Orbán Balázs volt a Kárpátaljai Magyar Polgári Szalon vendége

Második alkalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Polgári Szalonra keresztelt rendezvényét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ifjúsági Szövetsége és a Mathias Corvinus Collegium (MCC), amellyel vidékünkön élő, a közélet és a politika iránt érdeklődő fiatalok számára szeretnének találkozásra és közös gondolkodásra lehetőséget biztosítani. Céljuk még, hogy ezzel is összetartsák az MCC első Kárpátaljai Magyar Közéleti Vezetőképzőjét elvégző alumni közösséget. Az ezúttal Ungváron megrendezett szalon vendége volt Orbán Balázs, Magyarország Miniszterelnökségének miniszterhelyettese, valamint a két Kárpátaljára akkreditált magyar főkonzul.

Dobsa Beáta, az MCC beregszászi régióvezetője a Kárpátaljának elmondta: „Terveink szerint minden hónapban meg szeretnénk tartani a polgári szalon összejövetelét, ahova a közéletben, politikában ismert, jó nevet szerzett vendéget hívunk meg, akitől a fiatalok kérdezhetnek, kötetlen beszélgetés formájában érdeklődhetünk politikai álláspontjukról, véleményükről. Minden egyes polgári szalon lezárása a Kárpátaljai Vitaklub. Az MCC missziójának tekinti, hogy fejlessze és terjessze a vitakultúrát, ezt próbáljuk mi is elősegíteni a Kárpátaljai Vitaklubbal” – hangsúlyozta Dobsa Beáta, aki az MCC vitatrénerképzését már elvégezte, az észszerű és hatékony vita oktatására hivatott szakember.

A második Kárpátaljai Magyar Polgári Szalonra ezúttal Magyarország Ungvári Főkonzulátusának épületében került sor, ahol Bacskai József főkonzul köszöntötte a megjelent fiatalokat.

Orbán Balázs miniszterhelyettes, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványának elnöke Ukrajna helyzetét elemezve kifejtette, hogy ez az ország a Szovjetunió összeomlását követően arra a kompromisszumra épült, hogy a keleti és nyugati fele egy államszövetség keretében megpróbál egyben maradni és működni. Egy olyan rendszer alakult ki, amely ennek politikai, államműködtetési, gazdasági és nagyon lemaradva, lassan a kulturális alapjait is igyekezett megteremteni. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy Ukrajnának az elmúlt 30 éve nem volt egy sikertörténet. A magyar miniszterhelyettes szerint azért, mert az ország különböző részén élő népcsoportokon keresztül számos külföldi érdek jelent meg az országban. Ezen külföldi érdekek közötti érdekharcokból alakult ki az a politikai rendszer, amely így-úgy működött. Arról nem beszélt a neves politikai elemzőként ismert Orbán Balázs, hogy ki dönthetett úgy, hogy a vázolt status quot megszünteti, viszont ez szerinte mára végérvényesen összeomlott. Az a logika, amelyre Ukrajna épült a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai beavatkozás előtt, nem fog újra helyreállni, mert az orosz orientáltságú választók száma lényegesen lecsökkent. Ez egy teljes nemzetépítési fordulatot eredményezett. Porosenko elnök úgy látta, hogy most itt az ideje annak, hogy a hadseregen, az ortodox egyházon és a nyelven keresztül ukrán nemzetépítésbe kezdjen akár felülről erőszakolt módon is, mert ellenkező esetben az ország hosszú távon szét fog esni. Felülről oktrojált módon igyekezet az Ukrajnában élőkre identitást erőszakolni, ami a bukását okozta. A mostani elnök szerinte ugyanezt csinálja anélkül, hogy beszélne róla. Mindezt azért, mert az ukrán elit nem tud más következtetést levonni, valójában nincs is harmadik következtetés. Vagy decentralizáció irányába haladva az ország szétesik, vagy a nemzetépítési projekt sikerrel jár – véli Orbán Balázs.

A miniszterhelyettes elmondta, Magyarország örül annak, hogy Oroszország és közötte van egy ország, fontos számukra, hogy Ukrajna működjön, annak a nyugati gazdasági és katonai rendszerekbe a bekötése minél erősebb legyen, ezért érdekük Ukrajna sikeréért dolgozni. Ugyanakkor, ha ez a kárpátaljai magyar közösséggel szembeni politikában ölt testet, akkor nem érdekük.

A magyar miniszterhelyettes szerint a jelenlegi ukrán politika az amerikai támogatókra épül, viszont Kína erősödésével az USA-nak több területen vissza kell majd bizonyos mértékben vonulnia. Amennyiben az ukrán politikusok Magyarország perspektívájából is megvizsgálnák egyszer a dolgokat, rájöhetnének, hogy Magyarországgal közösek az érdekeik – fejtette ki Orbán Balázs hosszas geopolitikai és az Európai Unió helyzetét bemutató elemzése végén.

Kérdésre válaszolva beszélt Magyarország többi szomszédjához és a V4 államokhoz fűződő viszonyáról, valamint az afganisztáni helyzetről és az ottani magyar szerepvállalásról.

A második Kárpátaljai Magyar Polgári Szalon végén a vezetőképzőt befejező fiatalok két csapatot alkotva az Orbán Balázs által javasolt, következő tételmondatról vitatkoztak: „Afganisztánt csak a demokrácia mentheti meg!” A két csapat teljesítményét értékelő zsűrit Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul és Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke alkotta, akik nem voltak könnyű helyzetben. A beregszászi főkonzul megszívlelendő tanácsokkal látta el a fiatalokat, felhívta a figyelmüket arra, hogy egy ország jövőjéről történő döntésnél mindig figyelembe kell venni a realitások mellett az ott élők akaratát, de soha nem szabad figyelmen kívül hagyni az erkölcsi szempontokat sem. A vitában végül a demokrácia mellett érvelő „kormányoldalt” hirdették ki győztesnek az ellenzékkel szemben.

A szervezők reményei szerint a koronavírus-járvány enyhülésével a polgári szalont ezentúl havi rendszerességgel meg tudják majd szervezni.

Badó Zsolt
Kárpátalja