Mozgósítás alóli felmentés és külföldre történő utazás: mi változott?
A Legfelső Tanács bővítette azon állampolgárok listáját, akik haladékot, felmentést kaphatnak a mozgósítás alól. Ezt követően a kormány bővítette azok listáját, akik hadiállapot alatt külföldre utazhatnak, majd ismét leszűkítette.
Hogy mindenki tisztán lásson, Darja Taraszenko szakértő elmondta, kinek van joga a mozgósítás alól való felmentésre és kik utazhatnak külföldre.
Kiket nem mozgósítanak?
- a stratégiailag fontos üzemek alkalmazottjait
- azokat a nőket és férfiakat, akik három 18 év alatti gyereket nevelnek
- azokat a nőket és férfiakat, akik egyedül nevelnek 18 év alatti gyereket
- 18 év alatti fogyatékossággal élő gyerek szüleit, gondozóit, nevelőszüleit, gyámjait
- súlyos betegségben szenvedő gyerek szüleit, gondozóit, nevelőszüleit, gyámjait (a betegségek listáját a Törvénykönyv 23. cikkelyében tekinthetik meg)
- azon 18 év alatti gyerekek szüleit, gondozóit, nevelőszüleit, gyámjait, akik szüleit megfosztották szülői jogaiktól
- azokat a férfiakat és nőket, akik állandó gondozói beteg házastársuknak, gyereküknek, szüleiknek
- azokat a személyeket, akiknek házastársa vagy szülei I. és II. típusú fogyatékosságban szenvednek
- parlamenti képviselőket
- a Védelmi Minisztérium, a Fegyveres Erők, a Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálata, az SZBU, a Nemzeti Gárda, az Állami Határőrszolgálat, a Nemzeti Rendőrség, az adóhatóság, az Állami Nyomozó Iroda, a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda, Ukrajna Állami Végrehajtó Szolgálata, Ukrajna Államvédelmi Minisztériuma munkatársait, valamint a katonai egységek, hivatalok, vállalatok, szervezetek dolgozóit
- felsőoktatásban részesülőket, asszisztens gyakornokokat, végzős hallgatókat és doktoranduszokat, akik nappali vagy duális képzésben részesülnek;
- felsőoktatási és szakmai felsőoktatási intézmények tudományos és tudományos-pedagógiai dolgozóit, általános középiskolák pedagógiai dolgozóit, feltéve, hogy legalább 0,75-ös alapfizetéssel dolgoznak
- azokat a férfiakat, akiknek közeli rokonai (házastársuk, gyermekük, szüleik, nagyszüleik, testvéreik) elhunytak vagy eltűntek az Egyesített Erők művelete (OOSZ) során.
Ki hagyhatja el az országot?
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy azt hiszik, a mozgósítás halasztása egyenlő a szabad határátlépéssel. De ez nem egészen igaz.
„A hatályos határátlépési szabályok szerint A mobilizációs képzésről és mozgósításról szóló törvény 23. cikkében felsoroltak mindegyike jogosult a határátlépésre, kivéve bizonyos kategóriákat: egyetemi hallgatók, végzős hallgatók, egyetemi kutatók, valamint az OOSZ-övezetben elhunyt vagy eltűnt személyek hozzátartozói (utolsó három kategória). Joguk van a haladékhoz, azonban nem utazhatnak külföldre. Rajtuk kívül mindenki a listán szereplő személyek távozhatnak, de egyelőre nem tudni, hogy ez hogyan valósul majd meg” közölte a jogász.
Hogyan léphetnek ki az országból azok az állampolgárok polgárok, akiknek engedélyezett a külföldre utazás?
„Vagy lehetőséget kapnak a határőrök, hogy minden esetben ellenőrizzék, van-e joga a férfinek arra, hogy átlépje a határt (ez nagyon nehéz lesz, mert a határőrök nincsenek teljesen tisztában a törvény árnyalataival). A második lehetőség, ami valószínűbb: a határőrök magyarázatot kapnak, hogy amennyiben az adott személy rendelkezik a megfelelő okiratokkal a hadkiegészítő parancsnokságtól, akkor elhagyhatja az országot” – mondta el Darja Taraszenko.
Emellett a vállalkozások által „lefoglalt” férfiakat nem engedik ki külföldre. Számukra az egyetlen lehetőség az, ha üzleti útra küldik, s ezt dokumentummal is tudja bizonyítani.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás