Turisták és zarándokok nélkül tartják idén az éjféli misét Betlehemben az izraeli beutazási korlátozások miatt – jelentette pénteken a Háárec című újság honlapja.
Idén már második éve módosítják a koronavírus-járvány miatti korlátozások a karácsonyi mise megrendezését Betlehemben. November 28-a óta nem léphetnek be Izraelbe külföldiek, így próbálják megakadályozni a vírus újabb változatának, az omikronnak a gyors elterjedését az országban. Ezért nem érkezhettek keresztény zarándokok a Palesztin Hatóság területén található, általában Jeruzsálem felől megközelített Betlehembe, Jézus születésének helyére sem.
A város jelentős részben az idegenforgalomból él, és a karácsonyi szezon bevételei különösen fontosak számára, így a turisták elmaradása miatt súlyos gazdasági válság, tömeges elszegényedés fenyegeti lakóit.
Idén is csak a Palesztin Hatóság ellenőrzése alatt álló és Izrael területén élő keresztényeket, illetve a keresztény vendégmunkásokat várják a karácsony megünneplésére. Anton Salman, Betlehem keresztény polgármestere úgy nyilatkozott az Arab News című honlapnak, hogy a Covid-19 miatti félelmek ellenére a tervek szerint zajlanak majd az ünnepségek. „Betlehem és népe megérdemli, hogy érezze Krisztus születésének örömét”- fogalmazott.
A szokások szerint már kora reggel megkezdődtek a zenés felvonulások a Születés Temploma előtti Jászol téren, ahol a helyi hagyományok szerint a betlehemi cserkészek felvonulásokat tartanak, miközben fúvóshangszereiken karácsonyi dalokat játszanak.
Kora délután érkezik meg autókonvojával a néhány kilométerre található Jeruzsálemből Pierbattista Pizzaballa érsek, latin pátriárka, hogy a Születés Templomának épületegyüttesében található, katolikus Szent Katalin-templomban a helyi keresztény elöljárók, a Palesztin Hatóság vezetői és az egész világot képviselő diplomaták előtt megtartsa az éjféli misét.
A németországi Ulm városában száműzték a háromkirályokat a betlehemi jászolból. Az evangélikus gyülekezet azzal indokolta a döntést, hogy Menyhért, a szerecsen király ábrázolása egyértelműen rasszista.
A szobrokat 1920-ban faragta az ulmi művész, Martin Scheible, a Mößner család birtokában voltak 1992-ig, majd a szülők halála után a világ legnagyobb keresztény temploma, az Ulmi nagytemplom kapta meg a figurákat hagyatékként. Azelőtt egyébként nem állítottak betlehemet a dómban. A rasszista narratíva elterjedése után először felvetődött egy olyan megoldás, hogy állítsák ki a királyokat egy magyarázó szöveggel, amely szerint a színes bőrű emberek efféle ábrázolástól az ulmi evangélikus közösség elhatárolódik. Ez nem bizonyult elfogadhatónak a hivatalos közlemény szerint, mivel az alkotó kifejezésmódja és ábrázolása nem volt tudatosan rasszista.
Ha megpróbálunk a fenti észjárás mentén gondolkodni, akkor a másik kézenfekvő lehetőség a kitiltás helyett az lehetett volna, ha a százéves figurákat mind átfestették volna feketére, mondván, a feketék amúgy is alulreprezentáltak a karácsonyi történetben.
A sajtóban az ulmi esperes, Ernst-Wilhelm Gohl szólalt fel a témában, amikor nyilatkozott a Die Welt-nek.
Menyhért a rasszista szerecsen király
Mai szemmel nézve a Menyhértet ábrázoló faszobrocska a vastag ajkaival és idomtalan testével félreértelmezhetetlenül rasszista ábrázolás – részletezte Gohl, majd hozzátette, hogy idén a karácsonyi történetet Lukács evangéliuma szerint olvassák majd fel, amelyben egyébként sem szerepelnek a napkeleti bölcsek. Még a végén kérdés vetődhetett volna fel a gyülekezetben, hogy hová tűntek a figurák.
Nem csak Menyhért szobra okozott problémákat az egyházközösségben, hanem a királyok kíséretében szereplő két néger fiú is. Az egyik azért nem illeszkedik a liberális világképbe, mert szolgaként van beállítva, aki a király után viszi a palástját, a másik vállán pedig egy majom ül, amelynek arcvonásai nagyon hasonlítanak a szerecsen királyéhoz.
Elgondolkodtató, milyen érdekes észjárás kell ahhoz, hogy ilyen apró részleteket és párhuzamokat észrevegyen az ember az egyik legfontosabb karácsonyi történetben. Akinek eddig ezek az apró részletek nem tűntek volna fel – talán azért, mert a történet szempontjából teljesen lényegtelenek –, annak a figyelmét most a biztonság kedvéért többszörösen is felhívták rá. Érezzen csak a fehér német bűntudatot, hogy addig odamerte tenni a napkeleti bölcseket a jászolhoz.
Néhány gondolkodó ember felvetett egy lényeges kérdést az egyházközösségnek: ezek szerint akkor most nem szabad feketéknek lenniük a jászol körül? Nem éppen az a rasszista magatartás, hogy kitiltják a néger figurákat a történetből? A közösség közleményében felháborodottan válaszolt és tisztázta a helyzetet:
Természetesen, kell, sőt muszáj lenniük feketéknek a jászolnál. Csak a háromkirályok klisés ábrázolásával van bajunk.
Értelmezésük szerint nem csak a duzzadt ajkak és az idomtalan test, de még a bokán lévő aranylánc is rasszista töltetet ad Menyhért karakterének.
Frank Otfried July, Württemberg-tartomány evangélikus püspöke egyfelől támogatta az ulmi döntést. Helyesnek találja az utat, amelyen ez az egyházközösség elindult, mivel ez a békét és a felekezeten belüli nyugalmat segíti elő, viszont ő inkább azt a megoldást szorgalmazta volna, hogy magyarázó feliratokat helyezzenek el a jászol mellé. Esztelenségnek gondolja, hogy régi dolgokat, a mai nézőpontunk szerint alakítsunk át, vagy dugjunk múzeumba. Az ulmiak védekezésképpen azt hangsúlyozták, hogy ha feliratoznák a betlehemet, azzal múzeumot csinálnának a templomból, és így kevesebb hangsúlyt kapna az ima és az isteni szeretet.
A római katolikus egyházközösség is reagált az evangélikusok kezdeményezésére: nem ajánlják a betlehemező gyermekeknek, hogy feketére sminkeljék magukat. Közölték ugyanakkor a félreértések elkerülése érdekében, hogy ennek a hagyománynak egyébként semmi köze a XIX. századi mélyen rasszista, úgynevezett blackfacing-jelenséghez, amikor a fehér színészek feketére festették magukat, hogy eljátszhassanak egy-egy színes bőrű karaktert. Mégis azt a véleményüket hangoztatják most, hogy az adja meg a betlehemezés szokásának az értelmét, ha gyerekek olyan sokfélén vesznek részt rajta, mint amilyenek ők maguk.
A baden-württembergi eset hatására Bajország is fontolóra vette a napkeleti bölcsek kitiltását a jászol környékéről. Szép új világ ez az újra tökéletes Németország, ahol már egy százéves alkotásba, sőt lassan egy kétezer éves történetbe is rasszizmust képesek sokan belelátni.
Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte
Two major US food companies have said they would change the Aunt Jemima and Uncle Ben's brands, both of which feature African American mascots https://t.co/gPHyP5xIDd
Ist Melchior in #Ulm rassistisch dargestellt? Dieser Streit um die Krippe im Ulmer Münster bewegte die Republik. Nun soll es eine Lösung geben – zumindest für 2021. https://t.co/NqQyygxxA9
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
