Németországban szűkítik az oltatlanok mozgásterét

Az oltás továbbra is önkéntes, de a méltányosság elve megköveteli, hogy aki beoltathatná magát, de úgy dönt, hogy ezt mégsem teszi meg, az „vállalja a felelősséget a következményekért, beleértve a pénzügyi költségeket” – nyilatkozott Jens Spahn a szövetségi kormány és a tartományok szakpolitikai fóruma, az egészségügyi miniszterek konferenciája után.

Kezdete után két évvel, 2022 tavaszán érhet véget Németországban a koronavírus-járvány a szövetségi kormány egészségügyi minisztere szerint. Jens Spahn egy szerdai lapinterjúban elmondta, hogy jövő tavasszal alakulhat ki az új típusú koronavírussal szembeni közösségi immunitás, amely véget vet a járványnak.

„Ha nem jelenik meg olyan új vírusváltozat, amely ellen nem hatékony a védőoltás, akkor tavasszal túl leszünk a világjárványon  és visszatérhetünk a normalitáshoz” – mondta a kereszténydemokrata (CDU) politikus az Augsburger Allgemeine című lapnak.

Kiemelte, hogy nagyon valószínűtlen az oltóanyagoknak ellenálló variáns kialakulása. Mint mondta, az egyetlen kérdés az, hogy a közösségi immunitást az oltási kampány vagy a fertőzés révén érik-e el. „A védőoltás mindenképpen a biztonságosabb út” – mondta. Aláhúzta, hogy a vakcina nemcsak a beoltott egyént, hanem a környezetét is védi. Minél magasabb az átoltottság és minél alacsonyabb a fertőzési arány, annál jobban meg lehet védeni azokat is, akiket még nem lehet beoltani, köztük a 12 éven aluli gyerekeket – mutatott rá Jens Spahn.

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok egy sor eszközzel igyekeznek új lendületet adni az oltási kampánynak. Az előző héten országos oltási akcióhetet szerveztek, több ezer helyszínen, például bevásárlóközpontokban állítottak fel ideiglenes oltópontokat, hogy az emberek minél kevesebb ügyintézéssel, kellemetlenséggel és időráfordítással hozzájuthassanak a vakcinához. Az akció révén mintegy félmillió embert oltottak be.

Szűkítik a nem beoltottak mozgásterét

Az oltási hajlandóság növelését szolgáló közvetett eszközök közé tartozik az az október 11-től életbe lépő rendelkezés, miszerint megszűnik a SARS-CoV-2 gyorsteszt-szolgáltatás ingyenessége az oltástól elzárkózóknak.

Emellett szerdán a szövetségi kormány és a tartományok szakpolitikai fórumán, az egészségügyi miniszterek konferenciáján arról állapodtak meg, hogy november 1-jétől nem pótolják közpénzből mindazok kieső fizetését, akik azért kerülnek karanténba, mert nem rendelkeznek teljes oltással, holott az életkoruk és az egészségi állapotuk alapján beadathatták volna a vakcinát.

Az oltás továbbra is önkéntes, de a méltányosság elve megköveteli, hogy aki beoltathatná magát, de úgy dönt, hogy ezt mégsem teszi meg, az „vállalja a felelősséget a következményekért, beleértve a pénzügyi költségeket” – nyilatkozott Jens Spahn a tanácskozás után.

A szövetségi kormány szerdai összesítése szerint a 271 napja tartó oltási kampányban 106,1 millió adag vakcinát adtak be. Legalább egy adagot a lakosság 67,4 százaléka – 56 009 980 ember – kapott, teljes oltással a lakosság 63,4 százaléka – 52 723 861 – ember rendelkezik. A német sajtóban idézett szakértők szerint legalább 75 százalékos átoltottság szükséges a nyáron indult negyedik hullám megfékezéséhez. A járvány megállításához jóval nagyobb, a 12-59 éves korosztályban 85 százalékos, a hatvan felettieknél 90 százalékos átoltottság kellene.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) szerdai adatai szerint az utóbbi 24 órában 10 454 új fertőződést mutattak ki tesztekkel – ez csaknem húsz százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 12 455-nél. Az új esetekkel együtt 4 160 970 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t Németországban a járvány tavaly kora tavaszi kezdete óta, az aktív fertőzöttek száma jelenleg 152 655, enyhén csökkent az egy héttel ezelőtti 170 966-hoz képest.

(kitekinto.hu)