Magyar Levente Munkácson: „Békében szeretnénk építkezni”

A beregszászi egykori nagyzsinagóga felújításának ünnepélyes bejelentése után Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese, Magyar Levente dr. Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkárral és kíséretével ellátogatott Munkácsra is, ahol bejárta a Magyarország Kormányának támogatásával megvásárolt és felújított egykori Osztrák–Magyar Bank épületét, melyben többek között a Munkácsy Mihály Magyar Ház működik, az alagsorában pedig szerdán hivatalosan is megnyílik a Monarchia étterem. A miniszterhelyettes az épület bejárását követően kárpátaljai útjával kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott.

A Munkácsy Mihály Magyar Házat és az ott folyó munkát Tarpai József igazgató, valamint Pfeifer Anita kulturális menedzser mutatta be a magyarországi vendégeknek.

„Örömteli dolog, hogy február 23-án hivatalosan megnyílik a magyar ház alagsorában a Monarchia étterem, ahol torkos csütörtökre már minden asztalt lefoglaltak” – mondta el az éttermet megnyitó Rácz Mihály nyírbátori vállalkozó, aki a vendégeknek mindent bemutatott. A konyhát Huszár Tibor kreatív séf tervezte meg, aki a helyi munkaerő betanítását vállalta. Huszár Tiborról tudni kell, hogy a Bocuse d’Or szakácsverseny magyarországi döntőse volt, jelenleg pedig bekerült a Magyarország étele szakácsverseny legjobb tizenkét szakácsa közé. A döntő március 19-én lesz.

Rácz Mihály tulajdonos elmondta, hogy reményeik szerint az étterem a munkácsi magyar közösségnek és a városban élő más nemzetiségek megelégedésére szolgál majd. Igyekeznek a magyar konyha hamisítatlan ízeit kínálni egy változatos ételválaszték keretében, a hagyományos magyar ételeket új köntösbe bújtatva. Elmondta, hogy egy hónap múlva bisztrót is nyitnak majd az alagsor másik részében.

Magyar Levente kiemelte: „Azért is fontos a mostani esemény, mert egy olyan sztenderdet, nívót mutat nekünk, amelyre törekednünk kell. Bárhol is a Kárpát-medencében létrehozunk hasonló vállalkozásokat, hasonló helyszíneket, akkor azt gondolom, hogy körülbelül erre a szintre kell azokat kalibrálni. Ha a magyar vállalkozások a szomszédos országok területén megjelennek, nekünk olyan színvonalat, kultúrát, minőséget kell képviselnünk, amely méltó az ottani országhoz, a helyi magyar közösséghez, illetve ahhoz a közös, gazdag múlthoz, amely olyan csodálatos, gazdag épületeket hozott létre, mint amilyenben most is vagyunk.”

Magyar Levente egynapos kárpátaljai programja végén a Monarchia étterem állófogadásán vett részt, ezután pedig válaszolt a sajtó munkatársainak kérdéseire. Kiemelte: „A Beregszász belvárosában álló, egykori nagyzsinagóga felújítását jelentettük be ma, ami nem egy egyszerű felújítás.” A Magyarország Kormánya, a beregszászi önkormányzat és Kárpátalja megye összefogásában megvalósuló projektben észak-amerikai zsidó közösségek is részt vesznek, hisz egyik alapítványukon keresztül valósul meg a beruházás. Az előkészületek 2019-ben indultak meg, a kivitelezés jövőre kezdődne, és 2024 végére át is szeretnék adni az új kulturális központot.

A miniszterhelyettes elmondta még: „Ezenkívül szót ejtettünk az ukrajnai helyzetről, hiszen ez a zsinagógafelújítás olyan helyzetben történt meg, mely egyedülálló Ukrajna és Európa XXI. századi történetében, hiszen a háború árnyéka vetül Ukrajnára, hetek óta a világ közvéleményét az tartja lázban, hogy lesz-e háború Ukrajna és Oroszország között, vagy sem. Mi természetesen abban vagyunk érdekeltek, hogy ne legyen semmifajta konfliktus. Ne csak háború ne legyen, hanem az a feszült viszony is szűnjön meg, ami a két országot jellemzi az utóbbi években. A maga módján Magyarország megteszi azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek a béke irányába mutatnak. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a nagyhatalmak ütközése történik itt, a fejünk fölött, tehát nem mi fogjuk eldönteni ennek a konfliktusnak a kimenetelét, de finoman szólva elegünk van abból – és talán az ukrán barátaim is osztják ezt a nézetet –, hogy a nagyhatalmak itt, Kelet- és Közép-Európában »meccselik le« azokat a konfliktusokat, amelyeket a XX. századból áthoztak a XXI.-be. A mai eseménnyel is kifejeztük a béke iránti vágyunkat, hiszen építkezni, történelmi értékeket helyreállítani, elpusztult közösségek emlékét ápolni a zsinagóga felújítása által csak békés környezetben lehet, szabad országok közötti együttműködés keretében és toleráns közegben. Ez a projekt kifejezi mindazt, amiről Kárpátalja szól: népek, etnikumok békés együttélése, évszázados barátsága és testvéri köteléke. Mindez ellentéte mindannak, ami fenyegeti ma Ukrajnát: agresszió, háború, nagyhatalmi versengés. Mi ebből nem kérünk, békében szeretnénk építkezni – ez a mai napnak a fő üzenete itt, Ukrajnában, Kárpátalján, Beregszászban és a csodálatos Munkácson.”

A miniszterhelyettes a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel folytatott megbeszélése kapcsán újságírói kérdésre válaszolva elárulta: „A KMKSZ Elnökségével áttekintettük a kárpátaljai politikai helyzetet, ami bonyolult, és kívülről kevéssé átlátható. Arra biztattuk őket, hogy megegyezésre törekedjenek, abba az irányba tárgyaljanak, ami a legnagyobb mozgásteret biztosítja a magyar érdekek érvényesítése terén. Ez a legfontosabb szempont, más szempontokra nem kell tekintettel lenni. Egy olyan politikai megállapodásra kell jutniuk a főszereplőkkel, amely a legnagyobb mozgásteret, lehetőséget, esélyt biztosítja azoknak az elementáris kisebbségi érdekeknek az érvényre jutásában, amelyekért évek óta küzdünk a diplomácia eszközeivel. Azt gondolom, hogy az ukrán központi kormánnyal jó irányba alakul a viszony. Kölcsönös gesztusok történnek. Magyarország hatalmas mennyiségű gázt szállít Ukrajnának az év elejétől kezdődően. 120 lélegeztetőgépet fogunk eljuttatni Ukrajnának egy újabb segélyadomány formájában, és sorolhatnám még a gesztusokat. A kijevi kormányzat részéről is érkeznek olyan jelzések, gesztusok, amelyek azt mutatják, hogy a régi barátság helyreállítása irányába számítanak ők is ellépni. Kárpátalján mindezt le kell képezni, és valamilyen modus vivendit kell a hatalommal kialakítani. Nincs más útja az érdekképviseletnek.”

Magyar Levente bejelentette továbbá, hogy a beregszászi Vérke-csatorna kitisztítására rendelkezésre áll a forrás, csak adminisztratív akadályokba ütközött a folyamat, amelyek elhárulni látszanak. Bejelentette továbbá, hogy a makkosjánosi hulladékfeldolgozó beindításához szükséges hiányzó forrást Magyarország Kormánya biztosítja, erről már döntés született. Hárommillió euróval toldják meg az eddigi támogatást, és hamarosan meg fog valósulni ez a miniszterhelyettes által zászlóshajó projektnek nevezett üzem, amely Kárpátalja hulladékgazdálkodásában mérföldkövet jelent majd, mind a Tisza szennyezése, mind a kárpátaljai életminőség szempontjából áttörést hozhat. Később több hasonló projektet is terveznek még, hisz ez kölcsönös érdek – fogalmazott Magyar Levente.

(dózsa/Kárpátalja hetilap)