A jogforrásokról 

1. A TANÁCS 2001/55/EK IRÁNYELVE (2001. július 20.)

Ez rakta le az alapokat:  adta meg az ideiglenes védelem tartalmát, a minimum követelményeket.

Az Irányelv alkalmazásának (aktiválás) feltétele annak megállapítása a Tanács által, hogy fennáll a tömeges bevándorlási helyzet.

2. A TANÁCS (EU) 2022/382 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2022. március 4.)

Ez a határozat állapította meg, hogy fennáll a tömeges bevándorlási helyzet, alkalmazandó a 2001/55/EK IRÁNYELV.  Meghatározta azt is, hogy kikre alkalmazhatók a szabályok  a tagállamokban.

3. A 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet

Az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (2022.03.08 napjától hatályos)

Ez a jogszabály meghatározta, hogy Magyarország kire alkalmazza az ideiglenes védelemre vonatkozó szabályokat, és menedékesként elismerés egyes kérdéseit.

A jogszabályok felváltva használják az átmeneti védelem, ideiglenes védelem kifejezéseket, ezek alapvetően ugyanazt a menedékes jogállást takarják.

Az irányelv alapkoncepciójáról

Az alapkoncepcióról

A tagállamok átmenetileg (bizonyos ideig, ideiglenesen) védelemben részesítenek meghatározott személyeket  (menedékes jogállás).

A védelem időtartama alatt igényelhető a menekült státus.

A védelmi idő  lejárata után – menekültként való elismerés, vagy más jogcím hiányában – a védelem megszűnik, és mindenkinek vissza kell térni – szükség esetén emberséges kitoloncolás mellett is – a származási országába.

Eljárási szempontból, az átmeneti védelem azonnali, de a kérelmet előterjesztőnek bizonyítania kell, hogy megfelel a  feltételeknek.  Viszont ezek a feltételek viszonylag könnyen bizonyíthatók, mivel részben közismert tényeken alapulnak.

A menekült és a menedékes státus közti különbségről

A menekült és a menedékes státus közötti döntő különbség nem is annyira a státus tartalmában, mint a védelem időtartamában van: aki menekült státust szerez, az alapvetően az állampolgárság megszerzéséig tartja meg azt (kivéve pl. ha korábban lemond róla), míg a menedékes státus ennél rövidebb időre biztosít védelmet. A védelem időtartamának hossza indokolja azt is, hogy a menekült státus feltétlei szigorúbbak, és  sokkal hosszabb, alaposabb eljárás során adható meg. 

Az ideiglenes védelem feltételeiről

A menedékes státus (átmeneti védelem) alapvetően azokat illeti meg az EU-ban, akik az Ukrajnában kitört fegyveres konfliktus miatt  2022.02.24. napján vagy az után tömegesen  kényszerültek arra, hogy elhagyják ukrajnai lakóhelyüket, és nem képesek visszatérni hazájukba.

A Tanács határozatának 1. cikke megállapítja, hogy “fennáll a lakóhelyüket elhagyni kényszerült azon személyek Unióba való tömeges beáramlásának esete, akiknek fegyveres konfliktus következtében el kellett hagyniuk Ukrajnát”. Ezzel a megállapítással a határozat aktiválta az irányelvet.

Az ideiglenes védelem hatálya alá tartozó személyekről (kik)

1. Ukrajnában élő, onnan menekülő ukrán állampolgárok és családtagjaik – igen

Az Irányelv és a Tanácsi határozat szerint átmeneti védelemre (menedékes jogállásra) alapvetően az ukrán állampolgárok és családtagjaik jogosultak. Rájuk tehát az átmeneti védelem kétséget kizáróan kiterjed, Magyarország a védelmet az ukrán állampolgárok részére  biztosítja.

2. Ukrajnában élő nem ukrán állampolgárok (harmadik ország állampolgárai) és családtagjaik – nem

Más a helyzet azokkal a nem ukrán állampolgárokkal, akik 2022.02.24. napján az ukrán joggal összhangban kiadott tartózkodási engedéllyel tartózkodtak Ukrajnában.  A Korm. rendelet kimondja, hogy Magyarország nem alkalmazza a Tanácsi határozat menedékesekre vonatkozó rendelkezéseit rájuk (Rendelet 2. § (2) bek).

3. Ukrajna által elismert hontalanok, és nemzetközi vagy azzal egyenértékű ukrán nemzeti védelemben részesülők és családtagjaik – igen

Nem ők alkotják a tömeget, de ők is jogosultak átmeneti védelemre.

A családtagokról később (lentebb) írok.

Az átmeneti védelem időtartamáról (meddig)

 Az Irányelv 4. és 6. cikke alapján:

– az átmeneti védelem 1 évig áll fenn, amely 6 havonta, legfeljebb 1 évvel automatikusan meghosszabbítható.

– ezen kívül véget ér a védelem, ha lejár az idő, vagy bármely időpontban, ha úgy dönt a Tanács, minősített többségű határozattal. 

Az átmeneti védelem tartalmáról (mire jogosít)

 Az Irányelv kötelezettségeket fogalmaz meg a tagállamok részére, ezek közül kiemelem  az alábbiakat:

1.

Tartózkodási engedély, okmányok (8. cikk)

A tagállamok kötelesek tartózkodási engedéllyel, okmányokkal ellátni a védelemre jogosultakat.

2.

A védelemben részesülők nyilvántartása (10. cikk)

A menedékesek bizonyos személyes adatait nyilván kell tartani.

3.

Munkavállalás (12. cikk)

A tagállamok felhatalmazhatják a menedékeseket a munkavállalásra (önálló vállalkozói tevékenység végzésére)

A Kormány rendelet szerint a menedékesek –  meglehetősen tágan meghatározott – hiányszakmában engedély mentesen, egyéb szakmában engedéllyel vállalhatnak munkát, de ez az engedélyt bizonyos szigorúbb szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni, ami  jelentős könnyebbséget jelent a munkavállalásban (Korm rendelet 6. § (4)-(5) bek.).

4.

Szálláshely, létfenntartás (13. cikk)

A tagállamoknak biztosítani kell, hogy a menedékesek megfelelő szálláshelyhez jussanak.

Intézkedéseket kell tenni annak érdekben, hogy a menedékesek megkapják a szükséges segítséget a szociális jólét és a létfenntartáshoz szükséges eszközök előteremtésére, értve ez alatt a segélyek nyújtását is. A segélyek tervezett mértékének meghatározása során figyelembe kell venni, hogy képesek e munkavégzésre (önálló vállakozási tevékenységre), ha már egyszer az engedély nélküli munkavégzésre  méltányos lehetőséget kaptak. Mindenki magáról gondoskodik tehát, de akinek nem megy, az kaphat segítséget.

5.

Egészségügyi szolgáltatások (13. cikk)

Gondoskodni kell a menedékesek egészségügyi ellátásáról. 

A magyar szabályozás igen széles körben teszi lehetővé az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételét a menedékes ukrán állampolgárok részére.

 A jogszabály láncon végig haladva:

5.1. a Kormány rendelet szerint a menedékesként elismerését kérőt és a menedékest Metvhr. 44. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi ellátás illeti meg (Rendelet 6. § (2) bek).

5.2 a Metvhr. 44. § (2) bek. szerint, ha a menedékes nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, egészségügyi ellátásra a 26-28. §-ban foglaltak szerint jogosult.

5.3.  Metvhr. 26. § határozza meg az ellátásokat, igen széles körben, így különösen:

– betegsége esetén térítésmentesen jogosult egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

• a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;
• a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, az orvos előírása szerinti gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre is;
• a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre, gyógyszerre
• sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe;
• terhesgondozásra és szülészeti ellátásra,
• a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;
• ezen kívül bizonyos  ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg, és végül
• z életkorához kötött kötelező védőoltásra.

A kárpátaljai magyarok védelméről

A kárpátaljai magyarok, Ukrajnában élő magyar állampolgárok – mivel magyar állampolgárok – ezért nem lennének jogosultak menedékes státusra.

A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) észlelte, hogy ez a helyzet kedvezőtlenül érinti a kárpátaljai magyarokat, mivel pont a magyar állampolgárságuk miatt esnének el a kedvezményektől.

A joghézagot a Kormány napokon belül orvosolta: a Kormányrendelet 8. § (1) bek. szerint az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár tekintetében a menedékes részére nyújtott valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül”. A lényeg tehát az, hogy a határon túli magyaroknak is legalább annyi ellátás jár, mint a menedékeseknek, ha nem több.

Fontos azonban hangsúlyozni azt is, hogy aki munkát vállal – és ezt fogja tenni a legtöbb itt maradó ukrán és magyar állampolgár is – az a munkaviszony alapján válik jogosulttá a társadalombiztosítási ellátásokra.

5.

Oktatás (14 cikk)

A 18 éve aluliak részére a befogadó állammal azonos feltételek mellett kell biztosítani – legalább az állami – az oktatási rendszerhez való hozzáférést.

A családegyesítésről (15. cikk)

Külön kiemelendő a családegyesítés lehetősége. A lényeg az, hogy azokat a családtagokat, akik különböző tagállamban “kötöttek ki”,  különböző tagállamban állnak átmeneti védelem alatt, az egyik tagállamban egyesíteni lehet (családtagok újraegyesítése), hogy együtt éljenek.

Fontos, hogy ki a családtag, és itt – az Irányelv 15. cikkének 1. és 2. bek szerint –  két személyi kör, és két családegyesítési lehetőség van van:

a) a menedékes házastársa (élettársa), és kiskorú gyerekei

A szűkebb család, szülők és gyerekek: ezen családtagok egyesítését minden tagállam köteles lehetővé tenni

b) a menedékessel már korábban is együtt élő más, közeli hozzátartozó, akiket (döntően) ő tartott el  (tágabb család)

 Ezen családtagok egyesítését minden tagállam lehetővé teheti, de nem kötelező az egyesítés.

A családegyesítés egyik esete az, amikor minden családtag átmeneti védelmet kapott, de különböző tagállamokban kapták a védelmet, a másik eset pedig az, amikor az egyik családtag átmeneti védelemben részesült egy tagállamban, de a többi családtag még nem (egyikben sem), ők is jogosultak a család újraegyesítésére (15. cikk (3) bek.).

Az újraegyesített családtagokat is tartózkodási engedéllyel kell ellátni.  Ha a családtag a másik tagállamba megy át, a küldő tagállam tartózkodási engedélyét vissza kell vonni, és az érintett személlyel szembeni kötelezettségei megszűnnek.