Miért hal meg évente több mint 60 000 ukrán rákban, és hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni?
A közösségi hálókon az a vélemény terjed, hogy Ukrajnában sokkal több a rákbeteg, mint a fejlett országokban. Ez nem igaz. Évente több mint 130 000 ukrán polgárnál diagnosztizálnak rákbetegséget, de az Egyesült Államokban, Japánban és a skandináv országokban még több rákos beteget regisztrálnak.
Arról van szó, hogy minél tovább él egy ember, annál nagyobb a kockázata a rákbetegség kialakulásának. A fejlett országokban több a rákos beteg, mert ott hosszabb az átlag élettartam. Az afrikai országokban, mint például Szomáliában és Etiópiában pedig a legalacsonyabb a megbetegedések száma.
Ukrajnában mindenekelőtt az elhalálozással van a probléma, és csak ezt követően a megbetegedéssel.
Évente több mint 60 000 ukrán polgár válik a rákbetegség áldozatává, és ez kritikus mutató a diagnosztizált esetekhez képest. Hazánk a rákbetegségbe belehalt személyek számát illetően az európai országok között az élcsoportba tartozik. Majdnem minden harmadik beteg, akinél először diagnosztizáltak rákot, még egy évet sem él ezt követően.
És a kérdésre, hogy „miért van ez így?”, nincs egyértelmű válasz, mert a probléma összetett. Két tényezőt azonban ki kell emelni: a lakosság körében a rákkal kapcsolatos ismeretek alacsony szintje és a rendkívül hatékony innovatív gyógyszerekhez való nehéz hozzáférés. Az elsővel kezdem.
Ami az elsőt illeti, a rákbetegségnek a korai szakaszban gyakran nincsenek tünetei. A betegség korai szakaszát csak vizsgálat során lehet észlelni, de az emberek ezt makacsul figyelmen kívül hagyják őket.
Sajnos még mindig csak akkor megyünk kórházba, ha fáj, és ez hiba. Például a mellrák mammográfiával még a 0. stádiumban is kimutatható, amikor a daganat még csupán 1 milliméter.
Naponta kell tájékoztatni az ukránokat a megelőzés és az orvosi vizsgálatok fontosságáról, a rák korai diagnosztizálásáról, megismertetni a kockázati tényezőkkel, mivel a rák betegség, nem pedig ítélet, és a legjobb időben felismerni.
A társadalomkutatási központ és az oncoHUB közös tanulmánya azt bizonyítja, hogy nagyon sok munka van még hátra a társadalom felvilágosítását illetően.
Szinte minden második válaszadó azt állítja, hogy a rák imával, minden tízedik, hogy szódabikarbónával gyógyítható.
Lehet, hogy nevetségesen hangzik, de a nevetésnek vége, amikor az emberek egy későbbi szakaszban fordulnak orvoshoz, mert már „zavaró”. Ebben az esetben a terápia nagyon hosszú, traumatikus és drága.
Gyakran innovatív gyógyszerekre van szükség III-IV. stádiumú rákbetegség kezelésére, a beteg életének jelentős meghosszabbítására. Ezeket a gyógyszereket a globális gyógyszergyárak a nulláról fejlesztik ki, szabadalmaztatottak, le vannak védve, így a más gyártók nem tudnak analóg termékeket előállítani. Az innovatív gyógyszerek kifejlesztése óriási erőforrásokat igényel, így a betegek egy injekcióért több tíz-százezer hrivnyát kénytelenek fizetni.
Változtatni kell a közbeszerzések rendszerén, mert csak minden huszadik beteg kapja meg ingyen az államtól a legújabb gyógyszereket. A kórházak szinte 100%-ban fel vannak szerelve alapvető gyógyszerekkel, és ukránok ezrei kapnak ingyen gyógyszereket, amelyek nem mindig érik el a kívánt hatást. A helyzeten azonban változtathat a 4662. számú törvényjavaslat, amelyet szeptemberben második olvasatban fogadott el a Parlament.
Az elnök által már aláírt törvény bevezeti az ellenőrzött hozzáférési megállapodásokat, amelyek alapján az állam térítésmentesen biztosíthatja a daganatos betegek számára a leghatékonyabb gyógyszereket.
A költségvetésből beszerzett gyógyszerek listájának bővítését elősegítheti a nemzetközi kezelési protokollok alkalmazása.
Már 2022-ben át kell orientálni a közbeszerzést a gyógyszerrel ellátott betegekről az eredményes terápiára. Hasonló rendszerek sikeresen működnek az Európai Unióban, többek között a Balkánon.
Természetesen minden országnak megvannak a sajátosságai: például ahol működik az egészségbiztosítás, ott a legújabb gyógyszerek költségei csak egy részét kompenzálja az állam, de ott sokkal magasabb a lakosság vásárlóereje.
Ukrajnában az ellenőrzött hozzáférési megállapodások bevezetése segít abban, hogy a betegek hozzájussanak a szükséges gyógyszerekhez, ne kelljen eladniuk lakásukat, hitelt felvenniük, külföldön vásárolniuk a gyógyszert, vagy külföldön kezeltetniük magukat.
Innovatív terápiára leginkább a sebészileg nem kezelhető, vérrákos betegeknél van szükség
A parlamenti képviselők a 4662-es számú törvényjavaslat támogatásának ösztönzése érdekében a Rákkutató Intézetben egyesítették erőiket a „Tüdőrák tudatosságának éve”, az „Ukrajnai Rákbetegek Koalíciója” kezdeményezés a Nemzeti Egészségügyi Bizottság és egészségbiztosítás. Közösen nyitották meg az „Élet papíron” című szociális kiállítást a Parlamentben.
A betegek visszaemlékezései, statisztikai adatok és rákbetegségekre vonatkozó törvények három papírinstalláció anyagai lettek. A VR-technológiák segítségével életre keltek, és a képviselőket a rákbetegek valódi otthonába vitték el. A kiállítás emlékeztetett arra, hogy a száraz statisztikai adatokkal ellátott papírlapok mögött valódi emberek állnak, akik nap, mint nap az életükért küzdenek. A projekt több mint egymillió rákos megbetegedésben szenvedő ukrán hangja lett. És ezt a hangot meghallották.
ANDRIJ BEZNOSZENKO,
sebész-onkológus, a Nemzeti Rákkutató Intézet főorvosa
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás