A Pro Cultura Subcarpathica idén október 13-án ismét megrendezte a hagyományos Bethlen-napot Huszton, bár a háborús helyzet ebben az évben sem tette lehetővé a nagyobb ünnepségeket. Az esemény csendes koszorúzással zajlott, melyet a huszti református és római katolikus egyházközség, valamint a civil szervezet közösen szervezett Kölcsey Ferenc Huszt című versének emlékművénél.
Bethlen Gábor Erdély fejedelmeként nemcsak megőrizte országa függetlenségét, hanem a fejedelemség gazdasági és kulturális virágzását is előmozdította. Bölcs uralkodóként tudta, hogy az oktatás és a művészetek támogatása alapvető szerepet játszik egy erős nemzet építésében. Diplomáciai érzéke révén Erdélyt stabil, független államként tartotta fenn a Habsburgok és az Oszmán Birodalom közé szorítva, ezzel maradandó példát állítva a későbbi generációk elé.
A Bethlen-napot 2013-ban, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulóján hívták életre a magyar történelmi hagyományok ápolása jegyében. Az idei évben, a nehéz körülmények miatt, a szervezők egy csendes megemlékezés keretében tisztelegtek a fejedelem emléke előtt.
A megemlékezés a Szent Anna-templomban tartott római katolikus szentmisével kezdődött, ahol Szulincsák Sándor, a Felső-Tisza-vidék esperese hirdette Isten igéjét. Ezt követően dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta a Bethlen Gáborra való emlékezés fontosságát, valamint a kárpátaljai magyar közösség kulturális értékeinek bemutatását. Beszédében kitért arra is, hogy Magyarország támogatása biztosítja a helyi magyarság fennmaradását ezekben a nehéz időkben.
Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke Bethlen Gábor szellemi örökségét méltatta. Emlékeztette a résztvevőket arra, hogy a fejedelem uralkodása alatt Európához méltó életkörülményeket teremtett népének, és kiemelte Bethlen egyik híres gondolatát: „Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet” – mely ma is útmutatásul szolgálhat számunkra. Hiszen bármilyen kihívásokkal is nézünk szembe, mindig van lehetőségünk arra, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel tegyünk a közösségünkért. Ez a gondolat különösen fontos a mai időkben, amikor a nehézségek ellenére is felelősséggel kell fordulnunk a jövő felé, és minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy előrelépjünk.
A megemlékezés zárásaként a huszti vár alatti emlékműnél gyűltek össze a résztvevők. Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica képviselője hangsúlyozta Bethlen jelentőségét a kultúra és az oktatás támogatásában, valamint Erdély függetlenségének megőrzésében. Az esemény végén Orbán Viktória előadásában hangzott el Kölcsey Ferenc Huszt című epigrammája. Ezt követően a Pro Cultura Subcarpathica, a magyar konzulátus és a helyi magyarság képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél, tisztelegve Bethlen Gábor emléke és példamutató szellemisége előtt.
Bethlen Gábor, egykori erdélyi fejedelemnek kitörölhetetlen érdemei vannak a Felső Tisza vidéken, kivált kép Huszton, ahol minden éven megemlékeznek a Nagyságos fejedelemről a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, a történelmi egyházak, valamint a KMKSZ helyi alapszervezetének szervezésében. A háborús helyzet miatt, az elmúlt évekhez hasonlóan ökumenikus Istentisztelettel kezdődött a megemlékezés. Idén a református templomban Szulincsák Sándor római katolikus pap és Jenei Károly református lelkész mondott dicsérő szavakat. A házigazda kiemelte, hogy Bethlen Európában is irányadó módon alkalmazta a vallási toleranciát. Az ökumenikus istentiszteletet követően az egybegyűltek átvonultak a Huszti vár lábánál felállított emléktáblához, ahol közösen helyezték el az emlékezés koszorúit, annak a személynek a tiszteletére ki sokat tett a Felső- Tisza vidéki településekért. Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint, Bethlen Gábor szellemisége nagy jelentőséggel bír, amelyet nem szabad elfelejteni, emlékezni kell rá és követni példáját. Az elmúlt évek során a helyiek számára fontos kulturális eseménnyé nőtte ki magát a Bethlen Nap, amelyen a Felső-Tisza-vidék szórványmagyarsága évről-évre találkozhatott. A Felső- Tisza vidéken élők számára Bethlen Gábor szellemisége egyfajta lámpás és iránytű a jelenlegi nehéz időkben.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által rendezett Bethlen-napra idén a háború miatt szerény körülmények között került sor október 8-án Huszton. A Felső-Tisza-vidék magyarsága csendes koszorúzással és ökumenikus istentisztelettel emlékezett meg Bethlen Gábor fejedelemről.
A huszti református templomban összesereglett magyarság számára ökumenikus istentisztelet keretében Jenei Károly viski református lelkipásztor, ideiglenes huszti lelkész hirdette Isten igéjét Sámuel könyve 23. fejezetének 1–5. verse alapján, párhuzamba állítva Dávid király küzdelmeit és életét Bethlen Gábor életével. A lelkész igehirdetésében kiemelte: Bethlen Gábor Erdély aranykorát hozta el. Az Isten, haza, család elvét vallotta. A „kirakatban” egy sikertörténet volt Bethlen Gábor élete, ahogyan Dávid királyé is. Azonban mindkét vezetőnek emberpróbáló mélységeket kellett megjárnia, ami Istenbe vetett hitük és szilárd meggyőződésük nélkül nem sikerült volna, s mindkét ember ez által a szilárd meggyőződés és hit által tudott igazán nagyot alkotni.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora kérdésünkre kifejtette: „Úgy gondoljuk, hogy előrefelé haladni csak úgy lehet, ha az ember néha belenéz a visszapillantó tükörbe s látja, hogy honnan jön, mert akkor könnyeb megtalálni azt az utat is, hogy merre tart. Éppen ezért nagyjainkra emlékezni kell, akik tettek valamit, akik hatottak, alkottak, gyarapítottak azért, hogy a haza fényre derüljön.” Hozzátette: „Így van ez most is. Amikor Beregszászból indultam, még csúnya esős idő volt, Husztra érve már kisütött a nap; abban bízunk, hogy ha emlékezünk régi nagyjainkra, és a jelenben pedig tesszük a dolgunkat, akkor nemcsak Huszt fölött, de Kárpátalja és Ukrajna fölött is kivirul az ég.”
Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica Civil Szervezet koordinátora elmondta: „A szervezet megalakulása óta arra törekszik, hogy összehozza a kárpátaljai magyarságot. Az elmúlt évek során a Bethlen-napot Huszt főterén ízek és szolgáltatások utcájával, kulturális koncertekkel, tűzshow-val, vásári forgataggal ünnepeltük. Ezt sajnos a Covid-járvány, majd pedig a háború óta nem tudtuk megvalósítani, de kötelességünk az emlékezés, így csendes koszorúzással és ökumenikus istentisztelettel méltatjuk Bethlen alakját.”
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke szerint sajnálatos, hogy olyan időszakban élünk, amikor nem a régi formában tarthatjuk meg a Bethlen-napot. De a politikus reményét fejezte ki, hogy visszatérhetnek majd a hagyományos ünnepléshez. „Fontos Bethlen Gábor, nemcsak a husztiak számára, de Erdély számára, a nemzet számára is. Mert egy olyan kornak az embere volt, aki nagyon nehéz viszonyok között, de tündérkertet varázsolt Erdélyből” – fogalmazott Sari József.
Az ökumenikus istentiszteleten Szulincsák Sándor római katolikus esperes is hirdette Isten igéjét. Ezt követően a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit a vár alatt található, Kölcsey Ferenc Huszton írt epigrammájának emléket állító táblánál.
Egy év szünet után, nyolcadik alkalommal szervezte meg Huszton a Bethlen-napot a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, együttműködésben az egykori koronaváros KMKSZ-alapszervezetével és történelmi magyar egyházaival. A rendezvény apropója, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem négy évszázaddal korábbi uralkodása az egykori Máramaros vármegye és Huszt városának történetében is aranykor volt. A Bethlen-nappal igyekeznek a szervezők erősíteni a mára megfogyatkozott huszti és felső-Tisza-vidéki magyarságot, illetve az ukrán többséghez közelebb hozni a város történelmét, a magyar és a ruszin hagyományokat.
A rendezvény hagyományosan Huszt gyönyörű, Árpád-kori református erődtemplomában kezdődött. Isten igéjét Jenei Károly református lelkész hirdette, majd a templomkertben Kukuly László, a helyi általános iskola 6. osztályos tanulója elszavalta Kölcsey Ferenc Huszt című versét, s a jelenlévők megkoszorúzták az Erdélyi Fejedelemségnek emléket állító három kopjafát.
Az ünnepség 13 órától Huszt főterén folytatódott, ahol nagyszabású kézművesvásár mellett népi mesterségeket is kipróbálhattak a gyerekek.
Ezúttal is nagy feltűnést keltettek a korhű ruhákban és fegyverekkel az oldalukon vonulóSalánki Hagyományőrző Egyesület tagjai, kiegészülve a Rákóczi-főiskola diákjaival. A Kész Barnabás rendezésében színpadra vitt jelenetük azt elevenítette fel, amikor 1613-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és kísérete ellátogatott a huszti várba.
A szervezők nevében Pallagi Marianna, a 10 éves Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kijelentette: „Feladatunknak tartjuk azt, hogy a kultúra segítségével építsünk hidat a területen élő nemzetiségek között, és nagy hálával tartozunk azért, hogy önök partnerek ebben.” Majd ígéretet tett arra, hogy a következő tíz évben is ezen munkálkodnak majd.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul ünnepi beszédében a Bethlen-napot szép, integráló, mindannyiunkat összefogó történelmi kulturális hagyománynak nevezte, amely történelmi helyszínen, Magyarország egykori négy sókamaravárosa egyikének főterén zajlik. A főkonzul Bethlen Gábor fejedelem uralkodását méltató beszédében párhuzamba állította intézkedéseit a jelen kor kihívásaival.
A színpadról köszöntötte még a megjelenteket Kozma József, a KMKSZ Huszti Alapszervezetének elnöke és Henrietta Mahanec, a Huszti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, végülSzulincsák Sándor huszti római katolikus plébánossal közösen imádkozott magyar, majd ukrán nyelven a főteret megtöltő tömeg.
A megnyitót követően kárpátaljai népi együttesek adtak ízelítőt vidékünk gazdag néptánc- és népzenekincséből. Színpadra léptek a huszti magyar iskola diákjai, a közeli Viskről a Szivárvány táncegyüttes, az Aprócska citerazenekar, a Furulyás Rigók, a Fricskák zenekar és a Szivárvány hagyományőrző táncegyüttes, a huszti Elit tánccsoport és a Husztyani, a szerednyei Rumenok vokálegyüttes és Haklirka táncegyüttes, a derceni Gyöngyösbokréta népi együttes, a Gecsei Kultúrház hagyományőrző csoportjai, valamint a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport. A kulturális program zárásaként jöttek a profik: a Sodró zenekar és a munkácsi Rusznaki.
Az idei Bethlen-napot Magyarország Kormányának és a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően sikerült megszervezni.
Nagyszabású fesztivál keretében emlékeztek Bethlen Gábor erdélyi fejedelemre Huszton.
A Pro Cultura Subcarpathica Civil Szervezet hagyományőrző rendezvénye református istentisztelettel kezdődött, majd a templom kertjében a Bethlen család kopjafájánál elhelyezték a tisztelet koszorúit. A program egyik fő célja, hogy a vidéken népszerűsítse a magyar kultúrát, valamint összefogja a helyi közösséget.
Huszton a járványhelyzet miatt nem tarthatták meg a Bethlen-napot, de a szervezők csöndes koszorúzással emlékeztek meg október 4-én Bethlen Gábor egykori fejedelemről.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére és szervezésében 2013-ban szervezték meg az első Bethlen-napot, a város központjában megrendezett esemény a helyiek egyik kedvelt fesztiváljává nőtte ki magát az évek során.
Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnökea program kapcsán elmondta: „Bár az idei éven a járványhelyzet miatt nem tudtuk megtartani a fesztivált, ám annak örülök, hogy 2013-ban sikerült kivitelezni a fesztivál ötletét, mert vissza került Huszt, a környék, Máramaros és Kárpátalja köztudatába Bethlen emléke és tettei. Immár nyolcadik alkalommal minden éven erre hívjuk fel a figyelmet, erről szól a fesztivál” – emelte ki az elnök asszony, aki szerint fontos emlékeztetni a közösséget az egykori fejedelemre még akkor is, ha ezt nem teszik lehetővé a jelen körülmények. Orosz Ildikó kiemelte: „Bethlen Gábor üzenete arra int minket, hogy nem tehetünk meg mindent, amit kellene, de tegyünk meg mindent, ami rajtunk múlik. Ez az üzenet most nagyon fontos a választások előtt. Mindenkinek van felelőssége, annak is, aki azt mondja, hogy semmi köze a politikához. Nekik is el kell menni, szavazni kell, és a döntésükkel ők fogják meghatározni, hogy kik irányítják a következő időszakban a megyét, a járást, a várost, és ezen fog múlni az is, hogy milyen életkörülmények között élünk.”
A huszti közösség számára a Bethlen-nap az évek során családi közösségi programmá nőtte ki magát, melyre egyaránt ellátogattak fiatalok, idősek, és a településen élő különböző nemzetiségek.
„A husztiak számára a Bethlen-nap egyben a közösségépítésről is szól. Ezen a rendezvényen lehetőség van arra, hogy megmutassuk hagyományainkat, s ezáltal jobban megismerjük egymást a körülöttünk élőkkel” – mondta Kozma József, a KMKSZ Huszti Alapszervezetének elnöke. Az elnök szerint Huszton egyáltalán nincs gond a nemzetiségek között, békés az együttélés és jó a szomszédi viszony, ezt az is bizonyítja, hogy a fesztivál az elmúlt évek során az ott élők kedvelt programjává vált.
A koszorúzást követően város főtéren az esti órákban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet munkatársai bemutatták a korábbi Bethlen-napok műsoraiból összeállított kisfilmet.
