Array ( [count_posts] => 1 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM3OTc7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 8105 [content] =>Az Ermitázs macskalakói a legenda szerint II. Katalin cárnő óta védelmezik a műkincseket a rágcsálóktól.
1764. március 16-án alapította meg Szentpétervárott Nagy Katalin orosz cárnő a világ egyik legnagyobb és legismertebb múzeumát, az Ermitázst.
A múzeumegyüttes a Szentpétervár központjában fekvő Palota tér Néva folyó felőli oldalán található, mellette az Admiralitás, vele szemben a Vezérkar épülete áll. A hatalmas anyagnak öt épület ad otthont: a Téli Palota, a Kis Ermitázs, a Régi és az Új Ermitázs, valamint az Ermitázs Színház. A Téli Palotát 1703-ban kezdte építtetni Nagy Péter, a hatalmas barokk épület fényűző díszítése a kor bármely uralkodójának palotájával felveszi a versenyt, a Téli Palota és az Ermitázs is carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített.
A múzeum alapját egy berlini kereskedő gyűjteménye képezte, amelyet a cárnő 1764 elején vásárolt meg, II. Frigyes porosz király orra elől. A kollekció őrzésére épült a kétemeletes Kis Ermitázs, amely a barokk és a neoklasszicizmus stílusjegyeit egyesítette. Az 1775-re befejezett épület egyben menedékként is szolgált Katalin számára, ahol bizalmasaival szórakozhatott – innen az ermitázs elnevezés (franciául az hermitage remetelakot jelent). Amikor az egyre gyarapodó gyűjtemény és a cárnő könyvtára már nem fért el itt, Katalin megépíttette a később Régi Ermitázs néven ismertté vált, az első épülettel harmonizáló háromemeletes palotát, s ugyancsak 1787-re fejezték be az Ermitázs Színház építését is, ahol a bálokat és mulatságokat rendezték.
A IX. század közepén épült meg a Régi Ermitázs mögött az Új Ermitázs, az itt található műkincsekből 1852-ben nyílt meg a nagyközönség által is látogatható Birodalmi Ermitázs Múzeum. A monarchia bukása után, 1917-ben az új bolsevik kormány az Ermitázst és a cárok lakhelyéül szolgáló Téli Palotát állami múzeummá nyilvánította.
Az Ermitázs anyagát a húszas években az államosított magángyűjtemények gyarapították. A második világháborúban, még mielőtt a német gyűrű bezárult volna az akkor Leningrádnak nevezett város körül, a teljes kollekciót az Ural mögé, Szverdlovszkba (ma: Jekatyerinburg) szállították. A blokád megtörése után az épületekben keletkezett károkat helyreállították, a múzeum még 1945-ben újra megnyílt.
Az Ermitázs Múzeum több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ennek még az 535 termes Téli Palotában is csak kis része fér el, a többi raktárakban pihen. Az épületben még így is 22 kilométert kell annak gyalogolnia, aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját meg szeretné tekinteni.
A gyűjteményben az olasz reneszánsz, a holland barokk, flamand és francia mesterek alkotásai találhatók, köztük olyan művészek remekei, mint Raffaello, Leonardo, Michelangelo, Rembrandt, Rubens, Monet, Renoir, Cézanne, Van Gogh és Picasso, megtekinthető a trónterem, több cári hintó. Az Ermitázs féltett kincsei közé tartozik a világon egyedülálló szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény, a világ egyetlen, a szászánida Iránból származó ezüstgyűjteménye, itt található a világ egyik legértékesebb numizmatikai gyűjteménye, a legértékesebb arany- és drágakő műkincseket az Arany- és Gyémántszoba rejti.
A múzeumnak négylábú őrosztaga is van: az Ermitázs macskalakóit a legenda szerint még Katalin idején vitték Kazanyból Szentpétervárra, s ők azóta védelmezik a műtárgyakat a rágcsálóktól. Mivel a macskák körében – lévén szapora állatok – egy idő után erős munkanélküliség mutatkozott, évente macskanapon gyűjtenek adományokat és keresnek gazdát a felesleges cicáknak. Az Ermitázs kiállításait évente két-három millióan látogatják.
(mult-kor.hu)
[type] => post [excerpt] => Az Ermitázs macskalakói a legenda szerint II. Katalin cárnő óta védelmezik a műkincseket a rágcsálóktól. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1584572880 [modified] => 1584534656 ) [title] => Macskák védik a műkincseket az Ermitázsban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=8105&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 8105 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 8107 [image] => Array ( [id] => 8107 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban.jpg [original_lng] => 51580 [original_w] => 630 [original_h] => 431 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban-300x205.jpg [width] => 300 [height] => 205 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban.jpg [width] => 630 [height] => 431 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban.jpg [width] => 630 [height] => 431 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban.jpg [width] => 630 [height] => 431 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban.jpg [width] => 630 [height] => 431 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/a-regi-ermitazs-1826-ban.jpg [width] => 630 [height] => 431 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1584527457:12 [_thumbnail_id] => 8107 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3483 [_oembed_20f739913a209b8d961f529a7aeae075] => [_oembed_time_20f739913a209b8d961f529a7aeae075] => 1584527458 [translation_required_done] => 1 [_oembed_7b73bb4361afbc3f0aecb0a82e33b38c] => [_oembed_time_7b73bb4361afbc3f0aecb0a82e33b38c] => 1637924180 [_oembed_06062d917bceb80841e93f2c7d365030] => [_oembed_time_06062d917bceb80841e93f2c7d365030] => 1637924180 [_oembed_4e37b0328ec3bba79478ad6f79295b87] => {{unknown}} [_oembed_d6422347bc286df26d9f2aabc25e171f] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 271 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kultúra [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3797 [1] => 892 ) [tags_name] => Array ( [0] => Ermitázs [1] => történelem ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 3797 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 3797 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => [_domains] => [status] => 1 [from_cache] => 1 )