Rotterdam polgármestere bocsánatot kért a város rabszolgaságban játszott szerepéért

Ahmed Abutaleb, Rotterdam polgármestere pénteken a városi közgyűlésen hivatalosan bocsánatot kért a város rabszolgaságban és gyarmatosításban játszott szerepéért – írta a helyi sajtó.

Az emberi jogok világnapján tartott beszédében a marokkói származású, munkáspárti Abutaleb kijelentette: városvezető elődei kiemelkedő szerepet játszottak a holland gyarmatosításban, a rabszolgatartásban és -kereskedelemben. Mint fogalmazott, „részben ők voltak felelősek a gyarmati elnyomásért, a Karib-térségtől Afrikán át Indonéziáig. „A gyarmatosító múltnak nyomai érzékelhetőek a volt kolóniák mai kultúrájában, építészetében és társadalmában, az ott elkövetett atrocitások és durva emberi jogi jogsértések mély sebeket hagytak maguk után” – tette hozzá.

A polgármester elmondta továbbá, hogy a városnak alapos kutatásra volt szüksége a gyarmati múltban betöltött szerepét illetően. A rotterdami vezetés 2017-ben bízta meg a holland nyelvészeti, földrajzi és néprajzi intézetet a kérdés kutatásával, amelynek eredményei három könyvben jelentek meg. Ez a kutatás megállapította, hogy 1602 és 1795 között a Holland Kelet-indiai Társaság és a Nyugat-indiai Társaság vezetői a rotterdami városi tanácsban is fontos tisztségeket töltöttek be. Maga a tanács is befektetett ezekbe a kereskedelmi társaságokba, később pedig a magán rabszolga-kereskedelembe és az ültetvényekbe.

Abutaleb bejelentette, hogy jövőre önkormányzata olyan helyi projektet indít el, amely Rotterdam gyarmati tevékenységeit tárja fel, az oktatás és kulturális párbeszéd révén. A kezdeményezés keretében olyan rotterdami lakosok számára készítenek programokat, akiknek felmenői az egykori gyarmatokról származnak.

Idén júliusban egy másik holland nagyváros, Amszterdam vezetése is bocsánatot kért a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért. Mark Rutte ügyvivő holland miniszterelnök tavaly ugyanakkor visszautasította, hogy az egész állam nevében bocsánatot kérjen a gyarmati múlt miatt, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát.”

A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet -indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században.

MTI