Elstartolt a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VII. évfolyama a Mathias Corvinus Collégium szervezésében. A program elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik felelősséget éreznek a kárpátaljai magyarságért, és véleményformálóként, döntéshozóként kedvező irányba szeretnék alakítani az Ukrajnában élő magyar közösség sorsát. A 15 résztvevő a program alatt más helyszínek mellett Brüsszelben is tanulmányúton vehet majd részt, hogy megismerjék az Európai Unió intézményrendszereinek működését.
Az Európai Unió megköveteli Ukrajnától, hogy írja elő az ivóvízre vonatkozó előírásokat, de ha a kormány ezt megteszi, akkor kiderül, hogy az államnak csak technikailag előállított vize van. A hírt Marina Szlobodnicsenko miniszterhelyettes közölte.
Megjegyezte, hogy a technikailag előállított víz kevesebbe kerül, ezért az államnak csökkentenie kell a tarifákat, és ezzel vannak nehézségek.
„Az egyik legnehezebb az ivóvíz kérdése. Vagyis milyen minőségű legyen az ivóvíz Ukrajnában. Az EU megköveteli tőlünk, hogy ezt törvényi szinten írjuk le, hogy szabályozzuk az ivóvízre vonatkozó bizonyos szabványok betartását”
– mondta az Egészségügyi Minisztérium illetékese.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió megköveteli Ukrajnától, hogy írja elő az ivóvízre vonatkozó előírásokat, de ha a kormány ezt megteszi, akkor kiderül, hogy az államnak csak technikailag előállított vize van.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1730806320
[modified] => 1730752736
)
[title] => Ha Ukrajna bevezeti az ivóvízre vonatkozó uniós szabványokat, akkor kiderül, hogy csak technikailag előállított vizünk van – Egészségügyi Minisztérium
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221045&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 221045
[uk] => 220853
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 28771
[image] => Array
(
[id] => 28771
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi.jpg
[original_lng] => 257144
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/bez-vodi.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1730745537:5
[_thumbnail_id] => 28771
[_edit_last] => 5
[views_count] => 550
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_430d9041904fc4b9a3f5401f4360c998] =>
[_oembed_time_430d9041904fc4b9a3f5401f4360c998] => 1732115558
[_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] =>
[_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1732203523
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4192
[1] => 1072
[2] => 65107
[3] => 291
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Egészségügyi Minisztérium
[1] => Európai Unió
[2] => ivóvíz
[3] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 218872
[content] =>
Közös pályázati projektet valósít meg a lengyelországi bialystoki és az ukrajnai munkácsi gyermekkórház az Interreg Next program keretében. A Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház közel 20 éve vesz részt különböző európai projektekben, de most először fog együttműködni egy lengyel egészségügyi intézménnyel. Az országok közötti szerződés 2 évre szól. A felek bizonyos területen, többek között a tanfolyamok szervezése kapcsán, együtt fognak dolgozni, ugyanakkor külön-külön elvégzik a munka rájuk eső részét. A projekt költségvetése közel másfél millió euró, az Európai Unió hozzájárulása 83%, a partnerek önrésze 17%. A megyei gyermekkórházban évente több mint 11 000 gyermeket ápolnak. Az intézményben szakorvosok rendszere van kialakítva, akik a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal kötött szerződés keretében teljes körű egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Az európai támogatás keretében befolyt összeget korszerű eszközök beszerzésére, valamint a kórház digitalizálására tervezik fordítani. A laboratóriumi eszközök beszerzésének kezdeményezője Jurij Demjan ortopéd-traumatológus volt. Évente mintegy ezer mozgásszervi sérüléssel küzdő gyermeket műtenek az osztályon: az egyszerű törésektől az alsó végtag rekonstrukciójáig. A világstatisztika adatai szerint minden második műtött gyermek nem kap szakszerű segítséget a kivizsgálás hiányosságai miatt. De a modern laboratóriumnak köszönhetően az orvos helyesen tudja meghatározni a sebészeti beavatkozás mértékét. Főleg, ha neurológiai betegségekben, például cerebrál parézisben szenvedő gyerekekről beszélünk, szükség van az alsó végtagok deformitásának korrekciójára. Ebben az esetben nagy szükség van komplex kivizsgálást biztosító laboratóriumra. A megyei gyermekkórházban egy rehabilitációs központ is működik az idegrendszeri károsodásban szenvedő gyermekek számára. Többféle szakember dolgozik itt, akik szó szerint talpra állítják a beteg gyerekeket. Egyikük egy 10 éves huszti járási kislány. Édesanyja, Marija elmondása szerint lánya cerebrál parézis diagnózissal született, és hosszú ideig mozgásképtelen volt. És 8 már éve, évente kétszer, Munkácsra jön rehabilitációra. A Munkácsra ellátogató lengyel partnerek szintén gyerekekkel dolgoznak. Elmondásuk szerint most nagyon sok Ukrajnából érkezett gyerek él a Podlaskie Vajdaságban, ezért fontos a tapasztalatcsere, valamint a jelenleg Európában élő menekültek betegségeivel kapcsolatos információk. Ezért az egyik terület, amelyre a partnerek a támogatási forrásokat elköltik, az a digitalizálás és a közös adatázis létrehozása. Ráadásul a sérülések sajátosságai miatt, amelyeket sajnos a háború során szenvednek el az ukrán betegek, a hazai sebészek tapasztalatai egyaránt érdekesek és újszerűek az európaiak számára, ezért a telemedicina beindítását tervezik. Évente 170 000 gyermeket kezelnek a lengyelországi Bialystok város gyermekkórházában, közülük 20 000 a fekvőbeteg. A viszonylag jó anyagi támogatás ellenére itt is elhasználódnak a kórházi eszközök, ezért a pályázati forrásokból új eszközök beszerzésére kerül sor. Az európai pályázati projektek mindig új perspektívát jelentenek és lehetőséget biztosítanak az intézmény technikai eszközbázisának korszerűsítésére. A gyermekklinika esetében ez a minőségi orvosi szolgáltatások és a gyermekek életkörülményeinek javítása. Éppen ezért a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház nem tervezi, hogy megáll, hanem folytatja az új projektekben való részvétel lehetőségeinek felkutatását, amelyek mögött új eszközök, modern technológiák és az orvostudomány fejlődése áll.
Az Európai Unió elhalasztotta a nem uniós országok állampolgárai számára kidolgozott új biometrikus beléptetési rendszer bevezetését, amelynek november 10-én kellett volna megtörténnie – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint Ylva Johansson belügyi uniós biztos közölte, hogy beléptetési rendszer a rendszer november 10-én nem a tervek szerint fog működni. „November 10-ről már nincs szó” – tette hozzá, megjegyezve, hogy nincs új határidő, de fontolgatják a fokozatos megvalósítást.
A beléptetési/kiléptetési rendszernek (EES) létre kell hoznia egy digitális nyilvántartást, amely összekapcsolja az úti okmányt a személyazonosságot igazoló biometrikus adatokkal, így nincs szükség az útlevelek kézi bélyegzésére az EU külső határán.
A schengeni szabad mozgási övezetbe érkező nem uniós állampolgárok esetében megköveteli, hogy regisztrálják az ujjlenyomatukat, szkenneljék be az arcukat, és válaszoljanak a tartózkodásukkal kapcsolatos kérdésekre.
A német belügyminisztérium szóvivője azonban elmondta, hogy az utasforgalom 40 %-át adó három ország nem áll készen az EES bevezetésére, mert „a központi EES rendszer szükséges stabilitását és működőképességét az EU-Lisa uniós ügynökség még nem biztosította”.
Az EU-Lisa egy olyan ügynökség, amely a nagyszabású informatikai rendszerek bevezetéséért felelős az EU-ban. A francia belügyminisztérium kijelentette, hogy bár Franciaország meg van győződve az EES hasznosságáról, annak végrehajtását megfelelően elő kell készíteni.
A rendszer bevezetését harmadik alkalommal halasztották el. Tavaly nyáron kellett volna bevezetni, de Franciaország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez negatív hatással lesz a tavaly őszi rögbi-világbajnokság és az idei nyári olimpiai játékok megrendezésére. Idén október 6-ára tolták, majd ismét elhalasztották novemberig, attól tartva, hogy az iskolai idényben az EU-ba való utazás megszakad.
Az Európai Bizottság két új javaslatot fogadott el, amelyek az útlevelek és személyi igazolványok digitalizálását célozzák, létrehozva az úgynevezett „EU Digitális Utazási Alkalmazást” (EU Digital Travel application) a Schengeni övezetbe érkező és onnan induló utazók számára. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határellenőrzéseket, miközben fenntartja a magas szintű biztonságot.
A javaslatok részeként az útlevelek és személyi igazolványok adatainak digitális változata is elérhetővé válik, amely az okmányban található chipen lévő információkat tartalmazza, például a tulajdonos arcképét, de nem tartalmazza az ujjlenyomatokat.
A digitális utazási okmányokat az utazók önkéntesen, díjmentesen igényelhetik, és tárolhatják akár a mobiltelefonjukon is.
Ez az új rendszer lehetővé teszi, hogy az utazók előzetesen, az utazás előtt beküldjék digitális útlevelüket vagy személyi igazolványukat a hatóságoknak, ami jelentősen lerövidítheti a várakozási időt a határokon. Az EU és nem EU állampolgárok egyaránt élhetnek ezzel a lehetőséggel, elősegítve a szabad mozgást és csökkentve az adminisztratív terheket, különösen akkor, amikor másik tagállamba költöznek vagy elektronikus azonosítási rendszerekhez férnek hozzá.
A határellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében a hatóságok már előre elvégezhetik az ellenőrzéseket, így több figyelmet fordíthatnak a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelemre.
A digitális utazási igazolványok emellett megkönnyítik az okmányok hitelességének ellenőrzését, és nehezebbé teszik a hamis dokumentumokkal való visszaélést.
Mikor jön az EU digitális útlevele?
Az új EU Digitális Utazási Alkalmazást az Európai Bizottság fogja fejleszteni, és 2030-tól lesz elérhető. Az alkalmazás lehetővé teszi az utazók számára, hogy digitális utazási igazolványt hozzanak létre, és utazási terveiket előzetesen benyújtsák a hatóságoknak, így jelentősen csökkentve a várakozási időt a határokon. A személyes adatok védelme kiemelt figyelmet kap az alkalmazásban, amely biztosítja, hogy csak a felhasználók beleegyezésével történjen adatkezelés.
Az új rendszer része az EU digitális stratégiájának, amely a közszolgáltatások digitalizálását célozza meg 2030-ra, elősegítve az elektronikus azonosítás széles körű elterjedését a tagállamokban. Az új digitális útlevelek és igazolványok a „Schengeni stratégia” részeként a határellenőrzések modernizálására és a biztonság fokozására irányulnak, biztosítva, hogy az utazás gyorsabbá és biztonságosabbá váljon.
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) szeptember 28-án, szombaton azt tanácsolta a légitársaságoknak, hogy a térségben tapasztalható eszkaláció miatt a következő hónapban kerüljék a Libanon és Izrael feletti légteret.
Az uniós ügynökség az Európai Bizottsággal együtt „a légicsapások általános fokozódására és a biztonsági helyzet romlására” figyelmeztetett, ami kihat az Izrael és Libanon feletti légtér biztonságára.
„E tekintetben az Európai Bizottság és az EASA úgy döntött, hogy tájékoztató közleményeket adnak ki a konfliktusövezetekről azzal az ajánlással, hogy ne repüljenek Libanon és Izrael légterében” – közölték.
Pontosították, hogy a javaslat 2024. október 31-ig érvényes, de a helyzet változása esetén felülvizsgálhatják.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) szeptember 28-án, szombaton azt tanácsolta a légitársaságoknak, hogy a térségben tapasztalható eszkaláció miatt a következő hónapban kerüljék a Libanon és Izrael feletti légteret.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727608140
[modified] => 1727551635
)
[title] => Az EU azt javasolja, hogy a légitársaságok egy hónapig kerüljék az Izraelen és Libanonon keresztüli járatokat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=216123&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 216123
[uk] => 216095
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 216096
[image] => Array
(
[id] => 216096
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[original_lng] => 177835
[original_w] => 1260
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-300x214.jpg
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-768x549.jpg
[width] => 768
[height] => 549
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782-1024x731.jpg
[width] => 1024
[height] => 731
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[width] => 1260
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[width] => 1260
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/2886782.jpg
[width] => 1260
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1727540701:5
[_thumbnail_id] => 216096
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1660
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] =>
[_oembed_time_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] => 1729764856
[_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] =>
[_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1732193558
[_oembed_d6551eca0fe9186f6c53a5d7796a2555] =>
As a reminder, the Taleghan 2 complex (which Axios references) was clearly hit in the strike - but assumed to be unused. Either it was in fact being used, or something else in Parchin was hit https://t.co/EMU11toEj1pic.twitter.com/JwtfLQRl4Q
November 10-től az új rendszernek köszönhetően megváltoznak a külföldiek schengeni övezet országaiba történő be- és kiutazásának szabályai az Európai Unió határain, így az ukránok esetében is.
„November 10-től az új informatikai rendszer, az EES (Entry/Exit System) üzemel az EU határain. Automatikusan rögzíti az összes külföldi belépését és kilépését a schengeni övezet országaiba. Ez minden EU-n kívüli állampolgárra vonatkozik, beleértve az ukránokat is, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e vízummal vagy sem” – áll a jelentésben.
A Miniszteri Kabinet hangsúlyozta, hogy a regisztráció önkiszolgáló terminálokon keresztül automatikusan történik, és az útlevelekben lévő bélyegzők eltűnnek. Az EES rendszer a biometrikus adatokat – ujjlenyomatokat és egy személy arcának fényképét – egyszer rögzíti, és 3 évig tárolja.
Az adatok gyűjtése során a határátlépési idő várhatóan körülbelül 40 másodperccel megnőhet.
Az első szkennelés után minden határátkelőnél be kell szkennelni az útlevelét a terminálon. A biometrikus adatokat 3 évig tároljuk, nincs szükség újbóli benyújtásra.
Az EU bevezeti azzal a céllal vezette be az újítást, hogy egyszerűsítse a határátlépést, erősítse a biztonságot, megakadályozza a hamisított okmányok felhasználását, és leküzdje az illegális migrációt.
Az Európai Unióban nem lehet megkülönböztető megközelítést alkalmazni az ukrán menekültekkel szemben nemük, életkoruk vagy hadkötelezettségük alapján – jelentette ki pénteken Ilva Johansson, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a belügyi biztos elmondta: „Ez az ideiglenes védelemről szóló irányelv (az ukrán menekültek státuszát szabályozó dokumentum az EU területén – a szerk.) szerint lehetetlen.” Arra a tisztázó kérdésre, hogy segítene-e az EU Ukrajnának a hadköteles korú állampolgárainak külföldről történő hazaszállítását, megjegyezte, hogy „senkit sem fognak erőszakkal kiutasítani az Európai Unió területéről”.
„Támogatni fogjuk azokat, akik vissza akarnak térni Ukrajnába, és megbeszéljük az ukrán hatóságokkal és az ukrán kormánnyal, hogyan lehet ezt a legjobban megtenni. Nem fogunk kiutasítani senkit az EU-ból” – hangsúlyozta Ilva Johansson.
Az Európai Bíróság szerdán érvénytelenítette az Európai Bizottság által a Google-re kiszabott 1,5 milliárd eurós bírságot, amelyet 2019-ben kapott azzal az indokkal, hogy visszaélt piaci erőfölényével az online hirdetések terén – közölte a luxemburgi székhelyű testület.
Az indoklásban kiemelik, hogy bár a bíróság helyben hagyja a vizsgálat során a cégnél észlelt hiányosságok többségét, az Európai Bizottság „nem vett tekintetbe minden körülményt” és nem nyújtott be elegendő bizonyítékot gyanúja alátámasztására, amely szerint a Google visszaélt erőfölényével a keresőmotoros reklámozásában az AdSense for Search (AFS) nevű online hirdetésközvetítő szolgáltatása segítségével. Az Európai Bizottság azt követően kezdett vizsgálódni, hogy 2010-ben panasz érkezett a technológiai óriásvállalatra a német szövetségi kartellhivatalhoz.
Az ítélet nem jogerős. A múlt héten mindazonáltal az EU bírósága helyben hagyott egy a Google elleni másik 2,42 milliárd eurós bírságot, amelyet 2017-ben szabtak ki rá.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bíróság szerdán érvénytelenítette az Európai Bizottság által a Google-re kiszabott 1,5 milliárd eurós bírságot, amelyet 2019-ben kapott azzal az indokkal, hogy visszaélt piaci erőfölényével az online hirdetések terén – közölte a luxembu...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1726685340
[modified] => 1726693208
)
[title] => Az EU bírósága megsemmisítette a Google 1,5 milliárd eurós bírságát, melyet az Európai Bizottság szabott ki
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=214993&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 214993
[uk] => 215013
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 51858
[image] => Array
(
[id] => 51858
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google.jpg
[original_lng] => 122437
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/google.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1726682409:12
[_thumbnail_id] => 51858
[_edit_last] => 12
[views_count] => 820
[translation_required_done] => 1
[_oembed_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] =>
[_oembed_time_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] => 1730444152
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 590
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => IT
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1284
[1] => 1645
[2] => 1072
[3] => 622
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bírság
[1] => Európai Bizottság
[2] => Európai Unió
[3] => Google
)
)
[9] => Array
(
[id] => 214861
[content] =>
Az ukránok abszolút többsége (79%) még az USA vagy európai uniós állampolgárság megszerzése esetén is Ukrajnában maradna – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felméréséből, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A kutatás adatai szerint a külföldre költözési hajlandóság 19%-ra nőtt 2022 szeptemberéhez képest, de továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint 2020-ban (28%) volt. Valamennyi korosztály között nő azok aránya is, akik külföldre szeretnének költözni, de az összes korosztály közül 74-86% szeretne Ukrajnában maradni.
A szociológusok mérték az ukrán fiatalok hangulatát is. Míg 2020-ban a 18-29 éves ukránok közel fele (46%) szeretett volna külföldre költözni, addig 2022 szeptemberére a mutató 13%-ra csökkent, majd 2024 szeptemberére 26%-ra emelkedett. Bár a növekedés érezhető, a 30 év alatti ukránok 74%-a továbbra is Ukrajnában szeretne maradni. Hasonló tendencia jellemző a 30-44 évesekre (akiknek jelenleg a 75%-a nem akar elköltözni Ukrajnából).
A 25-55 év közötti férfiak túlnyomó többsége (70%) nem akarna elköltözni Ukrajnából. Csak 27% szeretne elmenni. A 25–55 év közötti nők 80%-a nem akarna elköltözni Ukrajnából, míg 18% távozna, ha tehetné.
Amint azt Anton Hrusecij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, a lakosság, különösen az ukrán fiatalok elvándorlása a függetlenség évei alatt krónikus ukrán problémává vált, amely a teljes körű invázió után különösen kiélezett lett. Szerinte ugyanakkor a háborús idők nehéz körülményei és a hosszan tartó, teljes körű háború, a szorongás és a fáradtság növekedése kedvező talajt teremt az ukránok hangulatával kapcsolatos manipulációk terjedéséhez. Nem ritka az olyan retorika (mind az ellenséges propagandaforrásokból, mind egyes ukrán szócsövekből), hogy „az ukránok el akarják hagyni Ukrajnát és nyugaton akarnak letelepedni” vagy „Ukrajna koncentrációs tábor, amely korlátozza a lakosság, elsősorban a férfiak jogait” (és hozzá a megfelelő értelmezés, hogy az ukránok valójában nem akarnak maradni és megvédeni a földjüket) – mondta – mutatott rá a szakember.
A KMISZ saját felmérését 2024. szeptember 1-6-án 1015 válaszadó körében végezte. A mintavételben nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek az ukrán hatóságok.
