Ha ismét jelentős hiány lép fel az ukrán energiarendszerben, az Ukrenerho kénytelen lesz visszatérni az áramszüneti ütemtervhez, mert az orosz terror következményei még sokáig érezhetők lesznek – jelentette ki csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta, hogy az ukrán energiaipar helyzete továbbra is az ukrán kormány figyelmének középpontjában áll. „A napelemes termelésnek, valamint két atomerőművi blokk javítása befejezésének köszönhetően a fogyasztók áramellátásának szüneteltetését napok óta nem alkalmazzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség rendszeres áramtakarékosságra” – tette hozzá.
A miniszterelnök arról is tájékoztatott, hogy Ukrajnában nap mint nap intenzíven dolgoznak az objektumok helyreállításán, ahol lehetséges. „Fontos az energiarendszer átstrukturálása abból a célból, hogy azt decentralizálttá és ellenállóbbá tegyük az ellenséges támadásokkal szemben” – mutatott rá Denisz Smihal.
A kormány pénteken határozatot fogadott el az oblenerhók áramszüneteltetési ütemtervének szabályairól – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Legutóbb a tisztességes áramszünetek fontosságáról is beszéltünk. Ma elfogadtuk a vonatkozó kormányhatározatot, amely arra kötelezi az oblenerhókat, hogy biztosítsák az áramszünetek egyenletes és tisztességes sorrendjét.” A szavai szerint a határozat azt is meghatározta, hogy kiemelt energiaellátásban részesüljenek a kritikus infrastrukturális létesítmények, kórházak, katonai vállalkozások, mozgósítási feladatokat ellátó vállalkozások.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kormányzati tisztviselők „napi rendszerességgel dolgoznak az energiaszektor helyzetének javításán”, és három kulcsfontosságú feladatot jelölt meg:
Az első az energiarendszer decentralizálása és a megújuló energia fejlesztése, mert ezek is kevésbé kiszolgáltatott objektumok az ellenség számára.
A második az Európai Unióval való további integráció és a villamosenergia-import lehetőségeinek bővítése.
A harmadik annak javítása és helyreállítása, amit most kritikus fontosságú helyreállítani.
Május 21-én a kormány utasította az Energetikai Minisztériumot, az Ukrenerhót, hogy biztosítsa az áramkimaradások tisztességes ütemezését.
„Az orosz támadások következtében az energiarendszer 8 GW kapacitást veszített. Emiatt Ukrajna folytatja az Európából származó villamosenergia-importot. De az import maximális lehetősége 1,7 GW, és ez nem elég a hiány teljes fedezésére.
Az Energiaügyi Minisztérium és az Ukrenerho utasítást kapott egy külön kormányhatározat sürgős kidolgozására és jóváhagyására, mely szerint rendszerezni kell a fogyasztók ütemezett áramkikapcsolásait az orosz drón- és rakétatámadások következtében keletkezett károk miatt. A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte.
„Most minden fogyasztó tudatos álláspontja rendkívül fontos” – áll a jelentésben.
A korlátozások ütemezésének mind a háztartási, mind az ipari fogyasztók számára racionálisnak, méltányosnak és egységesnek kell lennie” – olvasható a kormányrendeletben.
Elkezdődtek az Ungvár és Csap közötti úgynevezett „európai nyomtávú” vasútvonal építésének munkálatai. A projekt az Európai Unió és Ukrajna közötti együttműködés keretében, az EU vasúti szállítási összeköttetéseinek fejlesztésére irányuló program részeként valósul meg. A keskeny nyomtávú vasúthálózat kiépítése csökkenti a közúti határátkelők terheltségét, bővíti a rendelkezésre álló logisztikai lehetőségeket és nagyobb kényelmet biztosít a vonaton utazóknak is. Ez Ukrajna nyugati részén az első megvalósuló projekt. Összesen négy vasútvonal köti majd össze Ukrajnát az EU-val. Denisz Smihal miniszterelnök a minap szlovák kollégájával, Robert Ficoval is tárgyalt az Ukrajnát az EU-val összekötő logisztikai fejlesztésekkel kapcsolatban. Szóba került többek között a határ menti infrastruktúra bővítése, illetve a vasúti összeköttetés azonos mértékű fejlesztése. Ukrajna 2022-ben csatlakozott az európai infrastruktúra bővítését célzó programhoz. Eleinte csupán néhány pályázati jelentkezést nyújtott be, de ma már 21 projektről van szó. Ezek többsége a költségszámítás szakaszában van. A legnagyobb volumenű, az „európai nyomtávú” összeköttetés kiépítése Ungvárral és Csappal. Ez 22 kilométer vasútvonal, 4 autós és egy gyaloghíd megépítését jelenti. A vonal villamosítása több mint másfél milliárd hrivnyába fog kerülni. Csaknem ugyanennyibe fog kerülni a vasútvonal kiépítése is. A munkálatok 14 hónapig fognak tartani és az új vasútvonal átadását követően 50 százalékkal növeli majd a kapacitást – fogalmazott az ukrán vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke. A keskeny nyomtávú vasútvonal egy kilométeres szakaszának megépítése mintegy 24 millió hrivnyába kerül. A Csap-Ungvár szakasz teljes költsége 20 millió euró. A szerződés értelmében az EU és Ukrajna azonos önrészt fektet a projektbe. Ez az első projekt, amely európai forrásokból fejleszti az ukrajnai vasúthálózatot. A Csap-Ungvár közötti európai szabványú vasútvonal új lehetőségeket nyit, mind az utas- mind a teherszállítás terén. Ez főleg azoknak az ukrán vállalkozóknak kedvez, akik az ország nyugati határain keresztül bonyolítják a szállításokat. A keskeny nyomtávú vasútvonal építése egyidejűleg fog zajlani Csap és Ungvár irányából. A munkálatok nem fogják akadályozni a vonatforgalmat, ugyanis az ukrán vasútvállalat mérnökei teljesen új vágányt építenek az adott szakaszon. A munkálatok hivatalosan májusban kezdődnek. A szakértők becslése szerint 14 hónap alatt fog megépülni az új vágány. Ezt követően hozzálátnak az EU-t Lemberggel, Csernyivcivel és Kovellel összekötő vasútvonalak megépítéséhez.
A kormány pénteken jóváhagyta a dokumentumot, amely meghatározza a Nemzeti Katonai Emléktemető helyét Kijev megyében – közölte az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnöknek a kormányülésen tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: jóváhagytuk azt a dokumentumot, amely egyértelműen meghatározza a (Nemzeti Katonai Emléktemető – a szerk.) létesítésének a helyt a Kijev megyei Fasztivi járás Hatna közösségének a területén, hozzátéve, hogy a temető létrehozása nagy jelentőséggel bír Ukrajna számára.
Még ez év áprilisában a Kijevi Városi Tanács kijelölt egy telket katona emléktemető létesítésére. A temető területe közel 100 hektár lesz. Később a Legfelső Tanács törvénytervezetet jegyzett be egy emléktemető elhelyezésének megvalósításáról, és májusban támogatta azt.
A kormány augusztusban fogadta el azt a dokumentumot, amely szabályozza a temető kialakításának rendjét és a sírhelyek meghatározott igényekhez történő kiosztásának mechanizmusát.
A miniszterelnök szerint a Nemzeti Katonai Emléktemető első sírkertje az idei év első felében nyílik meg.
Az ukránok külföldről való visszatérésének kérdése nem adminisztratív intézkedésekről szól, hanem csak ösztönzőkről számolt – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a keddi kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Az ötödik pont az ukránok visszatérése külföldről. Nem adminisztratív intézkedésekről van szó, hanem kizárólag ösztönzőkről. Több biztonság, jobb életkörülmények, több lehetőség az önmegvalósításra.”
„Ezek a programok az országon belül működnek, mint például az eVidnovlennya, az eOselja, a saját vállalkozás indításához nyújtott támogatások és elérhető hitelek” – mutatott rá Denisz Smihal.
A közelmúltban Dmitro Kuleba külügyminiszter felszólította Ukrajna állampolgárait, akik a teljes körű háború kitörése után hagyták el az országot, hogy térjenek vissza és segítsenek megvédeni az országot az orosz agresszióval szemben.
A kormány kedden Donbász régióban tartotta meg ülését. Megvitattuk az állam fő prioritásait 2024-ben, többek között az állam az orosz megszállókkal szembeni védelmét és a hadsereg megerősítését, jelentette be Denisz Smihal kormányfő.
„A kormány soron következő ülését hazánk keleti részén tartjuk. Az állam megvédése az orosz megszállóktól, hadseregünk megerősítése, előfeltételek megteremtése az agresszor legyőzéséhez – ezek az állam fő prioritásai 2024-re” – mondta Smihal.
Elmondása szerint nonstop folyik a munka a biztonság és védelem területén a feladatok végrehajtásán.
Az első cél az ukrán védelmi ipar innováción és technológián alapuló bővítése.
Védelmi politikánk második célja az erős védelmi vonalak kiépítése.
Harmadik célunk a bürokratizmus megszüntetése a hadseregben.
Smihal köszönetet mondott mindenkinek, aki védi Ukrajnát, és aki a hadsereg védelméért és támogatásáért dolgozik.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten megalakult Ukrajna Ipari és Védelmi Bizottsága a minisztériumok és intézmények, a védelmi vállalatok és a szakértői környezet munkájának koordinálására. Az első ülést már megtartották, de a részleteket nem hozzák nyilvánosságra.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy az ukrán támadó drónok az elmúlt hat hónapban több mint 14 ezer ellenséges célpontot találtak el.
„Ukrajna igazi forradalmat hajtott végre a drónok létrehozásának szabályozásában. 20 törvényt és szabályzatot fogadtak el, és ennek köszönhetően a termelés 100-szorosára bővült. Megszűnt a bürokrácia, dróngyártás területén mintegy 200 magáncég között alakult valódi verseny. Az idei állami költségvetésben 40 milliárd hrivnya áll rendelkezésre drónok beszerzésére. És ez nem végleges” – mondta Smihal a kormány keddi ülésén, számolt be az Interfax-Ukrajina.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a legújabb fejlemények már most megváltoztatták a háború menetét, többek között a haditengerészeti drónok „bénították meg az ellenség flottáját a Fekete-tengeren, és garantálták a vízi logisztikai folyosó biztonságát”.
„A támadó drónok mindössze fél év alatt több mint 14 000 célpontot találtak el: orosz technikát, a légvédelmet, erődítményeket” – tette hozzá.
Smihal hangsúlyozta, hogy a pilóta nélküli rendszerek Erőinek, mint különálló haderő létrehozása lehetővé teszi a drónokban rejlő lehetőségek maximális kihasználását.
