észak-kelet felé, Európa felé folyik. Miközben folyamatosan hűl, egyre sűrűbb lesz, Grönlandhoz érve pedig már annyira sűrű, hogy mélyen a felszín alá süllyed. Útja során a víz egy része keveredik más tengeri áramlatokkal, amelyek a globális, úgynevezett termohalin cirkuláció részét képezik. Ez az a cirkuláció, ami központi szerepet játszik a Föld hőjének elosztásában és az időjárási minták szabályozásában.

Boers szerint amíg a szükséges hőmérséklet és sótartalom megvan, addig a keringés a fizikai törvényszerűségek miatt nem fog leállni. Az éghajlatváltozás miatt azonban borul az egyensúly: a magasabb hőmérséklet melegebbé és könnyebbé teszi az óceán vizét, az olvadó sarkok pedig felhigítja az Atlanti-óceán sótartalmát, így csökkenti annak sűrűségét. Emiatt viszont a víz nem fog tudni a mélyebb rétegekbe süllyedni.

A tudósok szerint történt már hasonló korábban, a jégtakaró vizsgálata alapján pedig ez a hideg időszak nagyjából 1000 évig tartott.

(hvg.hu)