A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása.
A világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN az idén négy magyar kutatót díjazott az elmúlt években-évtizedekben végzett, a CMS detektorhoz kötődő munkája elismeréseként – közölte a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI).
Bencze György, a Wigner Fizikai Kutatóközpont nyugalmazott kutatója életműdíjat kapott
Közleményük szerint díjat kapott az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) két kutatója, Béni Noémi és Szillási Zoltán tudománynépszerűsítő munkájáért, a világszinten ismertté vált CMS virtuális látogatás létrehozásáért és működtetéséért. Elismerést vehetett át a francia származású, jelenleg szintén az ATOMKI kötelékébe tartozó Daniel Francois Teyssier a kísérletekben végzett koordinációs munkájáért. CMS életműdíjat kapott Bencze György, a Wigner Fizikai Kutatóközpont nyugalmazott kutatója sok évtizedes fáradhatatlan és odaadó kutató-fejlesztő tevékenységéért.
Szilasi Zoltán munkássága szintén komoly elismerést kapott
Mint írják, a díjakat június 29-én adták át ünnepélyes keretek között a CERN-ben.
A CERN (Centre Européen pour la Recherche Nucléaire – Európai Nukleáris Kutatási Központ) a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma; jelenleg 23 európai tagország – köztük Magyarország – együttműködésével üzemel. Svájc és Franciaország határán terül el, legméretesebb építménye a mélyen a felszín alatt futó, 27 kilométer kerületű hatalmas körgyűrű, amely az LHC (Large Hadron Collider – Nagy Hadronütköztető) nevet viseli. A körgyűrűn négy nagy részecskedetektor helyezkedik el: az ATLAS, az ALICE, a CMS és az LHCb.
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása. Az itt elért eredmények nyomán jónéhány Nobel-díjat osztottak ki. A legutóbbi nevezetes esemény a Higgs-bozon létezésének kísérleti igazolása volt. A rendkívüli tudományos és technikai kihívások megválaszolására és leküzdésére a világ minden tájáról érkeznek ide szakemberek – emlékeztetnek a közleményben.
Daniel Francois Teyssier a kísérletekben végzett koordinációs munkájáért kapott elismerést
Az Atommagkutató Intézet színeiben a CERN-ben dolgozó Béni Noémi és Szillási Zoltán több mint 10 éve tagja a CMS (Compact Muon Solenoid) detektorrendszer csapatának. Mivel széleskörű kutató- és fejlesztő munkájuk e berendezés körül forog, kívül-belül ismerik a CMS detektort, amely a Nagy Hadronütköztető egyik ütköztetési pontján végbemenő részecskefizikai jelenségek megfigyelésére épült, és 2003 óta üzemel. A detektor fogad látogatócsoportokat, de ily módon csak kevesen nyerhetnek betekintést az itteni munkába és környezetbe.
A CERN és a CMS kísérlet egyik fontos küldetése a tudomány népszerűsítése, az intézetben folytatott kutató- és fejlesztő munkák nagyközönség számára érthetően megfogalmazott ismertetése. Ezért 2011-ben Béni Noémi és Szillási Zoltán elindították a virtuális tárlatvezetést, amelynek keretében az érdeklődő csoportok, főként iskolai osztályok a világ bármely szegletéből betekinthetnek az itt folyó munkába.
Béni Noémi a detektor mellől vagy egyenesen annak belsejéből jelentkezik egy kézikamerával, Szillási Zoltán pedig az irányítóteremből felügyeli az eseményeket, szintén egy kamerával; mindketten mesélnek a fizika és a technika érdekességeiről és válaszolnak a feltett kérdésekre. A különböző országokból bejelentkező csoportokhoz igyekeznek abból az országból származó, azon a nyelven beszélő kutatót választani idegenvezetőként, ezzel is közelebb hozva az érdeklődőkhöz ezt a különös világot. A CMS detektor mára már több mint 400 virtuális látogatással büszkélkedhet.
Béni Noémi több mint 10 éve tagja a CMS (Compact Muon Solenoid) detektorrendszer csapatának
Béni Noémi és Szillási Zoltán ezen tevékenységük elismeréseként nyerték el a CMS díját (CMS Award).
Daniel Francois Teyssier 2019 óta az ATOMKI munkatársa. Feladata a CERN GEM (Gas Electron Multiplier – gáztöltésű elektronsokszorozó) típusú detektorainak beépítése a CMS detektorrendszerbe, ezek beüzemelése és tesztelése, továbbá ezen összetett feladat teljeskörű koordinálása. A CMS díját az elmúlt években végzett kitűnő munkájáért kapta.
A CMS életműdíjjal kitüntetett Bencze György a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatójaként tudományos munkássága nagy részét a CMS detektorhoz kötődő müon-helymeghatározó rendszer kidolgozásával, felépítésével és fejlesztésével töltötte. Sok magyar kutató köszönheti neki, hogy részese lehetetett a CERN-ben folyó munkálatoknak. Bencze György jelenleg az Atommagkutató Intézet színeiben folytatja tevékenységét.
Ukrán tudósok felszólították a 23 tagállam képviselőiből álló CERN tanácsát, hogy szakítson meg minden tudományos együttműködést Oroszországgal és azzal az ezer orosz tudóssal, aki a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában kutat.
A három Nobel-díjas felfedezést felmutató, Genf melletti világhírű részecskegyorsítóban jelenleg negyven ukrán fizikus dolgozik, és többen jelezték, hogy fel kell függeszteni minden kapcsolatot az orosz intézményekkel, „mert különben kormányuk és fegyveres erejük minden bűncselekményét és igazságtalanságát legitimnek fogják tekinteni… Ha ezeket a kapcsolatokat még tudományos szinten is megtartjuk, ezek a gengszterek lehetőséget adnak arra, hogy tovább manipulálják és terrorizálják hazánkat és egész Európát” – mondják.
Az eset meglehetősen kényes, már csak azért is, mert az 1954-ben alapított CERN a kezdetektől a világháború utáni békés együttműködést támogatta, a szuperlaboratórium egyik mottója is úgy szól, hogy „tudomány a békéért”.
A nagy hadronütköztető valójában a szovjet, amerikai és európai tudósok találkozóhelye volt.
Az ilyen kapcsolatok fenntartása pedig különösen fontos konfliktusok idején. Nem utasították el az orosz tudósokat 1968-ban sem, amikor a Szovjetunió megszállta Csehszlovákiát, és 1979-ben sem, Afganisztán szovjet megszállása idején – mondja a negyven éve a CERN-ben kutató John Ellis, a King’s College London elméleti fizikusa.
Nem kevesebb mint 12 ezer tudós dolgozik együtt az intézményben, nyolc százalékuk orosz. Hirtelen távozásuk miatt a laboratórium működésképtelenné válhat. Bonyolítja a helyzetet, hogy Ukrajna a CERN társult tagja, és bár nem képviselteti magát a tanácsban, de fizet. Oroszország viszont csupán megfigyelő nemzet, nem finanszíroz semmiféle költséget, ugyanakkor tudományosan jelentősen hozzájárul több kísérlethez, hasonlóan az Egyesült Államokhoz.
Bármilyen döntést is hoz a CERN tanácsa a napokban, az nem a fizikusok kívánságaitól függ majd, mondják a kutatók. Elmondhatják véleményüket, de a döntés alapvetően politikai verdikt lesz.
Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevű anyag tulajdonságaiba enged betekintést.
Mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt az univerzum jóval sűrűbb és forróbb volt, majd nagymértékben tágulni kezdett, ezt a folyamatot hívják ősrobbanásnak. Ez a gyors tágulás részecskéket, atomokat, csillagokat, galaxisokat és a ma ismert életet hozta létre, a részletek azonban máig ismeretlenek.
„Tanulmányoztuk a kvark-gluon plazma (QGP) nevű anyagot, amely az ősrobbanás első mikroszekundumában létezett. Eredményeink arról árulkodnak, hogyan formálódott a plazma az univerzum korai szakaszában” – mondta You Zhou, a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének professzora.
A plazma, amely kvarkokból és gluonokból állt, az univerzum forró tágulásának hatására szétvált. A kvarkok darabjai ugyanis úgynevezett hadronokká álltak össze. Egy hadron három kvarkkal protont alkot, mely az atommagok része. „Ezek az atommagok a Földet, a minket és a körülöttünk lévő univerzumot alkotó építőelemek” – idézte Zhou-t az EurekAlert.com tudományos portál.
A QGP jelen volt az ősrobbanás első 0,000001 másodpercében, majd ezután a tágulás miatt eltűnt. A genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC) segítségével a kutatók képesek voltak a történelemnek ezen első anyagát újra megalkotni és visszakövetni, mi történt vele. Az ütköztető csaknem fénysebességgel ütközteti össze a plazma ionjait. Ennek segítségével láthatjuk, hogyan alakult a QGP az atomok magjává és az élet építőkövévé – fejtette ki You Zhou. A hadronütköztető révén a kutatók egy algoritmust is kifejlesztettek, amely lehetővé teszi egyidejűleg minden eddiginél több részecske együttes tágulásának elemzését.
Az eredmények szerint a QGP kezdetben folyékony állapotú volt, majd alakját folyamatosan változtatta. A szakemberek hosszú időn át úgy vélték, hogy a plazma gáz formában létezett, az új eredmények szerint azonban a QGP folyékony halmazállapotú volt és a vízhez hasonló puha, sima textúrával rendelkezett. „Az általunk szolgáltatott új információ az, hogy a plazma idővel megváltoztatta alakját, ami nagyon meglepő és minden ismert anyagtól eltérő” – mondta Zhou. Bár ez kis részletnek tűnik, egy lépéssel közelebb enged az ősrobbanás rejtélyének megfejtéséhez és annak megértéséhez, hogyan formálódott az univerzum az első mikroszekundumban. Húsz évbe telt, mire rájöttünk, hogy a kvark-gluon plazma folyékony volt, mielőtt hadronokká és az élet építőkövévé alakult. Ezért az új ismeret a plazma örökké változó viselkedéséről hatalmas áttörés számunkra – tette hozzá a szakember.
A tudósok eredményeikről a Physics Letters B című tudományos lapban számoltak be.
