Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között. A kiirtott terület csaknem hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York.
Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 négyzetkilométert irtottak ki az elmúlt egy évben, miközben világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Jair Bolsonaro elnök 2019-es hivatalba lépése óta felgyorsult erdőirtás.
A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott 10 476 négyzetkilométernyi esőerdő csaknem hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York – idézte a The Guardian az Imazon adatait.
Az intézet 2008 óta követi nyomon az amazonasi őserdők irtását. Mint kiderült, az egy év alatt kipusztított erdő nagysága 57 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ez az érték 2012 óta a legrosszabb.
Carlos Souza, az Imazon kutatója szerint Brazília szembe megy a globális éghajlatvédelmi trenddel, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére törekszik.
Souza kormányzati intézkedéseket sürgetett, beleértve az illegális mezőgazdasági termőterületek kialakítása miatti erdőirtás elleni fellépést, amit a költségvetési megszorítások akadályoznak.
Bolsonaro ugyan több ezer katonát vetett be az illegális erdőirtás és a tüzek elleni küzdelemre, a klímavédelemmel foglalkozó Marcio Astrini, a Climate Observatory szervezet főtitkára szerint azonban az adatok jól mutatják, hogy ez a beavatkozás már nem volt elegendő: semmi sem tudja elfedni a szövetségi kormány késlekedését. A szakember arra számít, hogy az erdőirtás mértéke 2021-ben várhatóan csaknem 50 százalékkal magasabb lesz, mint 2018-ban, Bolsonaro hivatalba lépése előtt volt.
A rekordnagyságú erdőpusztításról szóló adatok nyilvánosságra kerülésével egy időben a brazil törvényhozásban meghallgatást tartottak, hogy elérjék az ország környezetvédelmi politikájának megváltoztatását.
Eliziane Gama szenátor a meghallgatáson hangsúlyozta: a brazil történelem nagyon nehéz pillanatához érkezett. „Sok a tagadás és a környezetvédelmi politika gyengítésére tett kísérlet” – fogalmazott.
Aruká Juma, aki 1999 óta volt az amazóniai Juma törzs egyedüli férfi tagja volt, egy pôrto velho-i kórházban koronavírus fertőzésben halt meg. Aruká az amazóniai törzsek élőhelyén nagy számban megforduló favágóktól és bányászoktól fertőződhetett meg.
Az amazóniai törzsek védelmével foglalkozó jótékonysági szervezet egyik munkatársa szerint a koronavírus egész törzseket és kultúrájukat irt ki, ezért a törzstagok életének védelme az ő esetükben még inkább élet és halál kérdése.
Az őslakos emberekre a koronavírus sokkal veszélyesebb, mint a Brazília településein élőkre. Az elszigetelt törzsekben élő őslakosok immunrendszere ugyanis nem ugyanolyan, és nem ugyanolyan erős, mint egy átlagemberé, ezért a Covid-19 vírus számukra még halálosabb lehet. A törzsekben a koronavírus miatti halálozási arány 58 százalékkal magasabb a brazil átlagnál. A populáció fertőzési aránya is jóval magasabb, csaknem 68 százalékos.
A vírus eddig 970 őslakost ölt meg csak Brazíliában, és több mint 500 ezret fertőzött meg. Különösen szomorú volt az az eset, amikor egy törzsből 10 kisgyermeket ragadott el a fertőzés.
Raphaela Lopes, a Justica Global szervezet ügyvédje elmondta, hogy most is több őslakos csoport utolsó tagjai élig végnapjaikat koronavírus-fertőzés miatt. Utánuk pedig nem születnek már újak.
Aruká Juma, akit saját törzséről neveztek el, az 1930-as években született, halálakor 86-90 éves lehetett. Ő volt az utolsó ember, aki folyékonyan beszélte a Juma nyelvet, és szemtanúja volt törzse lassú és folyamatos pusztulásának.
A Juma nép a XVIII. században még 15 ezer főt számlált, a legtöbbet fennállása során. De az azt követő időszakok betegségei, az őslakosok irtása, élőhelyük kifosztása és lerombolása erősen megtizedelte a számukat. 1943-ra már csak 100 Juma maradt. 1964-ben egy mészárlást követően már csak hatan maradtak. Amikor Aruká bátyja 1999-ben meghalt, Aruká egyedüli férfi túlélő maradt.
Arukának csak lányai voltak, s mivel a törzsi tradíciók apáról fiúra szállnak, a Juma törzs Arukával véget ért.
Aruká egy 2016-ban adott interjúja során arról panaszkodott, hogy nehezen tudott unokáival beszélgetni, mert a gyerekek már csak portugálul beszélnek.
Azokra az időkre gondolok, amikor még sokan voltunk, emlékezett utolsó interjújában a törzs utolsó tagja.
Brazil kutatók 2248 tűzesetet jegyeztek fel júniusban az amazóniai esőerdőben – ez a legmagasabb érték 2007 óta.
Tavaly ugyanebben az időszakban 1880 tűzesetet számoltak meg. Az erdőtüzek júliusban, augusztusban és szeptemberben jelentkeznek a régióban a leghevesebben. A szakemberek tavaly már felhívták a figyelmet arra, hogy az erdőtüzek okozta károk súlyos hatással lehetnek a globális klímaváltozásra.
A környezetvédők felhívták a figyelmet arra, hogy az illegális favágók és állattenyésztők, kihasználva a hatóságok járvány miatti elfoglaltságát, gyakrabban fordultak meg a brazil esőerdőben, és számos területet gyújtottak fel. Brazília a második legfertőzöttebb ország a világon az Egyesült Államok után, írja a CNN.
A Palackorrú Lebegő Kikötő története - Az összeszerelésEljött ez a nap is...vízre bocsátottuk az első palackorrú kikötőnket :) Tiszai palackokon úszik, a fedélzet pedig tiszai újrahasznosított műanyag. A fiúk egész nap keményen dolgoztak, de nem állnak meg mert a héten 3 kikötőt kell összeszerelniük. Tiszakóródon lesz az első hivatalos megnyitó amit majd Zsurk és Záhony követ :) Tartsatok velünk! vízre fel!#palackorru #lebegokikoto #petkupa #tisza
The Biggest Tree in the World, the General Sherman, raked and wrapped in preparation for the incoming #KNPComplex fire. Sequoia National Park pic.twitter.com/EpVkaYvimE
Illegális magántulajdont képez az Amazonas brazíliai esőerdeinek csaknem egynegyede – derült ki az Ipam kutatóintézet és a Pará Állami Egyetem közös vizsgálatából.
Eszerint az elmúlt 21 évben – 1997 és 2018 között – jogtalanul elfoglaltak 116 ezer négyzetkilométernyi, közterületnek számító erdőt, mely a teljes terület 23 százaléka.
„Ezeken a vidékeken akcióba léptek a »földtolvajok«, megnövekedett a fakitermelés és az erdőégetés mértéke. A fákat kivágják vagy felégetik, hogy ezzel területet nyerjenek a legelők és a marhák számára” – mondta Paulo Moutinho, a tanulmány egyik szerzője.
A teljes amazóniai területen 498 ezer négyzetkilométer található, amelyet nem használnak semmilyen célra.
Jair Bolsonaro, Brazília elnöke decemberben törvényjavaslatot nyújtott be, amelyet „földrablási törvénynek” is neveznek. Ha elfogadják, a 2018 előtti illegális fakitermelést és a közterületnek számító földek jogtalan elfoglalását visszamenőleg legálissá nyilvánítják.
Idén májusban 829 négyzetkilométer esőerdőt irtottak ki Brazília területén.
„Májusban 12 százalékkal (91 négyzetkilométerrel), a januártól májusig tartó időszakban pedig 34 százalékkal több, összesen 2032 négyezetkilométernyi erdőt irtottak ki az Amazonas vidékén, mint a múlt év hasonló időszakában” – közölte pénteken friss méréseinek eredményét ismertetve a brazil űrkutatási hivatal, az INPE.
Májusban már a 13. egymást követő hónapban nőtt a kipusztított erdőterület nagysága.
Az adatok aggasztóak különös tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban még be sem köszöntött a száraz évszak, amely hagyományosan sok erdőtüzet hoz magával. Az Amazóniai Ökológiai Kutatóintézet (IPAM) attól tart, hogy augusztusig további 9000 négyzetkilométernyi esőerdő válhat a lángok martalékává.
„A totális katasztrófa forgatókönyvével nézünk szembe Amazóniában” – kommentálta a friss mérési adatokat Mariana Napolitano, a WWF Brazília környezetvédelmi szervezet tudományos igazgatója.
Májusban annak ellenére sem sikerült elejét venni az erdőirtás növekedésének, hogy a természetvédelem iránt közömbösséget mutató brazil elnök, Jair Bolsonaro a környezetvédők nyomására katonákat küldött az amazonasi erdők védelmére.
Az INPE adatai cáfolják Hamilton Mourao alelnököt, az Amazónia védelmével megbízott kormánybiztost, nyugalmazott tábornokot, aki néhány napja azt állította, hogy az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére sikerült leszorítani az erdőpusztulást májusban, és ezt a hadsereg nagy sikereként állította be.
A korábban véltnél nagyobb területen irtották ki az esőerdőt Brazíliában 2018 augusztusa és 2019 júliusa között az INPE felülvizsgált adatai szerint. A jelzett időszakban 10 129 négyzetkilométer esőerdő tűnt el, ami 11 éves csúcsot jelent. A kiirtott erdők nagysága megegyezik Libanon területével, és 34,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest – közölte az űrkutatási hivatal.
A jelentős pusztítás Bolsonaro első hivatali évéhez köthető. Bírálói gyakran vetik az elnök szemére, hogy bátorítja az erdőirtást, az illegális fakitermelést, valamint a földek megnyitását mezőgazdasági használatra, beleértve a védett területeket is. A térség gazdasági kiaknázása érdekében pedig nem törődik a környezetvédelemmel. Az elnök a héten újabb 30 nappal meghosszabbította a hadsereg bevetéséről szóló rendelet hatályát.
A Mapbiomas műholdas térképszolgálat múlt hónapban közzétett adatai arról tanúskodnak, hogy az erdők 99 százalékát illegálisan irtották ki 2019-ben Brazíliában.
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
