Globális biztonsági vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a nukleáris fenyegetés egyre nő a világon. Ezzel egyidejűleg az emberek egyre több saját magánbunkert építenek. A legegyszerűbbek apró szobák, fémmel borított falakkal, de léteznek akár extravagáns föld alatti kastélyok is.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az otthonokban vagy azok szomszédságában épített bunkerek azt a hamis képzetet keltik, hogy egy nukleáris háború túlélhető.
Eközben a kormányzati katasztrófaszakértők szerint pedig nincs is szükség ilyen bunkerekre. Az Egyesült Államok Szövetségi Veszélyhelyzet-kezelő Ügynökségének (FEMA) útmutatója szerint egy esetleges nukleáris csapás esetén a lakosságnak a pincékbe kell lemennie. A FEMA szerint ezek a helyiségek védelmet nyújthatnak a radioaktív csapadékkal szemben – írja az Associated Press.
Az emberek azonban egyre inkább arról beszélnek, hogy a bunkerek biztonságérzetet nyújtanak számukra. A BlueWeave Consulting piackutatási jelentése szerint az amerikai bomba- és sugárvédelmi óvóhelyek piaca a tavalyi 137 millió dollárról 2030-ra 175 millió dollárra fog nőni. A jelentés szerint a fő növekedési tényezők közé tartozik „a nukleáris vagy terrortámadások, illetve polgári zavargások növekvő fenyegetése”.
„Az emberek nyugtalanok, és az emberek akarnak egy biztonságos helyet a családjuknak. Az a hozzáállásuk, hogy jobb, ha soha nem lesz rá szükségük, de inkább legyen egy bunkerük” – mondta Ron Hubbard, az Atlas Survival Shelters nevű bunkerépítő cég vezérigazgatója műhelyében, amely szerinte a világ legnagyobbja a texasi Sulphur Springsben.
Hubbard szerint a koronavírus, Oroszország ukrajnai inváziója és az izraeli háború kitörése növelte az eladásokat. November 21-én, az azt követő órákban, hogy Oroszország először vetett be egy kísérleti hiperszonikus ballisztikus rakétát Ukrajnában, Hubbard telefonja megállás nélkül csörgött. Elmondása szerint egy nap alatt négy telefonáló vásárolt kész bunkert, és még többen rendeltek ajtókat és más alkatrészeket a már épülő óvóhelyekre. Azt állította, hogy a legtöbb nap legalább egy készen kapható, szoba méretű fémdobozt elad.
A robbanási esemény elég feltűnő lesz
„A sugárzásnak való kitettség teljesen megelőzhető, ugyanis ez a detonáció után történik” – mondta Brooke Buddemeier, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium sugárvédelmi szakértője. Buddemeier és kollégái feladata annak értékelése, hogy mi történhet egy támadás után, és hogyan lehet a leghatékonyabban túlélni azt. „Lesz egy elég feltűnő nukleáris robbanási esemény, egy nagy felhő. Tehát már az is biztonságot jelent, ha valaki fedett helyre menekül, távol attól a helytől, ahol ezek a részecskék felszabadulnak.”
Buddemeier és mások az amerikai kormányban megpróbálják az amerikaiakat – akik évtizedekkel ezelőtt az íróasztalok alá bújtak a nukleáris támadási gyakorlatok alatt – felvilágosítani arról, hogyan kell egy vészhelyzet esetén megfelelően reagálni.
A halálos robbanás, a fényes villanás és a gombafelhő megjelenése után körülbelül 15 percbe telik, amíg a radioaktív csapadék eléri azokat, akik egy mérföldre vagy ennél távolabb vannak a földtől – mondta Michael Dillon, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósa.
Szó szerint olyan lesz, mintha homok hullana a fejünkre. A legstabilabb épületbe akarsz majd menni – mondta. Modelljeik szerint az embereknek egy-két napig bent kell maradniuk, mielőtt evakuálják őket.
A kormányzati edukáció új lendületet kapott, miután 2018-ban Hawaiin egy téves riasztás óriási pánikot okozott.
A következő 40 percben forgalmi dugók alakultak ki, emberek rohantak be és ki az épületekből, családok húzódtak meg a fürdőszobájukban, autósok torlaszolták el az alagutakat – mindannyian próbáltak behúzódni valahová, anélkül hogy világos elképzelésük lett volna arról, hogy mit is jelent az „azonnali menedéket keresni”.
A szövetségi kormány útmutatója azt tanácsolja az embereknek, hogy keressenek egy pincét, vagy menjenek egy nagy épület közepére, és maradjanak ott néhány napig, amíg nem kapnak hírt arról, hogy hova menjenek tovább.
„Óvatosan fésülje át a háziállatok szőrét, hogy eltávolítsa a kihullott részecskéket” – írja a dokumentum, hozzátéve, hogy a bomba és a részecskék szétszóródása közötti 15 perc „elegendő időt biztosít ahhoz, hogy Ön képes legyen megelőzni a jelentős sugárterhelést”.
Jeffrey Schlegelmilch, aki a Columbia Egyetemen a Nemzeti Katasztrófavédelmi Központot vezeti, azt mondta, hogy ha a totális háború helyett inkább kisszámú fegyver robbanna fel, akkor a nagy épületekben való elrejtőzés életeket menthet.
Ötven év titkolózás után hamarosan bárki megnézheti, hol vészeltek volna át akár egy atomcsapást is a csepeli kommunista vezetők. Arra számítottak, hogy a Keletire esik a kapitalista bomba.
A legjobb védekezés az atomfegyverek leszerelése lenne
A fegyverek leszerelésének hívei zúgolódnak a bunkerek, óvóhelyek vagy bármilyen olyan felvetés láttán, hogy egy nukleáris háború túlélhető lenne.
„A bunkerek valójában nem egy nukleáris háború túlélésének eszközei, hanem olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a lakosság számára, hogy pszichológiailag elviselje egy nukleáris háború lehetőségét” – mondta Alicia Sanders-Zakre a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért szervezetnél.
Sanders-Zakre a sugárzást nevezte a nukleáris fegyverek „egyedülállóan borzalmas aspektusának”, és megjegyezte, hogy még a radioaktív csapadék túlélése sem akadályozza meg a hosszú távú, generációkon átívelő egészségügyi válságokat.
Végső soron az egyetlen megoldás a lakosság atomháborútól való védelmére az atomfegyverek felszámolása – fogalmazott.
