Array ( [count_posts] => 10 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEwNjE7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9 [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 220703 [content] =>Az európaiaknak azt tanácsolják, hogy készletezzenek élelmiszereket és ivóvizet háború vagy más súlyos vészhelyzet esetére – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Newsweek című amerikai magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint az Európa polgári és katonai felkészültségéről szóló, szerdán megjelent jelentést Finnország volt elnöke, Sauli Niiniste, az Európai Bizottság elnökének különtanácsadója írta. A 165 oldalból álló jelentést már bemutatták Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. A jelentés hangsúlyozza, hogy az EU nem volt felkészülve sem a Covid–19-járványra, sem Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, és „a reakcióból a proaktív felkészültség felé kell elmozdulnia”.
És bár a jelentés nem az orosz agressziót nevezi az egyetlen lehetséges fenyegetésnek, mégis ezt tüntetik fel legfontosabbnak. „Nincs világos tervünk arra vonatkozóan, hogy mit fog tenni az EU egy tagállam elleni fegyveres agresszió esetén. Az Oroszország által az európai biztonsági erők számára jelentett háborús fenyegetés arra késztet bennünket, hogy ezt a felkészültségünk központi elemének tekintsük, megállás nélkül más súlyos fenyegetésekre való felkészülésén dolgozunk” – áll a jelentésben.
A dokumentum leszögezi, hogy bár az orosz agresszió veszélyét leginkább közvetlen szomszédai érzik, Oroszország bármely EU-tagállam elleni fellépése a blokk mind a 27 országát érinti. „Az egyes tagállamok területi integritása és politikai függetlensége elválaszthatatlanul összefügg a többi tagállammal és az EU egészével” – áll a jelentésben. Ez azt is kimondja, hogy az állampolgárok felhatalmazásának kell az átfogó felkészültségi stratégia magjának lennie, és hogy a blokknak fel kell hívnia a lakosság figyelmét és ösztönöznie kell az önellátásra. Egyéb európai szintű intézkedéseket is javasol, a blokk teljes költségvetésének legalább 20%-át a biztonság és a válságkészültség erősítésére fordítják. Tervet javasol továbbá az EU-országok közötti fokozottabb hírszerzési információk megosztására.
Az EU-tagállamoknak azt is tanácsolják, hogy adjanak útmutatást az állampolgáraiknak többek között a készletek felhalmozásával, evakuálásával és a segélyszolgálatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban. „E stratégia részeként az EU-nak azt kellene tanácsolnia a háztartásoknak, hogy vészhelyzet esetére legalább 72 órára készüljenek fel az önellátásra” – idézi a kiadvány a jelentés adatait.
A jelentésben idézett felmérés számos sürgősségi háztartási szükségletet ír le, beleértve az élelmiszer-, ital- és gyógyszerkészleteket, zseblámpát és egy elemes rádiót. „Ez a tanács felkészíti az uniós polgárokat a vészhelyzetekre, egy újabb világjárványtól a szélsőséges időjárási körülményekig vagy a fegyveres agresszióig. Különösen a Covid–19 világjárvány késztette az embereket szerte a világon arra, hogy hirtelen elkezdjenek árukészletet felhalmozni, ami bizonyos áruk hiányához vezetett” – áll a jelentésben.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az európaiaknak azt tanácsolják, hogy készletezzenek élelmiszereket és ivóvizet háború vagy más súlyos vészhelyzet esetére. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1730499900 [modified] => 1730491113 ) [title] => Az EU azt tanácsolja a lakosságnak, hogy készletezzen élelmiszereket és ivóvizet háború esetére [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=220703&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 220703 [uk] => 220661 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 220704 [image] => Array ( [id] => 220704 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak.jpg [original_lng] => 59959 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/elemiszer-bevasarlas-arak.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1730483914:12 [_thumbnail_id] => 220704 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1407 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 1401831 [2] => 1401830 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => felkészülés a háborúra [2] => készletezés ) ) [1] => Array ( [id] => 218198 [content] =>A napkitörés okozta jelenség miatt a déli országokban is láthatóvá válhat a sarki fény. A geomágneses vihar azonban súlyos károkat okozhat az elektronikus és kommunikációs rendszerekben, amely több milliárd dollárba is kerülhet az üzemeltetőknek.
Még mindig érezhetőek a hatásai annak a geomágneses viharnak, amely pénteken negyed 6-kor érte el a Földet, s bár ennek köszönhetően a kora esti órákban akár csodálatos fényjátékoknak is tanúi lehetünk az égen, a maximális szintet elérő jelenség súlyos károkat okozhat elektronikai eszközeinkben – írja a Világgazdaság.
A vihar az erejét illetően is meghaladta az előrejelzéseket: az amerikai NOAA űridőjárás-előrejelző központja eredetileg G4-es osztályúnak, az egytől ötig terjedő skálán a második legintenzívebbnek feltételezte, de úgy tűnik, hogy a vihar elérte a maximális szintet.
A németországi Göttingeni Egyetem Geofizikai Intézetének mérései szerint a most tapasztalható vihar akár az eddigi skálát is maga mögött hagyhatta. Történelmi jelenségnek lehetünk tanúi – nyilatkozta az ANSA olasz napilapnak Mauro Messerotti, a Trieszti Egyetem űrmeteorológiai professzora. A geomágneses vihar okozta sarki fényt jelenleg a legtisztábban Dél-Olaszországban és Szicíliában lehet látni.
Egyelőre lehetetlen megmondani, hogy az esemény mikor ér véget. Az előző ilyen napkitörés több mint 39 órán át tartott, és Messerotti szerint nem kizárt, hogy a mostani vihar is meghaladhatja a 24 órát.
Geomágneses viharok, a technológia gyilkosai
Bár csodálatos légköri jelenségeket okoz, a viharok brutális hatással lehetnek az elektromos eszközökre, a műholdaktól a számítógépekig – egy ilyen intenzitású napkitörés könnyen kisütheti a nemzetközi kommunikációs és pénzügyi rendszereket is.
Ennek komoly ára is van: a napviharok közvetlen és közvetett költségei globális szinten napi 38,4 milliárd euróra – 15,4 ezermilliárd forintra – is rúghatnak, ami főként az ellátási láncok zavaraiból ered.
[type] => post [excerpt] => A napkitörés okozta jelenség miatt a déli országokban is láthatóvá válhat a sarki fény. A geomágneses vihar azonban súlyos károkat okozhat az elektronikus és kommunikációs rendszerekben, amely több milliárd dollárba is kerülhet az üzemeltetőknek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1728771960 [modified] => 1728768675 ) [title] => Rekordméretű geomágneses vihar érte el Európát [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=218198&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 218198 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 218199 [image] => Array ( [id] => 218199 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny.jpg [original_lng] => 29971 [original_w] => 960 [original_h] => 540 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/eszakifeny.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1728757875:12 [_thumbnail_id] => 218199 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1094 [_oembed_88277469fdb9a2c71ba1e0152f8b346b] => [_oembed_time_88277469fdb9a2c71ba1e0152f8b346b] => 1728757880 [_oembed_1e9af87cab9ba4d0cf662db8fdfd02d2] => [_oembed_time_1e9af87cab9ba4d0cf662db8fdfd02d2] => 1728757880 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 598 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Tudomány [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 65512 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => napkitörés ) ) [2] => Array ( [id] => 215451 [content] =>A nyár átlagosan 36 nappal hosszabbodott meg Spanyolországban az elmúlt 50 évben. Egy globális felmelegedés és az aszály közötti összefüggéseket vizsgáló új tanulmány szerint az országban egyre inkább a sivatagi éghajlat lesz jellemző.
A mediterrán ország egyértelműen az éghajlatváltozás frontvonalában van Európában. Most a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya (UPC) kutatói mélyebben is elmerültek az ország éghajlati viszonyaiban – írja a Euronews.
Előrejelzések szerint 2050-re a csapadékmennyiség a jelenlegi szinthez képest akár 20 százalékkal is csökkenhet. Ez Spanyolországot a mérsékelt mediterrán éghajlatból sztyeppés, sőt sivatagos éghajlatúvá változtatná, a Köppen-rendszer szerint, amely a világot a növények növekedése alapján öt különböző éghajlati övezetre osztja.
Az éghajlatváltozásból eredő felmelegedési folyamat a spanyol szárazföldön és a Baleár-szigeteken erőteljes, igazi forró pontot jelent – írják a kutatók, akiknek a hónap elején Barcelonában, az Európai Meteorológiai Társaság (EMS) nemzetközi meteorológiai kongresszusán bemutatott eredményei egy komoly változásban lévő éghajlatról árulkodnak.
1971 és 2022 között a spanyol szárazföldön és a Baleár-szigeteken (köztük a népszerű üdülőhelyen, Mallorcán) 3,27 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet.
Ez már jóval meghaladja az 1,19 Celsius-fokos világátlagot és az 1,58 Celsius-fokos mediterrán átlagot – állítják a UPC Talajpolitikai és Talajértékelési Központ (CPSV) szakértői.
A nyári napok – amikor a napi maximális hőmérséklet 25 Celsius-fok vagy annál magasabb – az 1971-es 82,4 napról 2022-re 117,9 napra emelkedtek (47 százalékos növekedés). Fél évszázad alatt a nyár átlagosan 36 nappal nyúlt el Spanyolországban.
Hőhullámok tekintetében, a kánikulai időszakok gyakorisága az 1971–1980 közötti évi átlagosan kevesebb mint egyről majdnem kettőre nőttek a 2013–2022 közötti évtizedben. Maguk a hőhullámok hossza is elnyúlt, átlagosan háromról kilenc napra.
A tanulmány „szoros kapcsolatot” mutat az elmúlt 50 év hőmérséklet emelkedés és a csapadékmennyiség csökkenés között Spanyolországban.
1971 és 2022 között a csapadék mennyisége évente 0,93 mm-rel csökkent, ami az országot aszályos időszakok felé vitte. Ez már hatással volt a lakosságra és a munkavállalókra is.
Ezzel egyidejűleg a szélsőséges csapadékmennyiség Spanyolország nagy részén megnőtt. Az özönvízszerű esőzések (több mint 60 mm/nap) Andalúziában, Castilla La Mancha, Murcia, Valencia, Katalónia déli része, a Baleár-szigetek, Aragónia, Navarra, Baszkföld és Asztúria területén súlyosbodtak.
[type] => post [excerpt] => A nyár átlagosan 36 nappal hosszabbodott meg Spanyolországban az elmúlt 50 évben. Egy globális felmelegedés és az aszály közötti összefüggéseket vizsgáló új tanulmány szerint az országban egyre inkább a sivatagi éghajlat lesz jellemző. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1727126460 [modified] => 1727035423 ) [title] => Kezd elsivatagosodni Európa, Spanyolország az első áldozat [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=215451&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 215451 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 215452 [image] => Array ( [id] => 215452 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [original_lng] => 110140 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/spanyol.webp [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1727024623:12 [_thumbnail_id] => 215452 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1528 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1331482 [1] => 1331481 [2] => 1061 [3] => 32193 ) [tags_name] => Array ( [0] => éghajlat változás [1] => elsivatagosodás [2] => Európa [3] => felmelegedés ) ) [3] => Array ( [id] => 214657 [content] =>A járványügyi szakértők feltérképezték a dengue-láz terjedésének kockázatát, és a tigrisszúnyog elterjedése miatt a betegség kitörését jósolták Európában. Megjegyzik, hogy a mérsékelt égövi régiókban, például Ukrajnában a járványok kockázata a szúnyogok terjedése ellenére továbbra is alacsony. Dél-Franciaországban és Észak-Olaszországban azonban az éghajlat kedvező feltételeket teremt a betegség terjedéséhez. A tanulmány eredményeit a Nature Communications közölte.
A dengue-láz a dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés. A betegségnek két fázisát különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a súlyos dengue-lázat (másnéven: dengue-sokk szindrómátvagy vérzéses dengue-lázat).
A dengue-vírust szúnyogok terjesztik, legfőképp az egyiptomi csípőszúnyog de a más rokonfajok is, többek között az ázsiai tigrisszúnyog is. A dengue-láz a fertőzöttek kis részénél (kb. 5%) súlyos tüneteket okozhat, emiatt csonttörő láznak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmak jelentkezhetnek, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben életveszélyessé is válhat. Legsúlyosabb fázisában vérzést, a vérerek szivárgását és a véralvadást előidéző vérlemezkék számának csökkenését okozza, emiatt nevezik vérzéses dengue-láz is.
Négy különböző típusú dengue-vírust igazoltak, de létezhet egy ötödik is. Ha valaki egyszer már megfertőződött ezek egyikével, akkor az adott típus ellen rendszerint egész életére védett lesz, a többi típus ellen azonban csak rövid ideig ad védettséget. Ha a továbbiakban mégis elkapja valaki ezek valamelyikét, akkor nála nagy valószínűséggel még súlyos szövődmények is kialakulhatnak.
A betegség ellen ugyan van már védőoltás (Dengvaxia), de a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok élőhelyeinek és ezáltal számuknak csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére (például szúnyogháló) korlátozódik, költséghatékonyságuk miatt. A fertőzésnek nincsen specifikus kezelése, a terápia kizárólag szupportív, elsősorban folyadékpótlást jelent. Enyhe esetben a szájon keresztüli folyadékpótlás is elegendő lehet, közepes vagy súlyos betegségnél azonban intravénásan adott folyadék, vagy vérátömlesztés is szükségessé válhat.
A betegség a második világháború óta világméretű problémává vált. Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. Vírusa több mint 100 országban folyamatosan jelen van, és egyes becslések szerint évente körülbelül 100 millió embernél alakul ki valamilyen tünet. Az esetek jelentős része (kb. 70%) Ázsiában fordul elő.
A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni. A dengue-láz első modern kori leírásai 1779-ben keletkeztek. A 20. század elején a tudósok kiderítették, hogy a betegséget a dengue-vírus okozza és szúnyogok terjesztik, ezért a szúnyogok számának csökkentésével is visszaszorítható.
[type] => post [excerpt] => A járványügyi szakértők feltérképezték a dengue-láz terjedésének kockázatát, és a tigrisszúnyog elterjedése miatt a betegség kitörését jósolták Európában. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1726424640 [modified] => 1726398759 ) [title] => A járványügyi szakértők a dengue-láz kitörését jósolják Európában [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214657&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 214657 [uk] => 214641 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 214642 [image] => Array ( [id] => 214642 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256.webp [original_lng] => 31146 [original_w] => 700 [original_h] => 467 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/79-main-v1726237256.webp [width] => 700 [height] => 467 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1726387959:5 [_thumbnail_id] => 214642 [_edit_last] => 5 [views_count] => 914 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 598 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Tudomány [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 64816 [1] => 1061 ) [tags_name] => Array ( [0] => dengue-láz [1] => Európa ) ) [4] => Array ( [id] => 212651 [content] =>A WHO szerint a fertőzöttek 80 százalékánál még csak tünet sincsen, a vírus csak ritka esetben okozhat súlyos megbetegedést, főleg az 50 év felettiek és a gyenge immunrendszerűek körében.
Egyre nagyobb az aggodalom a nyugat-nílusi vírus terjedése miatt, miután Spanyolországban, Sevillában két új halálesetet jelentettek, és így ötre emelkedett a vírus okozta halálesetek száma ezen a nyáron.
A fertőző szúnyogokra a Guadalquivir folyóhoz közel fekvő városokban, például Coria del Rióban bukkantak rá. A hónap elején a város lakói tüntetést szerveztek, és hatékonyabb intézkedéseket követeltek a kormánytól a fertőzés megállítására.
Romániában is felütötte a fejét a vírus. A nyár eleje óta 22 ember fertőződött meg, és egyikük bele is halt a betegségbe.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fertőzöttek 80 százalékánál nem jelentkeznek tünetek, és ritka a betegség súlyosabb formájának kialakulása. A szervezet szerint az 50 év felettiek és a gyenge immunkrendszerűrek a legveszélyeztetebbek.
A szakértők azt tanácsolják az érintett területeken élőknek, hogy használjanak szúnyogriasztót, viseljenek hosszú ujjú felsőt és nadrágot, és lehetőleg ne menjenek a szabadba szürkületkor és hajnalban.
[type] => post [excerpt] => A WHO szerint a fertőzöttek 80 százalékánál még csak tünet sincsen, a vírus csak ritka esetben okozhat súlyos megbetegedést, főleg az 50 év felettiek és a gyenge immunrendszerűek körében. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1724852400 [modified] => 1724844857 ) [title] => Már Európában is aggódnak a nyugat-nílusi vírus miatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=212651&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 212651 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 212653 [image] => Array ( [id] => 212653 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1.jpeg [original_lng] => 7945 [original_w] => 250 [original_h] => 173 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1.jpeg [width] => 250 [height] => 173 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1.jpeg [width] => 250 [height] => 173 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1.jpeg [width] => 250 [height] => 173 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1.jpeg [width] => 250 [height] => 173 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1.jpeg [width] => 250 [height] => 173 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/nyugat-nilusi-laz-1.jpeg [width] => 250 [height] => 173 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1724834105:12 [_thumbnail_id] => 212653 [_edit_last] => 12 [views_count] => 933 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 594 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Egészség [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 18603 [2] => 1128 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => nyugat-nílusi láz [2] => vírus ) ) [5] => Array ( [id] => 210639 [content] =>Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) figyelmeztetést adott ki az utazók, különösen a terhes nők számára az Oropouche-vírus (OROV) megfertőződésének kockázatára, amikor olyan területekre látogatnak, ahol magas az esetek száma. Már összesen 19 behurcolt esetet jelentettek Európában.
Az Oropouche-vírus a Zikához hasonlóan fertőzött szúnyogok és szúnyogok révén terjed, és olyan tüneteket okozhat, mint a láz, fejfájás, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Az ECDC kiemelte a terhes nőket érintő lehetséges kockázatokat, mivel a vírus vetéléshez, fejlődési problémákhoz és magzati deformitásokhoz vezethet, bár ezeket a hatásokat még vizsgálják. A brazil egészségügyi minisztérium nemrégiben négy mikrokefáliás esetről számolt be olyan újszülötteknél, akiknek az anyja OROV-val fertőződött.
Már összesen 19 behurcolt esetet jelentettek Európában, amelyeknél az áldozatok mind latin-amerikai utakon fertőződtek meg.
Kuba 2024 májusában jelentette az Oropouche-vírus okozta betegség első kitörését, két tartományban 74 megerősített esetet regisztráltak. A tünetek között láz, derékfájás és fejfájás szerepelt, és minden beteg néhány napon belül meggyógyult. Kezdetben nem jelentettek súlyos vagy halálos eseteket, de Brazília később jelentette le az első két, a vírussal összefüggésbe hozható halálesetet – írja a Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO).
Az év eleje óta több mint 8000 megbetegedést jelentettek Dél-Amerikából, Közép-Amerikából és a Karib-térségből, Brazíliában, Bolíviában, Kolumbiában, Peruban és Kubában. Jelenleg nincs vakcina vagy gyógyszer az OROV megelőzésére vagy kezelésére. Míg a járványos területekre utazó európaiak fertőzésveszélye mérsékeltnek tekinthető, az emberi fertőzés valószínűsége Európában továbbra is nagyon alacsony, mivel a hordozók nincsenek jelen a kontinensen – közölte az ECDC.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ figyelmeztetése a szúnyogok által terjesztett megbetegedések növekvő száma közepette érkezik Európában, beleértve a Görögországban és Romániában nemrégiben észlelt nyugat-nílusi vírusos eseteket. Az ügynökség hangsúlyozza az elővigyázatossági intézkedések fontosságát az érintett régiókba látogató utazók számára.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) figyelmeztetést adott ki az utazók, különösen a terhes nők számára az Oropouche-vírus (OROV) megfertőződésének kockázatára, amikor olyan területekre látogatnak, ahol magas az esetek sz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1723329480 [modified] => 1723303801 ) [title] => Figyelmeztetést adott ki az uniós hatóság, új halálos vírus tört be Európába [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=210639&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 210639 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 210640 [image] => Array ( [id] => 210640 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229.jpg [original_lng] => 304759 [original_w] => 1500 [original_h] => 844 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/oropouche-virus-koronavirus-696229.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1723293002:12 [_thumbnail_id] => 210640 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 884 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 1550 [2] => 1206283 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => figyelmeztetés [2] => Oropouche-vírus (OROV) ) ) [6] => Array ( [id] => 207714 [content] =>Az Európai Unió külső határainak legtöbbjén emelkedett a migrációs beáramlás az idei első fél évben, különösen a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, a Fehéroroszországgal közös határszakaszon és Földközi-tenger keleti medencéjében – közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex csütörtökön.
A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint a Földközi-tenger keleti medencéjének főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalán az év első hat hónapjában 24 999 illegális migránssal szemben intézkedtek a nemzeti hatóságok. Csak júniusban 2701 határsértésről adtak jelentést az illetékes hatóságok ennél az útvonalnál.
A vizsgált hat hónapos időszakban az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán az illegális migránsok számának 148 százalékos növekedéséről számoltak be: január és június vége között 6725-en lépték át törvénytelen módon az EU keleti határait, ebből júniusban 1270-en.
A migrációs adatok legjelentősebb, 174 százalékos növekedéséről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek hatóságai számoltak be.
Itt az év első hat hónapjában 19 636 ember szállt partra illegálisan. Egyedül júniusban 2587-en érkeztek jogtalanul az unió területére.
Az EU Egyesült Királysággal közös tengerszakaszán január és június között 27 100-an próbálkoztak a tengeri átkeléssel, 24 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanitt júniusban 5280-an keltek útra a szigetország felé.
A Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon az év első hat hónapjában 5654, azaz 4 százalékkal több észlelésről számoltak be, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban 854 alkalommal intézkedtek illegális migránsokkal szemben.
A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon, ahol a legtöbb illegális határátlépési kísérletet jegyezték fel az elmúlt év során, az év első felében 25 653-an próbáltak meg az unió területére jutni. Ez 61 százalékkal kevesebb, mint 2023 ugyanezen időszakában. Júniusban ezen a migrációs útvonalon 4472 ilyen esetet jelentettek.
Kevesebb illegális bevándorlót jegyeztek fel a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonalon is, ahol az év első felében 10 642 esetben kellett intézkedniük az illetékes nemzeti hatóságoknak. Ez 72 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. Ezen a migrációs útvonalon júniusban 1502-en próbáltak az Európai Unió területére jutni.
A migrációs útvonalak legtöbbjén szíriai, mali és afgán állampolgárokat vettek nyilvántartásba – tette hozzá jelentésében a Frontex.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió külső határainak legtöbbjén emelkedett a migrációs beáramlás az idei első fél évben, különösen a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken, a Fehéroroszországgal közös határszakaszon és Földközi-tenger keleti medencéjében. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1720804380 [modified] => 1720736209 ) [title] => Frontex: továbbra is özönlenek a migránsok Európába [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=207714&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 207714 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 207715 [image] => Array ( [id] => 207715 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa.jpg [original_lng] => 251358 [original_w] => 980 [original_h] => 551 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/migrants-lampedusa.jpg [width] => 980 [height] => 551 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1720725410:12 [_thumbnail_id] => 207715 [_edit_last] => 12 [views_count] => 985 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 149432 [2] => 23424 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => Frontex [2] => migránsok ) ) [7] => Array ( [id] => 186736 [content] =>Csökken az ideiglenes védelmet biztosító menedékstátusszal rendelkező ukránok száma az Európai Unióban. Márciusban 4 211 495 voltak, húszezerrel kevesebben, mint februárban, és közel százezerrel kevesebben, mint januárban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint a legtöbb ukrajnai menekült március végén Németországban (1 301 790) élt, majd Lengyelországban (955 520) és Csehországban (364 375). A február végi adatokhoz képest márciusban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (plusz 15 210; plusz 1,2 százalék), Hollandiában (plusz 4705; plusz 4 százalék) és Bulgáriában (plusz 3475; plusz 7,6 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma az előző hónaphoz képest öt uniós országban csökkent a legjelentősebben, nevezetesen
- Csehországban (mínusz 20 700; mínusz 5,4 százalék),
- Svédországban (mínusz 9960; mínusz 21,5 százalék),
- Ausztriában (mínusz 9130; mínusz 11,1 százalék),
- Dániában (mínusz 5385; mínusz 14,5 százalék),
- és Lengyelországban (mínusz 1680; mínusz 0,2 százalék).
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 965, az elmúlt hónapban 120 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az ideiglenes védelmi státusszal rendelkezők száma januárban tetőzött, akkor érte el először a 4,3 milliót. Decemberben még 4,2 millió ukrán menekült tartózkodott az EU-ban, és hasonlóan a jelenlegi álláshoz, akkor is Németországban, Lengyelországban és Csehországban tartózkodtak a legtöbben.
[type] => post [excerpt] => Csökken az ideiglenes védelmet biztosító menedékstátusszal rendelkező ukránok száma az Európai Unióban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1715367540 [modified] => 1715332004 ) [title] => Csökkent az EU-ban tartózkodó ukrán menekültek száma [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186736&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186736 [uk] => 186877 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186737 [image] => Array ( [id] => 186737 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek.jpg [original_lng] => 141353 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ukran-menekultek.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1715428575:2 [_thumbnail_id] => 186737 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1753 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83884 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 1995 [2] => 82890 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => statisztika [2] => ukrán menekültek ) ) [8] => Array ( [id] => 186450 [content] =>Csúcsra pörgették a munkát az orosz szolgálatok, de nemcsak trollfarmokra és dezinformációra kell most gondolnunk, hanem robbantásokra és gyújtogatásra is. Noha az Ukrajna elleni támadás után több száz diplomáciai fedésben dolgozó orosz kémet küldtek haza, úgy tűnik az orosz szolgálatok mára ismét megvetették a lábukat Európában.
Az európai titkosszolgálatok szerint Oroszország a közeljövőben felpörgetheti erőfeszítéseit a nyugat destabilizálása érdekében és ez azt is jelenti, hogy Moszkva az erőszakos szabotázsakciók végrehajtásától sem riad vissza. Sőt az elmúlt hetek, hónapok történései alapján az is elképzelhető, hogy már meg is kezdték a titkos háborút a nyugati országokkal szemben.
Noha Oroszország régóta él a fedett műveletek eszközével, és néha történik egy-egy támadás is, a Financial Times információi szerint most ennél többről van szó, ráadásul az oroszokat a polgári áldozatok sem zavarják különösebbe. Az eddigi titkosszolgálati tevékenységet feltehetően egy agresszívabb hozzáállás váltja majd, ami összehangoltabb is, mint a különböző szolgálatok országokra lebontott, széttöredezett munkája.
Csatatérré válik Európa területe is
A német belföldi hírszerzés, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt vezető Thomas Haldenwang a múlt hónapban egy biztonsági konferencián már nyíltan beszél arról, hogy megnőtt az államilag támogatott szabotázsakciók veszélye szerte Európában.
Szavainak különös jelentőséget adott az, hogy beszéde előtt alig két nappal tartóztattak le két német-orosz kettős állampolgárt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy katonai és logisztikai célpontok ellen terveztek támadást Németországban, Oroszország megbízásából.
Április végén Nagy-Britanniában is vádat emeltek két fő ellen, akik egy Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat őrző raktárat gyújtottak fel, míg Svédországban a hírszerzők vasúti kisiklások sorozata után nyomoznak, melyek mögött szintén állami hátterű szabotázsakciók állhatnak. De Csehország vasútvonalai sincsenek biztonságban, legalábbis az ország közlekedési minisztere szerint Moszkva megpróbálta a cseh vasút jelzőrendszerét megsemmisíteni.
Az észt belföldi titkosszolgálat szerint Moszkva árnyéka vetül az ország belügyminisztere elleni februári támadásra, ahogy az orosz szervek állhatnak az országban dolgozó újságírók elleni támadás mögött is. Ugyanakkor a Chatham House nevű agytröszt egyik rangidős elemzője, Keir Giles szerint bár a nyilvánvaló következtetés az, hogy az oroszok fokozzák tevékenységüket, az is elképzelhető, hogy csak elbízták magukat, így könnyebben elkapják őket. Ahogy az sem lenne meglepő, ha a nyugati szolgálatok figyelnének oda jobban.
Egy magasrangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO hírszerzési szolgálatai világos és meggyőző információkat osztanak meg egymással az orosz bajkeverésről. Sőt, múlt csütörtökön az észak-atlanti szervezet még közleményben is felhívta a figyelmet a szövetség területén belül történő, rosszindulatú tettekre.
A háború kezdete után Európa-szerte hazaküldték az orosz kémeket, de sikerült újjáépíteni a hálózatot
Az is nagy vihart kavart, hogy egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogy Moszkva az európai politikát és választásokat is igyekszik befolyásolni, titkosszolgálati eszközökkel is akár. Egyes szakértők szerint az is fontos szerepet játszhat, hogy az orosz kémek igyekeznek bizonyítani, hogy korai volna még őket leírni, miután az európai országok mintegy 600, diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzőt utasítottak ki az Ukrajna elleni orosz inváziót követően.
Az orosz szolgálatok akkor sem voltak a helyzet magaslatán, amikor azt jósolták, hogy az ukránok felszabadítóként fogják üdvözölni a rájuk támadó orosz csapatokat.
A brit Royal United Services Institute közelmúltban kiadott jelentése szerint Moszkva különböző proxyk segítségével igyekszik ismét megvetni a lábát a kontinensen, és ehhez igyekeznek a diaszpórát, illetve a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló szervezett bűnözői csoportokat is felhasználni. Ugyanakkor egy tavaly őszi brit ügyben az oroszok bolgár állampolgárokat szerveztek be különböző célokra.
Az orosz hátterű szabotázsakciók egy része ráadásul könnyen lehet, hogy már meg is történt, elég ha arra gondolunk, hogy a BAE Systems egy walesi fegyvergyárában robbanás történt, vagy épp a múlt pénteki berlini tűzre, ami ugyancsak egy fegyvergyárban kapott lángra.
De az orosz hírszerzők már 2014-ben, Csehországban is lecsaptak egy fegyverraktárra, ahol Ukrajnába szánt eszközöket tároltak.
[type] => post [excerpt] => Csúcsra pörgették a munkát az orosz szolgálatok, de nemcsak trollfarmokra és dezinformációra kell most gondolnunk, hanem robbantásokra és gyújtogatásra is. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1715080020 [modified] => 1715068778 ) [title] => Titkosszolgálati eszközökkel hoznák Európába a háborút az oroszok [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186450&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186450 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186451 [image] => Array ( [id] => 186451 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag.jpg [original_lng] => 170438 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moszkva-oroszorszag.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1715057979:12 [_thumbnail_id] => 186451 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 848 [translation_required_done] => 1 [_oembed_6380ecb5ab7fdd8cd319d72e8a4a8efc] =>[_oembed_time_6380ecb5ab7fdd8cd319d72e8a4a8efc] => 1723117870 [_oembed_6491d0731bdb26e7ad1a82aa4bc60377] =>The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
— (((Tendar))) (@Tendar) August 1, 2024
[_oembed_time_6491d0731bdb26e7ad1a82aa4bc60377] => 1723117870 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 689 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => Oroszország ) ) [9] => Array ( [id] => 179634 [content] =>Ankara Esenboğa Havalimanı'nda, MİT koordinesinde Rusya ile ABD arasında mahkum takası gerçekleşti.
— Sabah (@sabah) August 1, 2024
Serbest kalanlar arasında WSJ muhabiri Evan Gershkovich ve eski ABD Deniz Piyadesi Paul Whelan da var. pic.twitter.com/vvaudoBNvj
Jelentősen meghaladta az egymilliót tavaly az európai országokban menedéket kérők száma – közölte szerdán az Európai Unió máltai székhelyű menekültügyi ügynöksége (EUAA). A legnépszerűbb célpont továbbra is Németország.
A hivatal adatai szerint összesen 1,14 millió menedékkérőt regisztráltak 2023-ban az unió 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban. A tavalyelőtt rögzített számokhoz képest ez 18 százalékos emelkedést jelent. Az EUAA adatai egy hónappal azután érkeztek, hogy az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex 2016 óta a legnagyobb növekedést regisztrálta az illegális határátlépések számában.
A menekültügyi ügynökség éves jelentése szerint a menedékkérők többsége továbbra is a polgárháború sújtotta Szíriából, illetve Afganisztánból érkezett. Az év vége felé, a Gázai övezeti háború kirobbanása után a palesztin menekültek száma is érezhetően megugrott.
Németország maradt változatlanul a legfontosabb úti cél: 334 ezer új kérelmet nyújtottak be ott január és december között, míg Cipruson adták le a lakosságszámhoz mérten a legtöbb kérelmet (78 főre jut egy menedékkérelem).
Tavalyelőtt az Európában regisztráló menedékkérők száma 996 ezer volt, tehát még az egymilliós küszöb alatt maradt. A 2010-es évek közepén jelentősen magasabb számokat rögzítettek: 2015-ben 1,4 millió, 2016-ban pedig 1,3 millió menedékkérőt jegyeztek fel az európai országokban. Az EUAA szerdán közölt adataiban nem szerepel az a több mint 4,4 millió ember, aki Ukrajnából menekült el a háború miatt és részesült ideiglenes védelemben valamelyik uniós országban.
[type] => post [excerpt] => Jelentősen meghaladta az egymilliót tavaly az európai országokban menedéket kérők száma – közölte szerdán az Európai Unió máltai székhelyű menekültügyi ügynöksége (EUAA). A legnépszerűbb célpont továbbra is Németország. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1709158980 [modified] => 1709126734 ) [title] => A menekültválság óta nem látott mennyiségű menedékkérő érkezett tavaly az EU-ba [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=179634&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 179634 [uk] => 179757 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 179635 [image] => Array ( [id] => 179635 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689.jpg [original_lng] => 449160 [original_w] => 1500 [original_h] => 843 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689-1024x575.jpg [width] => 1024 [height] => 575 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689.jpg [width] => 1500 [height] => 843 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689.jpg [width] => 1500 [height] => 843 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/gaza-palesztin-menekultek-nov-7-635689.jpg [width] => 1500 [height] => 843 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1709205122:8 [_thumbnail_id] => 179635 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1382 [translation_required_done] => 1 [_oembed_bebba1e7b08a5c5828c05501774f258c] => [_oembed_time_bebba1e7b08a5c5828c05501774f258c] => 1709151786 [_oembed_7fbe6bb673a4a3821ec9edd88c7b37fc] => [_oembed_time_7fbe6bb673a4a3821ec9edd88c7b37fc] => 1709190420 [_oembed_de3f40f5b91b7b4acdc239892a502f22] => [_oembed_time_de3f40f5b91b7b4acdc239892a502f22] => 1709190420 [_oembed_7c96c04e8d8e5dbb11263ea8d063b83a] => [_oembed_time_7c96c04e8d8e5dbb11263ea8d063b83a] => 1715439223 [_oembed_fdd3989997cb3f9684922c71b2b3d082] => [_oembed_time_fdd3989997cb3f9684922c71b2b3d082] => 1720245552 [_oembed_3e9cd4f8c3c0bdffe6f15cf8451a0d68] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1061 [1] => 454602 [2] => 11262 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => menedékkérők [2] => menekültek ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1061 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 1061 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )