Magyarország, Románia és Ukrajna együttműködésében, az Európai Unió támogatásával rendezték meg november 25–26-án a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című nemzetközi és interdiszciplináris konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A tanácskozás egyben lezárta az azonos nevű, egyéves projektet is, amely a nyelvi hozzáférhetőség, a többnyelvűség és a nyelvi jogok gyakorlati és tudományos feltárását tűzte ki célul.
A konferencia kezdetén köszöntőt mondott többek között Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány igazgatója, Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Seszták Oszkár, a Tisza ETT és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, valamint Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere. A résztvevők emellett Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő gondolatait is meghallgathatták.
A projekt kiemelt célja volt a közösségi felelősségvállalás és a nyelvi akadálymentesítés jó gyakorlatainak láthatóvá tétele. Ennek jegyében öt intézményt díjaztak, akik tevékenységükkel hozzájárultak a többnyelvűség és a nyelvi befogadás erősítéséhez. Kiválósági díjban részesült a TV21 Ungvár, a Nagydobronyi Községi Líceum, és az Aknaszlatinai Községi Tanács. Szintén elismerést érdemelt Gál Ferenc, a Franklin’s Store tulajdonosa, valamint a Fratelli vállalkozás Nyiscsák Attila vezetésével.
A konferencia a nyelvészet, a jog, a szociológia, az oktatás és a közélet nézőpontjait egyaránt bevonta a közös gondolkodásba. A résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet valódi hozzáférést biztosítani a közintézmények szolgáltatásaihoz, és miként lehet erősíteni a nyelvi egyenlőséget a mindennapi társadalmi térben. A plenáris előadások sorát Petteri Laihonen kutatása nyitotta meg, amely a finnországi alkotmányos kétnyelvűség gyakorlatát elemezte. A nap folytatásában Csernicskó István a nyelvi jogi változásokról és a nyelvi akadálymentesítés ukrajnai helyzetéről tartott előadást. A délutáni programot Sorbán Angella nyitotta, aki a nyelv és a gazdaság kapcsolatára irányította a figyelmet. Előadásában a kisebbségi közösségek szemszögéből mutatta be, hogyan jelennek meg a nyelvi hátrányok a gazdasági életben, és milyen hosszú távú előnyökkel jár a nyelvi akadálymentesítés a vállalkozók, a munkavállalók és a helyi közösségek számára egyaránt. A délután második előadója Vančo Ildikó volt, aki a kisebbségi nyelvek szlovákiai helyzetét elemezte. Rámutatott a nyelvi jogok és a mindennapi gyakorlatok közötti távolságokra, valamint arra, hogy a jogszabályi keretek hogyan határozzák meg a nyelvhasználat lehetőségeit az oktatásban, a közigazgatásban és a közéleti kommunikációban. A blokkot Kozmács István előadása zárta, aki arra kereste a választ, miként válhatnak láthatóvá a kis nyelvek és hallhatóvá azok közösségei. A többnyelvűség, a nyelvi jogok és a közösségi reprezentáció összefüggéseit vizsgálva hangsúlyozta, hogy a nyelvi jelenlét erősítése nem csupán kulturális, hanem társadalmi és politikai jelentőséggel is bír.
A konferencia másnapján, november 26-án szekció-előadásokra került sor: 9 országból, 49 előadó mutatta be tudományos munkásságát a témával kapcsolatban.
A kétnapos rendezvény végére egyértelművé vált: a nyelvi akadálymentesítés nem csupán szakmai kérdés, hanem olyan közös társadalmi ügy, amelyben intézmények, önkormányzatok, kutatók és civilek egyaránt szerepet vállalnak. A különböző országokból érkező előadók, kutatók és gyakorlati szakemberek hozzájárulása megmutatta, hogy a többnyelvűség és a nyelvi jogok érvényesítése határokon átívelő feladat – ugyanakkor olyan terület, ahol a jó gyakorlatok és a közös gondolkodás valódi változásokat képesek elindítani.
A HUSKROUA/23/S/3.1/011 Language APL projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is meghirdette alkotópályázatát „Emlékezzünk ’56-ra!” címmel, hogy a fiatalok kreatív formában idézhessék fel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeit. A pályázat lehetősége több, mint 90 családot mozgatott meg, akik elektronikusan küldhették be munkáikat.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban idén is átadták a Fedák Sári-díjat. Minden évben két Kárpát-medencei magyar ajkú színész kapja a Fedák Sárit ábrázoló szobrocskát, akik legalább 25 éve ugyanannál a színháznál tevékenykednek. Idén Farkas Ibolya, marosvásárhelyi színésznőnek ítélték oda, aki idős kora miatt személyesen nem tudott jelen lenni. Valamint Bocsárszky Attilának, a Kassai Thália Színház művészének. Már hagyománnyá vált, hogy ezen a napon más színházhoz kapcsolódó programok is zajlanak. Például a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban létrehozott Tündérkertben Szarvas József Kossuth-díjas színművész elültet egy őshonos facsemetét, amelyet ő is adományoz. Idén Jókai Mór dámaalmafájával bővül a kert.
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) augusztus 20-án tartotta hagyományos ünnepi rendezvényét, amelyen a magyar államalapításra és nemzeti összetartozásunkra emlékeztek. A rendezvényen átadták a nemzeti ünnep kapcsán hirdetett alkotói pályázat nyereményeit.
A beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház udvarán szervezett esemény a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét, majd Taracközi Ferenc, a Beregszászi Református Egyházközség vezető lelkésze szólt az ünnep kapcsán a nagycsaládosokhoz. Őt követően, Tarpai József, a KMNE elnöke üdvözölte az alkotó fiatalokat és szüleiket. Ezután Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja mondott beszédet.
Az esemény egyik fő programja az alkotói pályázat díjátadója volt, amelyet Nemzeti ünnepünk – augusztus 20. címmel hirdetett meg az egyesület. A felhívásra 116 családtól érkeztek pályamunkák. A jelenlévők közül többen előadással, verssel és énekkel mutatták be alkotásaikat.
Tarpai József a sajtónak adott interjújában kifejezte: „Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos számunkra. Ugyan itt, Ukrajnában nem szabadnap augusztus 20-a, de mégis fontos, hogy mindenki, aki teheti, kicsit megálljon, közösségbe jöjjön, megünnepelje, mi is így tettük. Tiszacsomán kezdtük a napot, a honfoglalási emlékparkban, mi, nagycsaládosok ott találkoztunk, ott emlékeztünk meg a honfoglaló magyarokról, Szent Istvánról, és itt folytattuk, a Pásztor-udvaron, Beregszászban. Több mint száz család jelentkezett, pályázott, nagyon ügyesek voltak a gyerekek, és nemcsak Beregszász és környéke, hanem Nagyszőlős, Ungvár, Visk, Munkács, rengeteg településről. Azt gondolom, ez egy közösségi élmény, amikor itt összejövünk, megemlékezünk Szent Istvánról, az államalapítóról, és az is fontos, hogy utána elmegyünk templomba, és mindenki megtisztulva, élménnyel tér haza. Ez nagyon fontos a családoknak, a nemzetünknek is, és talán kulcsfontosságú most a kárpátaljai magyarságnak, hogy itt megmaradjunk.”
A díjátadó után közös énekléssel zárult a rendezvény: a pályázók a Magyar vagyok című dalt énekelték el közösen.
Az ünnepség méltó módon erősítette a nemzeti összetartozás érzését, és lehetőséget adott a kárpátaljai magyar családoknak arra, hogy együtt ünnepeljék államalapító királyunk emlékét és a magyarság közösségét.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) 2025-ben is nagy sikerrel rendezte meg a magyar zászló és címer napja alkalmából meghirdetett rajz- és esszépályázatot, akárcsak az előző években. A pályázaton részt vehettek mindazon óvodások, általános és középiskolás, valamint felsőoktatásban tanuló diákok, akik a Kárpát-medencében vagy a világ bármely részén magyarnak vallják magukat. Idén a pályaműveket három témakörben lehetett benyújtani: Magyar zászló és címer, Jókai Mór-emlékév, valamint Nyújts segítő Mancsot!.
A díjazott alkotásokból összeállított ideiglenes tárlat megnyitójára és az ünnepélyes díjátadóra Magyarország Ungvári Főkonzulátusán csütörtökön került sor.
A megjelenteket elsőként Albertné Simon Edina konzul üdvözölte és elmondta:
– A Magyar Országgyűlés a magyar zászló és címer emléknapjául, így összetartozásunk egyik legfontosabb ünnepéül március 16-át jelölte ki. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, tanuló és egyetemista számára – magyar zászló és címer tárgykörben – hirdetett pályázatot, idén immár tizenegyedik alkalommal. 2025-ben a pályázók Jókai Mór‒200 emlékév kapcsán a „nagy mesemondóra” vonatkozóan, valamint a 30 éve született híres magyar mentőkutya, Mancs emlékét megidézve is nyújthattak be alkotásokat.
Vida László, az ungvári főkonzulátus első beosztott konzulja kiemelte: a zászló és a címer, mint a közösség összetartozásának két jelképe a magyarok számára különös jelentőséggel bír. Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva azonban egységes. Ennek az összetartozásnak a legfontosabb jelképe a himnusz mellett a magyar zászló és a nemzeti címer.
– Nagy megtiszteltetés Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa számára, hogy minden évben partnerei lehetünk az emléknap alkalmából a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által meghirdetett rajz- és esszépályázat megszervezésében. Örömünkre szolgál, hogy hagyományosan Kárpátaljáról érkezik a legtöbb pályamunka, amely egyaránt dicséri a szülők és a felkészítő pedagógusok figyelmét és munkáját. A pályázatok nagy száma is jelzi, hogy kárpátaljai fiatalok számára nagyon fontos a magyar nemzethez való ragaszkodás, illetve hogy a negyedik éve tartó hadiállapot, a növekvő létbizonytalanság közepette is megmutassák mit jelent számukra a haza, a magyar önazonosság, a magyar anyanyelv és kultúra. Reménnyel tölt el minket, hogy a körülmények ellenére ennyi lelkes gyermek jelentkezik évről évre a felhívásra – jegyezte meg a diplomata további sikereket kívánva a díjazottaknak.
Mivel Kárpátaljáról érkezik arányaiban a legtöbb pályamunka, elismerésként az intézet részéről a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, az orosz–ukrán háború nemzetpolitikai hatásainak stratégiai elemzéséért és nyomon követéséért felelős miniszteri biztos. Ünnepi beszédében megköszönte a Rákóczi Szövetség partnerségét és tolmácsolta a forgalmi nehézségek miatt távol maradt Csáky Csongor elnök jókívánságait. A pályázat védnöke elmondta, hogy minden év elején, amikor meghirdetik a pályázatot, a kutatóintézet székházának arra kijelölt helyiségében a munkatársai kialakítanak egy rendszert a beérkező pályázatok fogadására és rendszerezésére.
– A pályázatok sokféle módon érkeznek, ráadásul több korcsoportban történik a díjazás, ezért felettébb szükség van a rendre és a módszerességre, nehogy egyetlen egy beérkezett pályamű is elkallódjon – hangsúlyozta. – Néha-néha benézek ebbe a terembe és megelégedéssel nyugtázom, hogy évről évre milyen szépen gyűlnek az alkotások, hogyan terebélyesednek azok a bizonyos dobozok, és egyre inkább szűkül a terület, ahol lehet térülni-fordulni. Van egy sarok ebben a teremben, ahol az van írva a dobozokra, hogy Kárpátalja. Ez azért van, mert a kárpátaljai résztvevőknek külön zsűrizést és immár sokadszor külön díjátadó rendezvényt szervezünk. Ezek a dobozok telnek a leggyorsabban, és ezek előtt szoktam a legtöbbet elidőzni – mondta és megjegyezte, hogy talán azért telnek a közösség arányait tekintve a legnagyobb mértékben a kárpátaljai dobozok, mert az összetartozás, illetve az anyaországgal való kapcsolódás igényét még a többi külhoni területnél is sokkal jobban érzik és élik az itteni nemzettársak.
– Ma Kárpátalja szívében nem csupán a rajzokat és az esszéket, hanem a magyar lélek színes, eleven erejét díjazzuk, amely bennetek ragyogva tündököl ékes bizonyítékaként annak, hogy összetartozásunk ereje nemcsak határokon, hanem generációkon is átível. Minden alkotás egy eskü, a hűség és a felelősség esküje. […] Nincs felemelőbb annál, mint megtapasztalni, hogy a nemzet élni akarását leginkább gyermekeink rajzai, gondolatai, szívük és az abban rejlő hitük mutatja. Ezek a gyerekek törékeny hírnökei a szépségnek, a bátorságnak, illetve a töretlenül hitt kárpátaljai magyar jövőnek is. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy óvjuk és védjük őket – zárta szavait Szász Jenő.
Erfán Ferenc ipar- és festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, a zsűri kárpátaljai tagja elmondta, hogy idén is nehéz dolga volt a zsűrinek.
– Gratulálok a tanároknak, a szülőknek, akik irányították a gyerekeket. A kiállított munkákon is láthatjuk, hogy a rajzok nagyon különbözőek és a korábbiakhoz képest nagyon mélyek. Korábban sok egyforma, tipikus munka volt, a mostaniak sokkal kreatívabbak. Mindegyik külön-külön egy remekmű.
A díjátadó ünnepséget az Ungvári Művészeti Iskola növendékeinek magyar népdalokból összeállított műsora színesítette.
A nyertes rajzok kiállítása előzetes egyeztetést követően megtekinthető a főkonzulátus aulájában.
A rajzpályázat kárpátaljai díjazottjai 2025-ben:
Óvodás korosztály: I. helyezett: Juhász Sándor – Nagy-Magyarország kicsiny gyermekszemmel, Ungvári 8. számú Csengőcske Óvoda. Felkészítette: Ircsák Katalin. Különdíj: Pércsi Bence – Magyar szivárvány, Beregszászi 10. Számú Fenyőfácska Óvoda.
Általános iskola 1–2. osztály: I. helyezett: Gogola Erzsébet – Zászlók gyökerei egy kislány keze nyomán, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum. Felkészítette: Gogola Zoltán. II. helyezett: Pallagi Hanna Flóra – Magyar lelkem van, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum. Felkészítette: Pallagi Éva.
Általános iskola 3–4. osztály: I. helyezett: Szabó Anna Lívia – Csodaszarvas, Ungvári Dayka Gábor Líceum. Felkészítette: Csizmadia-Mondok Tímea. II. helyezett: Szabó Petra – Számíthatsz rám, Bátyúi Művészeti Iskola. Felkészítette: Deme Mária. III. helyezett: Pércsi Anna – Mancs a szívemben, Beregszászi Bethlen Gábor Líceum.
Mancs közönségdíj: Szabó Petra, Bátyúi Művészeti Iskola.
Általános iskola 5–6. osztály: I. helyezett: Lengyel Adél – Mancs a hős, Ungvári Művészeti Iskola, Felkészítette: Jolics Mihajlo. II. helyezett: Liszakova Misel – Ünnep, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Román Elina.
Mancs közönségdíj: Diósi Amira – Mancs a hős, Bátyui Művészeti Iskola.
Általános iskola 7–8. osztály: I. helyezett: Lebidi Darina – Jókai Mór: Arany Ember, Illusztráció, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo. II. helyezett: Rajksz Anasztázia – Magyarország jelképei, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo. III. helyezett: Andrejcsik Dániel – Mancs akcióba lép, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo.
Különdíjasok: Hmelnickij Katalin – Emlék Mancsról, Ungvári Művészeti Iskola, Felkészítette: Jolics Mihajlo. Kótyuk Alexandra – Jókai Mór, Ungvári Dayka Gábor Líceum. Felkészítette: Kornyejcsuk Lili.
A különdíjas és egyben Mancs közönségdíjas: Ilosvai Levente – Mancs egy sikeres mentés után, Tiszapéterfalvai Magyar Tannyelvű Református Líceum.
Középiskola: I. helyezett: Katkó Adél – Jókai békéje a Tisza parton, Nagydobronyi Református Líceum. Felkészítette: Badó Margit. II. helyezett: Gogola Anna – Szeret….Nem szeret …..Magyar vagyok Ukrajnában. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete. III. helyezett: Kramarenko Zlata – Jókai Mór: Aranyember, Illusztráció, Ungvári Művészeti Iskola. Felkészítette: Jolics Mihajlo.
Különdíjasok: Gogola Mária – Táncolhatok, amikor senki se látja – A magyar lélek szabad szárnyalása, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete. Buleza Izabella – Nemzetünk lobogói, Péterfalvai Magyar Tannyelvű Református Líceum. Felkészítette: Buleza Tünde. Mihajcsuk Tetyana – Magyarország lelke, Ungvári Művészeti Iskola, Felkészítette: Szidoruk Olekszandr.
Mancs közönségdíj: Nyomó Dominika – Mancs az életmentő, Nagydobronyi Református Líceum.
Kulturális és Innovációs Minisztérium különdíja: Gogola Mária – Táncolhatok, amikor senki se látja – A magyar lélek szabad szárnyalása, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete.
Egyetemisták, különdíjas: Bilcsik István – Jókai Mór, a hazafi, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézet.
Esszépályázat díjazottjai: Általános iskola 7–8. osztály: III. helyezett: Balog Csenge – Nyújts segítő Mancsot!, Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum. Felkészítette: Zeke Zsuzsanna.
Különdíjas: Dudics Katalin – Erő, hit, remény, nemzeti jelképeink üzenete, Nagydobronyi Református Líceum tanulója.
2. korcsoport – Középiskola, egyetem kategória
Különdíjas: Simon Eszter – Piros, fehér, zöld, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézet. Felkészítette: dr. Zékány Krisztina.
Március 14-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) ünnepélyes díjátadót tartott. A szervezet „Március idusán…” címmel alkotói pályázatot hirdetett az 1848–49-es szabadságharc emlékére, amelyre az Ung-vidéktől a Felső-Tisza-vidékig 172 családtól összesen 220 pályamunka érkezett. Az eredményhirdetés helyszíne az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ volt.
A rendezvény kezdetén a megjelentek, a fiatal alkotók és családjaik közösen énekelték el a Himnuszt. Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ igazgatója köszöntötte a résztvevőket, aki örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az intézmény ismét a nagycsaládok zsivajától hangos. Majd Tarpai József, a KMNE elnöke szólt a nagycsaládosok közösségéhez. Mint mondta: „Azt gondolom, hogy ez is szimbolikus, hogy itt vannak az oltárnál a rajzaitok, a nagyon aranyos bábuk, virágok, nemzeti jelképek, egyéb alkotások. Nagyon gyönyörűek. Amikor megalakult az egyesület, akkor kis kézműves-foglalkozások voltak, eljött két-három-négy család, kokárdákat készítettünk. Most már látjuk, hála a Jóistennek, hogy 172 család, 220 pályamunka, majdnem 60 településről – tehát nagyon sokan pályáztatok s éltétek meg családi körben az ünnep jelentőségét.”
Ezt követően Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője mondott beszédet. „A kitartás, a hazaszeretet ma is meg kell, hogy jelenjen a kárpátaljai magyarság életében, hiszen nagyon nehéz életet élünk, nagyon nehezek a mindennapjaink, és sok kihívással kell szembenézniük a családoknak – hangsúlyozta. – Én azt gondolom, hogy amikor együtt alkottak ezek a fiatalok a családtagjaikkal – hiszen családi projekteket lehet megtekinteni, amelyekben anyuka, apuka is részt vett a gyerekek mellett –, akkor az alkotáson keresztül megjelenhetett a hazaszeretet ápolása […], s az alkotáson keresztül kialakul egyfajta sikerélmény. Maga az alkotási folyamat nagyszerű dolog, és a téma, amit a nagycsaládosok választottak, az is egy kimagasló és nagyon fontos téma itt, Kárpátalján.”
A képviselő asszony maga is hozzájárult az ajándékokhoz, hiszen Brüsszelből hozott a nagyvilágról és az Európai Unióról szóló érdekességeket.
Ezután Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője mondta el ünnepi gondolatait. Majd Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkára adta át Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének üdvözletét: „Brenzovics László üdvözletét hoztam el, aki nagyon örül annak, hogy a kárpátaljai nagycsaládosoknak ilyen pezsgő élete van. Külön öröm az is, hogy a gyerekek díjazásához a KMKSZ hozzá tud járul. Mindez az anyaországi segítségnek köszönhető. Szeretnék gratulálni a nagycsaládosok egyesületének ahhoz, hogy összekapcsolta ezt a pályázatot az 1848–49-es forradalommal, hiszen a gyerekek akkor tanulnak a legjobban, ha játszva tanulnak.”
Az üdvözlő gondolatok után Szemere Judit református lelkipásztor kért áldást a rendezvényre, majd a KMNE ének-zene klubjának 7 növendéke mutatott be zenés-verses előadást.
A továbbiakban a nyeremények átadása következett. Az ajándékokhoz a KMKSZ, valamint Magyarország Beregszászi Konzulátusa járult hozzá. A beküldő 172 család pályamunkái: versek, kisvideók, plakátok, kézimunkák, egyéb kreatív alkotások 1–3. helyezettként kaptak jutalmat. Első helyen 50 család végzett, 65 család második helyezett lett, s 57 család került a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, továbbá 12 család részesült különdíjban.
Az alkotói pályázat méltó módon tisztelgett az 1848–49-es szabadságharc emléke előtt, miközben a családok közös alkotása révén erősítette a közösség összetartozását. A díjátadó nemcsak az ünnep jelentőségét hangsúlyozta, hanem a kárpátaljai magyarság élni akarását és hagyományőrző elhivatottságát is megmutatta.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet rajz- és fotópályázattal ünnepelte a magyar kultúra napját. Az eredményhirdetésre január 22-én, délután 15 órakor került sor Beregardóban, a Perényi Kultúrkúriában. A pályázat két kategóriájára több mint 150 alkotás érkezett.
Az esemény kezdetén Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica elnöke köszöntötte a résztvevőket, s kísérőiket. Beszédében kiemelte: „Ez a pályázat kiváló lehetőség volt arra, hogy bemutassátok: mi, itt élő kárpátaljai magyarok mit tartunk a saját kultúránknak, a saját részünknek. Sok sikert kívánunk, hogy azok, akik pályáztak, ezt a meglátást továbbfejlesszék, kibontakoztassák. S ne csak ezen az éven, hanem egyre több helyen, egyre több alkalommal, akár fényképen, akár rajzon keresztül mutassák meg meglátásukat.”
Ezt követően a rajz és festmény kategória keretein belül érkezett pályázatok kapcsán mondta el Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke, a pályázat egyik szakmai bírálója az általa látott munkák összegzését. Mint mondta: „Érdekes rajzpályázatokat véleményezhettünk a kollégákkal. Láttuk, milyen korosztályokra jellemző képi formákat, technikákat használtak. A képi és grafikai jelek, a hungarikumok sok rajzon megjelentek. A magyar mondavilágból a csodaszarvas és a turulmadár volt jellemző. A kreatívabb kompozíciók munkái között a technikák kvalitását is díjaztuk. A kárpátaljai motívumok között a Vereckei-hágó tűnt fel többször. Szó esett a pályázat folytatásáról a jövőben, reméljük, hogy idővel több vidékünkre jellemző motívum is megjelenik majd. Emellett minden kis alkotót, aki indult idén ezen a pályázaton, szeretettel várunk majd nyáron a Jankovics Mária Alkotótáborunkba.” Kulin Ágnes Gogola Zoltánnal és Kutatási Csaba festőkkel közösen értékelte a beérkezett munkákat.
A fotó kategóriába összesen 69 pályamű érkezett, melyeket Fülöp László, Makó András és Homoki Gábor fotográfusok értékeltek.
A rajz és festmény kategória 3. helyezettje László Kamilla lett, 2. helyen végzett Szamborovszky Anna, 1. helyezést ért el Tóth Rozália. Két alkotó részesült különdíjban: Popovics Angelina és Erdődi Liza.
A fotó kategória nyertesei között 3. helyezést ért el Pősze Annabella, 2. helyen végzett Radvánszki Krisztina, 1. helyezett lett Kész Brigitta.
Minden díjazott értékes jutalomban részesült. A díjazottak többek között fényképezőgépet, e-book-olvasót, pénznyereményt, utalványokat, színházjegyeket, tájházi belépőket és egyéb értékes ajándékokat nyertek.
Molnár Krisztina, a PCS koordinátora hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta: „2025-ben is az a célunk, hogy a generációkat és embereket összehozzuk. A magyar kultúra napjával kezdtük most a kulturális évadunkat. Decemberben hirdettük meg ezt a pályázatot korhatár nélkül Nekem a kultúra címmel. Bárki beküldhette rajz, festmény, grafika vagy fotó kategóriában alkotásait, melyeket 3-3 tagú szakmai zsűri értékelt.”
A fotó kategória díjazottjai között voltak Radvánszki Krisztina és Pősze Annabella. A hobbifotósok mindketten pedagógusok. Krisztina a Mezővári Kultúrház vezetője, valamint a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola zongoratanára. Mint elmondta, évente több száz fotót, képet készít, számára ez hobbi, de volt már saját fotókiállítása is.
Pősze Annabella a P. Frangepán Katalin Gimnázium Beregszászi Bázisóvodájának pedagógiai asszisztense. A fotózás nagyon közel áll a szívéhez. Motivációja az volt, hogy nagyszüleinek nagyon sok olyan népi motívumokkal díszített textíliája van, s ez késztette arra, hogy megörökítse mindazt, ami számára magában foglalja a kultúrát.
Mindazok, akik nem értek el dobogós helyezést, Vecsei H. Miklós, a Nemzeti Színház színészének felajánlása által részesültek egy-egy apróságban.
Az eseményen jelen volt Sin József, a KMKSZ alelnöke is.
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye évzáró találkozóját a Kárpátaljai Érdemes Népi Akadémiai Kórus nyitotta meg karácsonyi énekekkel. 2024 különleges év volt a jelenlegi püspök, Teodor Macapula számára. Az egyházmegye egész évben igyekezett helytállni a háború kihívásaival szemben. A katonák szükségletei sokfélék, de a legfontosabb a lelki támogatás. Ezután sor került a Lucskai Mihály-díj átadására, amelyet kétévente ítélnek oda a spiritualitás és kultúra fontos témáit feldolgozó kiadványok szerzőinek. Volodimir Moroz az „ Anatolij Kralickij válogatott etnográfiai és történeti munkái” című könyvéért kapta a Lucskai Mihály-díjat. Marosi István atyát a „Katakomba szolgálat Kárpátalján” című, magyar nyelven írt könyvéért díjazták, amelynek ukrán nyelvű fordításán jelenleg is dolgoznak. Mihajlo Prijmics a „A Szent Kereszt Felmagasztalása Székesegyház és a munkácsi püspökök rezidenciája Ungváron” című könyvéért kapott elismerést. A díjazottak között volt idősebb és ifjabb Pavlo Fedaka is, akik az „Augusztin Volosin: Út a halhatatlanság felé” című könyvvel érdemelték ki az elismerést. Az ünnepi pillanatok mellett szó esett a 2025-ös jubileumi évről is, amelyet az egyház a remény évének nyilvánított. Az eseményekről további részletek találhatók az egyházmegye hivatalos naptárában, weboldalán és közösségi média felületein.
A Zahid Finance Group Kft. és Magyarország Beregszászi Konzulátusa Horváth Anna születésének 100. évfordulója alkalmából különleges nyitásváró programsorozatot szervez, melynek első rendezvényére a hamarosan átadásra kerülő Horváth Anna Múzeumban és Alkotóházban, valamint a mellette található Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor november 5-én. Az alkalommal a szervezők méltó módon emlékeztek meg Horváth Anna szobrászművész, keramikus, érmész, grafikus, közíró életéről és munkásságáról. A rendezvény keretében adták át a Pásztor Ferencről, az egyik szovjet lágerben mártírhalált halt egykori beregszászi püspöki helynökről elnevezett díjat is, melyet ezúttal Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke kapott.
A rendezvény kezdetén a jelenlévők rövid tárlatvezetésen vettek részt a beregszászi római katolikus templom mellett található Horváth Anna Múzeumban és Alkotóházban, ahol megtekintették a művésznek a már itt elhelyezett festményeit, grafikáit és kerámiaszobrait. A program ezután a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban folytatódott, ahol ünnepélyes keretek között adták át immár tizedik alkalommal a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség által alapított Pásztor Ferenc-díjat. Az elismerést minden évben egy olyan személy kapja, aki sokat tett az egyházközségért, annak fennmaradásáért és működéséért. A díjazott ezúttal Grezsa István volt, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az egyházközség infrastrukturális fejlesztésében. A díjat Molnár János beregszászi esperes-plébános adta át a kitüntetettnek.
A laudációban Bárdos István fizikatanár kiemelte: Grezsa Istvánnak a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosként a Kárpát-medencei kormánytámogatások felügyelete és a kulturális-nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása volt a feladata, később Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős kormánybiztosként jelentősen hozzájárult a vidékünkön működő óvodák felújításáért, mely a jövőbe vetett hit egyik szimbólumává is vált. Bárdos István emlékeztetett arra, hogy Grezsa István nevéhez fűződik a megyénkben rendkívül sikeresen megvalósult Magyar Ház Program, s Beregszász is sokat köszönhet neki, hiszen meghatározó szerepet vállalt II. Rákóczi Ferenc lovas szobra és a Fedák Sári-szobor felavatásában, illetve komoly összeggel támogatta a Sevcsenko-szobor felállítását is. Az általa irányított projektek amellett, hogy rendszerint nemzetiségtől függetlenül szolgálták a helyiek érdekeit, hozzájárultak a Magyarország és Ukrajna, azon belül Kárpátalja közötti politikai, gazdasági, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi és humanitárius kapcsolatok fejlődéséhez.
A díj átvételét követően Grezsa István beszédében elmondta, őt úgy nevelték, ha kap egy megbízatást, egy feladatot, azt becsülettel végezze el, nem pedig a díjakért, az elismerésért. „A tavaly azonban megtörtek bennem valamit a felvidéki reformátusok, akik alapszabályt módosítottak, hogy ki tudjanak tüntetni. Most pedig a beregszászi római katolikusok elismerését vehettem át, ami nagy megtiszteltetés. A díjon túlmenően alkalmat kaptam, hogy megköszönjem azt a sok kedvességet és szeretetet, amit itt tapasztaltam Kárpátalján. Külön élmény számomra, ahogy a laudációban is elhangzott, hogy »hosszú kényszerszünet után« jöhettem ide, pontosabban hosszú ideig arra kényszerítettek, hogy elzárják előlem Kárpátalját, így a benne élő embereket is” – fogalmazott az egykori kormánybiztos. „Van még itt teendő, Rahótól egészen Viharoskáig, és azt szeretném, ha a magyar állam, a magyar nemzetpolitika ezt pótolná, s ebben nagy örömmel vállalnék szerepet akár magánemberként, akár hivatalnokként. Mert meggyőződésem, hogy legyen bármilyen nehéz is egy időszak, ahogy az egész Kelet-Közép-Európa, benne a Kárpát-medence és azon belül Kárpátalja is rövid és hosszú távú sikerre kell hogy »ítélve« legyen” – hangsúlyozta Grezsa István, majd annak kapcsán, hogy a díjat éppen egy helyi művész tiszteletére szervezett emléknapok keretében vehette át, elmondta: „Ez emlékeztet arra, hogy egy népet és egy népcsoportot is egyetlenegy dolog őrizhet meg, ez pedig a kultúra. Bennünket értelemszerűen a magyar kultúra. A kultúra pedig elképzelhetetlen az anyanyelv megőrzése és védelme nélkül, mint ahogy elképzelhetetlen az anyanyelven történő oktatás fejlesztése és megszervezése nélkül. […] Én abban vagyok érdekelt és abban bízom, hogy minden negatív érzés ellenére, ha itt véget ér ez a mostani súlyos konfliktus, nagyon sok kárpátaljai haza fog jönni, mert egyszerűen nem érzi jól magát másutt. Azt is remélem, hogy mindig patrióta magyar kormány lesz akkor, amikor építkezni kell, és ebben a munkában díjtól függetlenül is, díjazottan pedig különösen számíthatnak rám” – tette hozzá a kitüntetett, köszönetet mondva az elismerésért.
Elsőként gratulált a díjhoz Tarpai József, a Zahid Finance Group Kft. igazgatója, a Horváth Anna Múzeum alapítója, aki felszólalásában elmondta: Horváth Annát méltatva délelőtt a művész nevét viselő iskolában jártak, ahol „felemelő volt látni, ahogy a tanulók készültek, megőrzik Anna néni emlékét, s van egy kis múzeum is az iskolában, ahol a keramikus alkotásait láthatjuk. Nekünk kötelességünk megemlékezni Anna néniről, hiszen sokan nem ismerték őt személyesen” – szögezte le. Az elmúlt években több alkotóházat sikerült átadni megyeszerte, s az igazgató úgy véli, hogy a magyar kormány támogatásával a Horváth Anna Múzeum és Alkotóház is be kell hogy teljesítse azt a misszióját, amelyet korábban kitűztek célként. Tarpai József emlékeztett arra, hogy Horváth Anna hagyatékát a Magyarországon élő Finta Éva József Attila-díjas költő kezeli, majd köszönetet mondott Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteinek azért, hogy „segítettek abban, hogy a hagyaték hazakerüljön és a közönség elé táruljon” – hangsúlyozta. „Feladatunk, hogy Horváth Annán keresztül is bemutassuk azokat az embereket és méltó emléket állítsunk nekik, akik – bár abban az időben sem volt egyszerű, amikor ők éltek – meg tudtak maradni magyarnak, embernek” – fűzte hozzá Tarpai József.
„Horváth Anna mind a mai napig generációk példaképe és tanítója” – jelentette ki Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Életművét nem érintette meg semmiféle piaci törekvés, számára a művészet sosem vált árucikké, hanem az mindvégig megmaradt egy belső indíttatásból táplálkozó önkifejezési eszköznek. Horváth Anna munkái nem galériák polcaira, hanem múzeumokba illenek. Azokban egyszerre jelenik meg az itt élő emberek tehetsége, kreativitása, küzdelme a túlélésért. Kapcsolata a művészettel egyedülálló, autodidakta módon sajátította el a szükséges ismereteket. Nagy jelentőségű, hogy a magyar kormány támogatásával megépült a Horváth Anna Múzeum, amely méltó helyszíne lehet az életmű bemutatásának” – hangsúlyozta a diplomata.
„Úgy gondolom, hogy kultúra nélkül nem működhet a jelen, és nem bízhatunk a jövőben sem. Fontos, hogy mindig legyenek olyan fáklyavivő emberek, mint amilyen Horváth Anna is volt, aki a nehéz időkben is kitűnően tudott alkotni. Amit ő készített, az egy korszak lenyomata” – fogalmazott beszédében Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, Horváth Anna tanítványa, aki örömét fejezte ki a múzeum létrejötte kapcsán. Megható hangvételű felszólalásában a szobrászművész úgy emlékezett vissza egykori mesterére, mint egy önzetlen emberre, aki felkarolt mindenkit, akiben tehetséget és értékeket látott, s azokat is, akik valamilyen testi hiányossággal küzdöttek, utóbbiak élete Matl Péter elmondása szerint Anna néni támogatásával nyert értelmet.
A rendezvény záróakkordjaként levetítették a Fehér Rita által rendezett Mindenki Annuskája című dokumentumfilmet.
Megrendezték a 76. Emmy-díj-átadót, ahol bár nagyrészt jött a papírforma, néhány kiemelkedő sorozat és színész is alulmaradt. Új és visszatérő sorozatokat is díjaztak, a legnagyobb elismeréseket azonban egy friss produkció nyerte el.
A televíziós műsorok legfontosabb estéjén taroltak az új alkotások, de a visszatérő műsorok sem maradtak hoppon. Az Emmy-gála legnagyobb nyertese A Sógun című sorozat lett, mely a dráma kategóriában mind a négy fődíjat hazavihette. A Mackó stábja azonban csalódottan távozhatott, ugyanis a Hacks – A pénz beszél című sorozat legyőzte őket a vígjátékok versenyében – írja az NBC.
A limitált sorozatok és tévéfilmek kategóriában az év egyik legfelkavaróbb sorozata, a Szarvasbébi négy díjat zsebelt be. Annak ellenére, hogy Jon Stewart korábban bejelentette visszavonulását, most a legjobb talkshow-nak járó díjjal térhetett haza, ugyanis a The Daily Show maga mögé utasította Jimmy Kimmel, Seth Meyers és Stephen Colbert műsorát is.
A legjobb drámasorozat A Sógun lett, melynek férfi és női főszereplője is megkapta kategóriája díját, emellett a legjobb rendezés elismerése is a feudális Japánról szóló sorozatot illette. A vígjátéksorozat kategóriát a Hacks – A pénz beszél című sorozat uralta le, ám azon kívül csak egyetlen díjat sikerült begyűjteniük, a legjobb női főszereplőnek járó elismerést, amit Jean Smart érdemelt ki.
A vígjáték kategória nagy esélyese, A Mackó ugyan a fődíjat elbukta, mégsem tértek haza üres kézzel, sőt. Négy díjjal gazdagodtak, ugyanis a vígjáték kategórián belüli legjobb rendezés, a legjobb női mellékszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő és a legjobb férfi főszereplő díját is hazavihették. Utóbbinál Jeremy Allen White olyan színészeket utasított maga mögé, mint Steve Martin vagy Larry David.
Az idei év egyik legizgalmasabb és egyben legnyomasztóbb szériája, a Szarvasbébi szintén négy elismerésben részesült. A limitált sorozatok egymás közti versenyét egyértelműen megnyerte, továbbá kategóriájának legjobb férfi főszereplőjének és legjobb női mellékszereplőjének járó díját is magáénak tudhatja, mellyel Richard Gaddet és Jessica Gunningot tüntették ki. Mindemellett a legjobb forgatókönyvnek járó elismerést is ők kapták meg.
Meglepő, hogy a Netflix évek óta futó sikersorozata, A korona csupán egyetlenegy díjat nyert, méghozzá a legjobb mellékszereplő egy drámasorozatban kategóriában. Ezt Elizabeth Debickinek köszönhetik, aki Diana hercegnét keltette életre.
