Ünnepélyes falunévtábla-avatás Tégláson

Az ungvári járási Téglás falunévtáblájának a felállítása tíz éve húzódott a szomszédos Szürtével kialakult mezsgyevita miatt. Mivel a tavalyi évtől Téglás már a Szürtei kistérség tizenkét településének egyike, így a mára teljesen összenőtt két falu között a mezsgye pontos helyének már nincs igazából jelentősége. A téglásiak engedtek korábbi álláspontjukból, és július 28-án ünnepélyes keretek között felavatták a KMKSZ által a helyi tanácsnak adományozott falunévtáblát, mely 10 éve a téglási kultúrházban várta a pereskedés végét.

A megjelenteket Pálfi-Kovács Erika, a KMKSZ Téglási Alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd elmondta: „A mai napon felavatásra kerül falunévtáblánk, az a tábla amelyet a településünk sok évvel ezelőtt kapott ajándékba a KMKSZ-től, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. A tábla a község címerét, első említésének dátumát, valamint a település hivatalos magyar és ukrán nevét tartalmazza. Ez a tábla ma jelképként áll a falu elején és végén, a községen keresztül utazóknak mutatja, hogy 235 éve él itt egy maroknyi, de megmaradni vágyó magyar közösség. Maga a település nem túl régi, Ung vármegye községeinek felsorolásában csak a XIX. század derekán jelenik meg, területét száz évvel korábban mint erdős, mocsaras vidéket említik. Első lakosai a Latorcán létesített révnél élő családok voltak. Visszaemlékezések szerint a falu határában téglaégető hely volt, erről kapta Kistéglás a nevét, tekintettel a hajdúságban akkor már létező Téglásra. A csehszlovák megszállás alatt a falu nevét Téglásnak írták, 1946-tól Ceglovka. A szovjet időszakban közigazgatásilag a Szürtei Községi Tanácshoz tartozott, majd 2003-ban elnyerte önállóságát. Ma a Szürtei kistérség tizenkét falujának egyike” – tudhattuk meg Pálfi-Kovács Erikától, aki köszönetet mondott azoknak a férfiaknak, akik felállították a falunévtáblát.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke beszédében kiemelte: „Ma ünnepeljük a Szürtei kistérség első közös falunapját, ami szimbolizálja azt is, hogy megszűntek a kistérség falvainak külön útjai. Egy közös úton járunk ezentúl. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez a közös út semmiképpen sem lehet egy olvasztótégely, hiszen minden településnek megvannak a helyi közösségei, hagyományai, értékei. Bízom abban, hogy közös erővel, ahogy helyt tudtunk állni a választások alatt, ahogy össze tudott jönni ma ez az ünnepség, ugyanolyan közös erővel fogunk majd azon dolgozni, hogy a kistérségeinkhez csatlakozott települések nyertesei legyenek ennek a közigazgatási reformnak” – hangsúlyozta Balogh Lívia.

Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere elmondta, hogy 1946 és 2004 között közös községi hivatalból irányították az „összeforrt” két falut. Szürtében még 2011-ben felavatták a KMKSZ-től kapott falunévtáblát, amelyet akkor a téglási tanács is megkapott. A polgármester elismerte: „Nem dicsekvésképp mondom, volt rá alkalom, hogy én saját magam hiúsítottam meg ennek a táblának a felállítását. Mezsgyevitáink voltak Szürte és Téglás között, és nekem mint Szürte akkori polgármesterének a szürtei érdekeket kellett védenem, s teljes erővel kiálltam a mellet, hogy ami a szürteieké az maradjon a szürteieké. Végül győzött az igazság és a józan ész” – összegezte a polgármester, előrevetítve, hogy a két településnek vannak közös céljai, lesznek még közös eredményei is, amihez megértésre és bizalomra van szükség.

Megyesi László római katolikus diakónus felolvasott egy részletet Pál apostol a kolosszeiekhez írt leveléből, rámutatva, hogy az Isten közösségekbe teremtette az embert, mert Jézusnak a parancsát, a szeretet parancsát csak így tudjuk megélni. Egyedül nem megy, csak közösségben. Majd megszentelte a felállított falunévtáblát.

Az táblaavató ünnepséget a Kriczky Beáta vezette Dominus kórus műsora zárta.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)