A november 6-ra virradó éjszakán Ukrajna több megyéjében is vörös volt az égbolt egy geomágneses vihar miatt.
A Föld északi féltekéjének országai ma megfigyelhetik az északi fényt – írta a Facebookon Volodimir Kazsanov csillagász, a Harkivi Planetárium előadója.
„A november 5-ről 6-ra virradó éjszaka erős északi fény figyelhető meg Ukrajnában, valamint a Föld északi féltekéjének számos országában. Erőteljes geomágneses vihar volt, ami pár napja a Napon történt koronatömeg-kilövelléssel hozható összefüggésbe” – áll a bejegyzésben.
A szakember szerint ez hazánkban ritka jelenség. Ez a természeti jelenség azonban a jövőben megismétlődik. Pontos idejét és dátumát azonban nehéz megjósolni.
Ukrajnában Harkiv, Csernyihiv, Odessza és Kirovohrad megyékben volt megfigyelhető a vörös ég.
Hajmeresztő elmélettel álltak elő a tudósok, mely szerint földönkívüliek rejtőzhetnek az Uránusz bolygó egyes holdjainak fagyott kérge alatt. Bármennyire is abszurdnak hangzik, nagyon is komoly a dolog, olyannyira, hogy a NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) még űrmissziókat is küldene a területre további vizsgálódások céljából.
A Földtől hárommilliárd kilométerre lévő Uránusznak 27 ismert holdja van, amelyeket olyan híres angol írókról neveztek el, mint William Shakespeare vagy Alexander Pope.
A NASA most újravizsgálta a Voyager 2 adatait, melyet még 1986-ban gyűjtött, amikor az Uránusz bolygón járt.
Ennek alapján jutottak arra a hátborzongató következtetésre, hogy a mellékbolygók közül négyen, az Arielen, az Umbrielen, a Titánián és az Oberonon hatalmas kiterjedésű óceánok lehetnek a jég alatt. Így tehát hemzseghetnek az idegen élettől.
A Mirror emlékezetet, hogy korábban egyes kisbolygókon már találtak bizonyítékot óceánok létezésére. A lap szerint léteznek tehát olyan mechanizmusok, amelyeket még a tudósok sem értenek teljesen, de szeretnék őket közelebbről megvizsgálni.
[type] => post [excerpt] => Hajmeresztő elmélettel álltak elő a tudósok, mely szerint földönkívüliek rejtőzhetnek az Uránusz bolygó egyes holdjainak fagyott kérge alatt. Bármennyire is abszurdnak hangzik, nagyon is komoly a dolog, olyannyira, hogy a NASA még űrmissziókat is ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1684009380 [modified] => 1683933233 ) [title] => Az idegenek közelebb lehetnek, mint gondoltuk – űrmissziót indítana a NASA [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=147196&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 147196 [uk] => 147316 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 147197 [image] => Array ( [id] => 147197 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer.jpg [original_lng] => 130947 [original_w] => 1276 [original_h] => 957 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer-1024x768.jpg [width] => 1024 [height] => 768 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer.jpg [width] => 1276 [height] => 957 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer.jpg [width] => 1276 [height] => 957 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/naprendszer.jpg [width] => 1276 [height] => 957 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1684073624:2 [_thumbnail_id] => 147197 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 1675 [_oembed_57590107d0d3da5f85a713767ccf2dba] => [_oembed_time_57590107d0d3da5f85a713767ccf2dba] => 1683966720 [_oembed_b17ac91756745e69382f928dd2bb3301] =>
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
A NASA űrszondája a Földtől mintegy 11 millió kilométerre lévő Dimorphos aszteroidával hétfőn ütközik. A tervek szerint körülbelül 23 000 kilométer/órás sebességgel csapódik az aszteroidába a tavaly novemberben Kaliforniából indult DART űrszonda (Double Asteroid Redirection Test).
A Nap körül keringő aszteroida elvileg nem jelent veszélyt a Földre, azért térítik el, hogy teszteljék, meg lehet-e akadályozni, hogy egy kozmikus objektum elpusztítsa a földi életet.
A NASA egyik tudósa, Tom Statler azt mondja, ez egy kettős teszt. Egyrészt azt vizsgálják, megfelel-e a megépített űrszonda annak a célnak, hogy a becsapódással eltérítse az aszteroidát, másrészt, hogy ezután mennyire változik meg az aszteroida röppályája. Merthogy az igazi kérdés az, használható-e ez a technológia a jövőben a Föld megmentésére, amennyiben szükség lenne rá.
A kísérlethez azért választották a Dimorphos aszteroidát, mert a mérete hasonló azokhoz az aszteroidákhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára. A terv szerint a becsapódás közép-európai idő szerint hétfőn 23 óra 14 perckor történik meg. Az eseményt a NASA élőben közvetíti.
A kutatók egyébként nem tudnak olyan kisbolygóról, amely belátható időn belül a Földnek csapódhatna. Bolygónk közelében eddig mintegy 27 ezer aszteroidát azonosítottak, de lehetnek még kisebb égitestek, amelyeket nem észleltek.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU – International Astronomical Union) pályázatot hirdet 20 olyan exobolygórendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb-űrtávcsővel is meg fognak figyelni a csillagászok.
Az IAU Csillagászat Népszerűsítéséért Felelős Irodája (Office for Astronomy Outreach – OAO) felkéri az IAU soraiba tartozó, illetve azon kívüli csillagászokat, hogy tanárokkal, tanulókkal, amatőrcsillagászokkal és a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönség tagjaival közösen, kreativitásukat egyesítve találjanak nevet húsz ismert bolygórendszernek – olvasható a csillagaszat.hu hírportálon.
A gazdacsillag mellett ezek mindegyikében egyetlen exobolygó ismert jelenleg.
A pályázatot az OAO megalapításának 10. évfordulója alkalmából hirdetik meg. A NameExoWorlds 2022 elnevezésű pályázat célja, hogy a szakcsillagászok a nagyközönséggel karöltve közös lehetőséget kapjanak ennek a 20 bolygónak, valamint gazdacsillagainak a névadására.
A pályázattal kapcsolatos további, részletes angol nyelvű információk a www.nameexoworlds.iau.org weblapon érhetők el.
A NameExoWorlds 2022 program az unió exobolygó-névadásért felelős munkacsoportja végrehajtó bizottságának, az OAO-nak, valamint a Thaiföldi Nemzeti Csillagászati Kutatóintézetnek (National Astronomical Research Institute of Thailand – NARIT) a közös kezdeményezése.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) új űrteleszkópja, a James Webb első közzétett felvétele galaxisok ezreit mutatja meg a hatalmas univerzum egy aprócska szeletén. Az éles, infravörös tartományban készített felvétel a rendkívül távoli galaxisok halvány struktúráit is kiemelte, így a korai világegyetem eddigi legrészletesebb képét nyújtja.
Nyilvánosságra hozták az első színes fotót, amit a James Webb Űrteleszkóp készített.
A Webb’s First Deep Field néven ismert kép a SMACS 0723 galaxishalmazról készült, részletekben bővelkedő felvétel – olvasható a NASA oldalán.
Több ezer galaxis – köztük az infravörösben valaha megfigyelt leghalványabb objektumok – jelent meg először a Webb látómezejében. A hatalmas univerzumnak ez a szelete egy olyan égboltfoltot fed le, amely körülbelül akkora, mint egy homokszem, amelyet valaki a földön karnyújtásnyira tart.
A Webb közeli infravörös kamerája (NIRCam) által készített mélymező a különböző hullámhosszúságú felvételekből készült kompozit, összesen 12,5 órán át – ezzel olyan mélységeket értek el infravörös hullámhosszon, amelyek meghaladják a Hubble Űrteleszkóp legmélyebb mezőit, amelyekhez hetekre volt szükség.
A képen a SMACS 0723 galaxishalmaz látható, ahogyan 4,6 milliárd évvel ezelőtt megjelent. Ennek a galaxishalmaznak az együttes tömege gravitációs lencseként működik, felnagyítva a mögötte lévő, sokkal távolabbi galaxisokat. A Webb NIRCam éles fókuszba helyezte ezeket a távoli galaxisokat – olyan apró, halvány struktúrákat tartalmaznak, amelyeket eddig még soha nem láttunk, beleértve a csillaghalmazokat és a diffúz vonásokat. A kutatók hamarosan többet fognak megtudni a galaxisok tömegéről, koráról, történetéről és összetételéről, mivel a Webb az univerzum legkorábbi galaxisait keresi.
Ez a kép a teleszkóp első teljes színes felvételei közé tartozik. A teljes sorozatot július 12-én, kedden, 16:30-kor (CET) kezdik közzétenni a NASA élő televíziós közvetítése során.
Június 17–28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint amennyiben június 17–28. között hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.
Ráadásként a folyamatosan fogyatkozó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor.
Az említett bolygók mellett, további két bolygó, az Uránusz és a Neptunusz, valamint a Pluto, és a legfényesebb kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba. Azonban ezek az égitestek kizárólag távcsővel pillanthatóak meg.
Ez a sor szinte egész júniusban látható, a Merkúr azonban csak a hó második felében csatlakozik a „bolygóvonathoz”.
Mint írják, az együttállás meglehetősen lazának számít, a nyolc bolygó 105 fokos látószögű egyenes mentén sorakozik az égen. A Jupiter-Mars-páros 12 fokra, a Merkúr és a Vénusz 10 fokra lesznek egymástól. A bolygósor így szabad szemmel mutatja a legszebb látványt.
Aki szabad szemmel és binokulárral szeretné megfigyelni a bolygókat, érdemes még szinte teljes sötétségben, 3 óra körül elkezdenie. Ekkor a Neptunuszt és az Uránuszt is megtalálhatja még binokulárral. Az együttállás 3 óra 30-kor lesz a legszebb, ekkor a pitymallat már megvilágítja az eget. A cikk szerint azonban mindenképp érdemes 4 óráig várni, hogy a Merkúr is becsatlakozhasson.
A különleges égi jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Június 17–28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1654727580 [modified] => 1654725302 ) [title] => Ezer éve nem volt ilyen bolygó együttállás [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=106015&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 106015 [uk] => 106095 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 106016 [image] => Array ( [id] => 106016 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok.jpg [original_lng] => 103462 [original_w] => 1920 [original_h] => 1437 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-768x575.jpg [width] => 768 [height] => 575 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-1024x766.jpg [width] => 1024 [height] => 766 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok-1536x1150.jpg [width] => 1536 [height] => 1150 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok.jpg [width] => 1920 [height] => 1437 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/bolygok.jpg [width] => 1920 [height] => 1437 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1654769081:3 [_thumbnail_id] => 106016 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 5485 [_oembed_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => [_oembed_time_1299cb7d7cd72b577bcb5473d25f3fc8] => 1654703198 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>
#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
Az eget fürkésző koránkelők számára, akik akadálytalanul látják a horizontot kelet és délkelet felé, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz válik láthatóvá, mielőtt a leghalványabb, a Merkúr eltűnik majd a felkelő Nap fényében.
Nem ritka, hogy két-három bolygót egymás közelében láthatunk, de a szabad szemmel észlelhető öt bolygó 2004 decembere óta nem jelent meg sorrendben az északi féltekéről nézve – emlékeztetett rá a The Guardian cikke.
A Naprendszer bolygói egy keskeny síkban keringenek a Nap körül, ami azt jelenti, hogy a Földről nézve úgy tűnik, az égbolt egy képzeletbeli vonalához, az ekliptikához közel helyezkednek el. Az öt bolygó pénteken a kora reggeli órákban emelkedik a horizont fölé.
Greg Brown, a Greenwich-i Királyi Múzeum csillagásza szerint a Vénuszt és a Jupitert láthatjuk majd a legkönnyebben: a Vénusz a brit idő szerint körülbelül hajnali 4 órától, a Mars és a Jupiter pedig körülbelül 2 óra 45 perctől lesz látható a horizont felett. A Szaturnusz hajnali fél kettőkor emelkedik a horizont fölé, de a Marshoz hasonlóan napfelkelte előtt már nehezen lesz látható. A Merkúr csak hajnali fél öt körül kel fel, ezért a hajnali fényben már nehéz lesz észrevenni, és közel marad a horizonthoz. (Közép-európai idő szerint mindez egy órával későbben látható.)
„Mind az öt bolygót csak egy nagyon szűk időablakban láthatjuk együtt: a Merkúr felkelése után, de még a napfelkelte előtt” – magyarázta Brown.
A tudós hozzáfűzte, hogy egy távcső is elég a leghalványabban látható bolygók megpillantásához. Ugyanakkor figyelmeztette az érdeklődőket, hogy mielőtt a Merkúrt próbálnák megfigyelni, győződjenek meg róla, hogy a Nap tényleg a horizont alatt van még, és még véletlenül se nézzenek közvetlenül a Napba, mert az súlyosan károsíthatja a szemet.
A Merkúrt júniusban később könnyebb lesz megfigyelni, június 24-én pedig az öt bolygóhoz a Vénusz és a Mars között egy félhold is csatlakozik.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1654207320 [modified] => 1654200695 ) [title] => Öt bolygó látható szabad szemmel a Naptól való távolsága sorrendjében pénteken [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=105089&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 105089 [uk] => 105275 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 105092 [image] => Array ( [id] => 105092 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e.jpg [original_lng] => 108939 [original_w] => 2168 [original_h] => 1200 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e-300x166.jpg [width] => 300 [height] => 166 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e-768x425.jpg [width] => 768 [height] => 425 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e-1024x567.jpg [width] => 1024 [height] => 567 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e-1536x850.jpg [width] => 1536 [height] => 850 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e-2048x1134.jpg [width] => 2048 [height] => 1134 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/34553-5j1e.jpg [width] => 2168 [height] => 1200 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1654246392:2 [_thumbnail_id] => 105092 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2309 [_oembed_d92811ae0b658c5d780a23b96c4ea38c] =>
#CometLeonard (C/2021 A1) this morning (Nov 28th), showing 1 hour of movement against the stars at ~1450mm focal length.
Különleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak – közölte kedden a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amelynek tájékoztatása szerint magyar csillagászok Texasban követik a kitörés csúcsát, és a Facebookon is bejelentkeznek.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a 73P/Schwassmann-Wachmann nevű üstökös darabjaira hullott, és a széteső üstökösből kilökődött porfelhő érheti utol a Földet május 31-én. Ez esetben látványos és igen sűrű hullócsillag-kitörésben lehet majd gyönyörködni.
A különböző előrejelzések alapján a kitörés csúcsa magyar idő szerint május 31-én 06:55-kor, 7:04-kor vagy 7:17-kor következik be. Ez azt jelenti, hogy a kelő Nap fénye miatt Magyarországról a csúcsot nem lehet majd látni, de a felszálló ágat meg lehet figyelni. Hajnali 3 óra körül nyugat felé érdemes kémlelni az eget.
A kitörés maximumának megfigyelésére magyar csillagászati expedíció indul a Texas államban található, kiváló asztroklímájú McDonald Obszervatóriumba. Az expedíción részt vesz Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Sárneczky Krisztián, az év első üstökösének felfedezője, valamint Igaz Antal, a Carl Zeiss Technika Kft. cégvezetője, a meteorkamerák felelőse.
A magyar csillagászok május 31-én 14:00 órakor jelentkeznek be a Facebookon, ahol a tervek szerint bemutatják a kitörés csúcsáról készült felvételeiket is. Az eseményt a https://fb.me/e/3504iUP4y linken lehet követni. A Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján részletes blogbejegyzésben is bemutatják a különleges hullócsillag-kitörést.
A közleményben felidézik, hogy 1995-ben a 73P/Schwassmann-Wachmann-üstökös fényessége hatszázszorosára nőtt, miközben 4 nagyobb darabra esett szét. A később 68 részre porladó üstökös maradványából létrejött a Tau Herculidák meteorraj, melynek egy porfelhője ütközik most a Földdel a számítások szerint.
Ahhoz, hogy a meteorkitörés megvalósulhasson, három kitételnek kell egyszerre teljesülnie. Egyrészt, hogy legyen elég por, ami leszakadt az üstökösről. A csillagászok megfigyelése szerint ebből nincs hiány. Másrészt a szétesés során a porból elegendő mennyiségnek kell a megfelelő szögben szétrepülnie. Emellett a pornak megfelelő sebességgel kell leválnia az üstökösről.
Mint írják, az adatok és a számítások alapján reális esély van rá, hogy mindhárom feltétel teljesül, és óránként 100-10 ezer hullócsillag is látható lesz. De az is előfordulhat, hogy a látványos meteorhullás elmarad, mert nem teljesül valamelyik kritérium.
After launch in Feb 2021 the rocket stage was left in an elliptical orbit with a perigee of about 150 km and an apogee of 34440 km. The perigee height, shown here vs time, doesn't change much until recently pic.twitter.com/d4tHh7CTK5
This is the aftermath downrange following a Chinese Long March 3B launch from Xichang early Saturday. And that yellow smoke is very toxic hypergolic propellant. Source: https://t.co/VEh5X8Ors0pic.twitter.com/22IVIpyJOk
Titokzatos jelenségre lettek figyelmesek az ausztrál Curtin Egyetem tudósai a világűr tanulmányozása közben. A szakemberek egy olyan objektumra bukkantak, ami 20 percenként felvillan – vagyis rádióhullámokat bocsát ki magából. Natasha Hurley-Walker, az egyetem Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpontjának munkatársa szerint a dolog azért is kísérteties, mert még soha nem találkoztak olyan égitesttel, ami így viselkedik.
A kutatók a Nature hasábjain jelentették meg a felfedezésüket leíró publikációt, amelyben azt is leszögezik: bár a jel valóban furcsa, minden bizonnyal egy forgó objektumtól, nem pedig egy technológiailag fejlett civilizációtól származik.
A The Guardian beszámolója szerint a tudósok még 2018 elején észlelték az ismétlődő jeleket. A csapat úgy véli, hogy az objektum a lassan forgó neutroncsillagok új osztálya lehet, amely rendkívül erős mágneses mezővel rendelkezik. Mivel a jel a megfigyelés óta eltűnt, úgy vélik, hogy a villogás egy drámai, egyszeri eseményhez köthető, például egy csillagrengéshez.
A legvalószínűbb az, hogy a Földtől nagyjából 4000 fényévre – vagyis meglehetősen közel –, a Tejútrendszerben lévő objektum egy korábban már megjósolt, ám eddig még egyszer sem detektált égitest, egy ultrahosszú periódusú magnetár lehet. Ez egy nagyon lassan forgó neutroncsillag, ami a jelenleg ismert világegyetemben a legerősebb mágneses mezővel rendelkezik.
A kutatók számára a legnagyobb rejtély, hogy miért tudták észlelni a jelenséget. A neutroncsillagok ugyanis azok a csillagmaradványok, amelyek egy szupernóva-robbanás után hátramaradnak. A gyorsan forgó neutroncsillagok pulzárként viselkednek – ezek periodikusan bocsátanak ki jeleket magukból –, ám másodpercenként vagy milliszekundumonként villannak fel.
A neutroncsillagok az idő múlásával lassulnak, ám ha egy bizonyos szint alá esik a sebességük, elvileg nem szabadna őket látni. Emiatt nem értik, hogy egy magnetár hogyan volt képes még mindig annyi energiát kibocsátani magából, hogy látni lehetett. Hurley-Walker szerint az égitest valahogy sokkal hatékonyabban alakítja át a mágneses mezőt rádióhullámmá, mint bármi, amit eddig láttunk.
A Szics-2–30-as ukrán műholdat ma küldik ki az űrbe a SpaceX küldetésének részeként, kijevi idő szerint 17.25-kor az USA-beli Cape Canaveral állomásról. A hírt a Dnyipropetrovszki Megyei Állami Adminisztráció közölte.
A műhold digitális képeket készít majd a Föld felszínéről, az eszköz a segítségével lehetőség nyílik a Föld magnetoszférájának figyelésére, katonai felszerelések felfedezésére, a víz-, föld- és erdőkészletek felhasználásának követésére. Ezenkívül hasznos lesz a természeti katasztrófák megelőzésében és megakadályozásában is.
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
