Ukrajnában október 28. és november 3. között több mint 110 000 új felső légúti fertőzéses, influenzás és Covid–19-esetet regisztráltak, köztük 65 000 gyereket – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint több mint 2500-an kerültek kórházba, felerészben gyermekek. A járványküszöböt jelenleg csak Ternopil megyében lépték túl. A múlt héten csaknem 1000 személynél diagnosztizáltak Covid–19-et, közülük 234-en szorultak kórházi kezelésre. A legtöbb koronavírusos megbetegedést Cserkaszi és Poltava megyékben jegyezték fel.
A járványszezon kezdete óta (szeptember 30-tól) már több mint félmillióan betegedtek meg felső légúti fertőzésben, influenzában és Covid–19-ben. Közülük több mint 10 000 embernél igazolták a Covid–19 fertőzést, 37 személy halt meg a szövődményekben.
Az Egészségügyi Minisztérium emlékeztet arra, hogy az influenza és a Covid–19 elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás. Az oltás ugyanazon a napon vagy szünettel is elvégezhető. A Covid–19 elleni védőoltás ingyenes, és az omicron változathoz adaptált vakcinákat tartalmaz. Az oltáshoz fel kell keresni a háziorvost.
Az influenza elleni védőoltás is javasolt, elsősorban orvosoknak, tanároknak, rendőröknek, várandósoknak, krónikus betegségben szenvedőknek, 5 év alatti gyermekeknek és 60 év felettieknek. A november 3-i adatok szerint 64 242-en kaptak védőoltást influenza ellen.
Egyre szélesebb körben terjed a fejlett világban a koronavírus új variánsa, az XEC, az IFL Science cikket közölt arról, hogy mit érdemes tudni az új típusú koronavírus-törzs tüneteiről.
A lap arról ír: az XEC az omikron-variáns mutációja, a KS.1.1 és a KP 3.3 rekombinációjának eredménye.
A tünetek nem térnek el jelentősen a korábbi Covid-variánsoktól:
köhögés,
hidegrázás,
légzési nehézségek,
torokfájás,
orrfolyás, orrdugulás,
íz- és szaglásvesztés,
fáradtság, levertség,
izomfájdalom,
fejfájás,
szédelgés és / vagy hányás, hasmenés
mind tünetei lehetnek az XEC-nek.
Azt még mindig nem tudni, hogy a korábbi variánsoknál súlyosabb tüneteket okoz-e, vagy hogy könnyebb terjedésről lehet-e szó.
A lap arról ír, az új fertőzések mintegy 11%-át teszi már ki az új variáns, két hete ez még csak 5% volt.
Az XEC egy új Covid-variáns, először Németországban diagnosztizálták, 2024 nyarán.
Egyelőre két beteget azonosítottak madárinfluenzával. Az Egyesült Államok szövetségi egészségügyi hivatala viszont azt közölte, hogy a madárinfluenza kockázata egyelőre nagyon alacsony és nincs bizonyíték emberről emberre való terjedésnek.
Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) közölte, hogy felkészülnek a madárinfluenza „megnövekedett emberi egészségi kockázatának lehetőségére” a tejelő tehenek körében kitört járvány és két igazolt emberi megbetegedés miatt. A szövetségi egészségügyi hivatal ugyanakkor azt is közölte, hogy a madárinfluenza kockázata az Egyesült Államokban jelenleg alacsony, és nincs bizonyíték az emberről emberre való terjedésre.
A szövetségi és állami közegészségügyi tisztviselők március végén közölték, hogy elsősorban idősebb tejelő tehenek betegségét vizsgálják Kansasben, Új-Mexikóban és Texasban. A betegség olyan tüneteket produkál, mint a csökkent laktáció és az alacsony étvágy. Az első esetet egy texasi mezőgazdasági munkásnál azonosították, a második esetet pedig egy michiganinél, aki rendszeresen ki volt téve az állatállomány által fertőzött madárinfluenzának – írja az ABC News.
A CDC szerint mindkét esetben az egyetlen tünet a vörös szemek és már mindketten felépültek.
Május 22-ig több mint 350 tejelő tehénnek és fertőzött, nem pasztőrözött tehéntejnek kitett embert figyeltek meg. A mezőgazdaságban dolgozók vannak kitéve a legmagasabban a madárinfluenza kockázatának. Viszont, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a madárinfluenza emberről emberre terjedne. Dawn O’Connell, a szövetségi egészségügyi hivatal felkészülési és reagálási titkára szerint már haladnak a 4,8 millió adag madárinfluenza elleni oltóanyag elkészítésével.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Az egészségügyi miniszter helyettese, Ihor Kuzin országos tiszti főorvos közölte, hogy Ukrajnának jelenleg 50 000 adag veszettség elleni oltóanyaga van, amelyeket nemzetközi partnerektől és a WHO-tól kaptak – írja az Interfax-Ukrajina. Hozzátette, a közeljövőben az „Ukrajna Egészségügyi Beszerzései” állami vállalat az állami költségvetésből tervezi a veszettség elleni oltóanyagok beszerzését tervezi, ez a szállítmány 2025 áprilisáig elegendő lesz.
Kuzin ugyanakkor arról számolt be, hogy Ukrajnában évente mintegy 56-58 ezren kérnek segítséget állatharapás esetében, és közülük csaknem 22 ezren szorulnak védőoltásra.
Elmondása szerint Ukrajnában 2023-ban egy halálos kimenetelű esetet regisztráltak, 2024 elején pedig egy másikat.
Kuzin emlékeztetett arra, hogy a veszettség megelőzéséről szóló protokollok szerint az állattal való érintkezés esetén egy személynek öt injekciót kell beadni egy speciális rendszer szerint.
Kuzin ugyanakkor a veszettség terjedésének növekedését jósolja.
Szerhij Tkacsuk, az Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat vezetője megállapította, hogy a háború miatt megnövekedett a veszettség terjedése az állatok között. 2023 első negyedévében 190 esetet regisztráltak, 2024 első negyedévében pedig már 369-et.
„Tisztában vagyunk vele, hogy ez a tendencia a hátrányos helyzetű településeken folytatódni fog, így több lesz a megerősített eset” – mondta.
Tkacsuk egyben arról számolt be, a veszettséget minden régióban regisztrálták, „de az esetek száma leggyakrabban a frontvonal közelében fordul elő”.
Az Egyesült Királyságban terjed a koronavírus úgynevezett Juno alvariánsa. Szakértők szerint a karácsonyi családi összejövetelek miatt a betegség gyorsan fertőzhetett, ráadásul az enyhe tél is segíti a kórokozókat. Spanyolországban már elrendelték a maszkviselést az egészségügyi intézményekben a Covid miatt.
Spanyolországban ismét kötelezővé tették az egészségügyi maszkviselést a kórházakban, mivel egyre nő a covidos és az influenzás esetek száma. Az országban hat hónappal ezelőtt törölték el a gyógyszertárakban és az egészségügyi intézményekben a kötelező maszkhasználatot. Eközben Nagy-Britanniában is aggodalmat okoz a koronavírusos esetek számának növekedése. A szigetországban állítólag már a Juno alvariáns terjed.
Spanyolországban több önkormányzat tiltakozott a kötelező maszkhasználat visszavezetése ellen, de az új egészségügyi miniszter, Mónica García lesöpörte az asztalról az ellenvetéseket. Szerinte a józan ész óvatosságot diktál – írta meg a Guardian.
Sokat beszéltünk a kötelező maszkviselésről, és be kell látnunk, hogy óvatosnak kell lennünk, különösen az egészségügyi központokban és a kórházakban, ahol a betegeket és az orvosokat is meg kell védeni – mondta García.
Az előző hónapban már az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ is jelezte, hogy több vírus és bakteriális légúti kórokozó is terjed egyszerre a télen, így fontosnak tartják, hogy az emberek legyenek óvatosak. A központ az javasolja, hogy aki megbetegedik, az ne menjen emberek közé, illetve az egészségügyi intézményekben is javasolják, hogy hordjanak maszkot.
Az Egyesült Királyságban szakértők szerint a karácsonyi időszak robbanthatta be a koronavírus új változatának terjedését. A Covid Juno variánsa (Covid JN. 1) az enyhe téli időjárás, illetve a karácsonykor tapasztalt nagy népvándorlás miatt rohamosan fertőz az országban a szakértők szerint – erről a Mirror írt.
A brit napilapnak Danny Altmann, az immunológia professzora azt mondta, hogy a világ még egyáltalán nem győzte le a koronavírust. Szerinte a betegség még mindig ott van a társadalomban, terjed az emberek között.
Nagy-Britanniában a lakosság 5 százalékának a tüdejében jelen pillanatban is ott van a vírus egy variánsa – mondta Altmann. A professzor hozzátette, hogy az elmúlt években jelentős sikereket ért el az emberiség a betegség ellen, de szerinte teljes győzelmet még nem aratott. Azt is elmondta, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a Juno variáns hulláma már lecsengőben van-e, vagy csak most kezdődik. Altmann szerint a világ kezdi elfelejteni, hogy mit okozott a Covid 4 évvel ezelőtt és attól fél, hogy emiatt a történelem megismétli önmagát.
Az ukrán orvosok az antimikrobiális szerekkel szemben ellenálló fertőzések riasztó növekedésével néznek szembe. Ez áll a nemzetközi és ukrán szakértők által készített új jelentésben, amelyet a fertőzések elleni küzdelemmel foglalkozó amerikai intézmény tett közzé – írja a Holosz Ameriki.
Megállapították, hogy a helyzet olyan súlyos, hogy a válságot még háború alatt is meg kell oldani.
„Az antimikrobiális gyógyszerekkel szembeni bakteriális rezisztencia világszerte több halálesetet okoz, mint a HIV vagy a malária, és jelentős globális közegészségügyi fenyegetésként tartják számon” – közölték.
A hepatitis A egy vírusos betegség, amely a májat támadja meg, és lehet enyhe vagy súlyos lefolyású. A vírus a szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztása következményeként terjed, beleértve a személyes higiénia hiányát, számolt be az Egészségügyi Minisztérium sajtószolgálata.
„A higiénia betartása az étel elkészítésekor, a zöldségek és gyümölcsök evés előtti mosása segít megelőzni a vírus élelmiszereken keresztüli átterjedését. Ne használjanak ellenőrizetlen forrásból származó vizet” – írta a tárca sajtószolgálata.
Az Egészségügyi Minisztérium az alábbi ajánlásait tette közzé:
a nem palackozott vizet használat előtt fel kell forralni;
alapos kézmosás szappannal és meleg vízzel a mosdó látogatását, étkezés előtt és szeméttel való érintkezést követően;
nem igyanak ugyanabból a pohárból egy másik személlyel, ne kóstoljanak a tányérjáról ételt, ne használják a kanalát, villáját.
A betegség lappangási ideje 14-28 napig tart. A leggyakoribb tünetek gyengeség, hőemelkedés, hasmenés, hányás, sárgaság.
„A hepatitis A elleni vakcinák Ukrajnában nem szerepelnek az ingyenes oltások listáján, de a gyógyszertárakban megvásárolhatók. Fontos, hogy a hepatitis A elleni védőoltás vegyék fel azok a felnőttek, akik a közétkeztetésben és élelmiszeripari vállalkozásokban, víz és szennyvízelvezető létesítményekben dolgoznak” – tette hozzá az Egészségügyi Minisztérium.
A francia hatóságok bejelentették, hogy a Dél-Franciaországban gyűjtött kullancsokban riasztó módon kimutatták a krími-kongói vérzéses láz (CCHF) vírusát, ami a vírus első megjelenését jelenti az országban. A betegséget a mérsékelt égövön eddig megmaradni képtelen paraziták, főleg kullancsok terjesztik. Már a Bakonyban is találtak fertőzött ízeltlábúakat.
A francia hatóságok a krími-kongói vérzéses lázzal fertőzött Hyalomma kullancsokat találtak. A déli régiókban talált paraziták jelentős aggodalmat keltett a szakértők körében. A CCHF vírus, amely az Ebolához hasonló súlyos vírusos vérzéses lázkitöréseket okoz, eddig csak szórványosan volt jelen a kontinentális Európában, de Korzikán már korábban is találtak fertőzött egyedeket – számolt be az Euronews.
Bár eddig nem jelentettek emberi fertőzést Franciaországban, az egészségügyi hatóságok és szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás elősegíti a halálos vírus terjedését.
A Hyalomma kullancs, egy Afrikából és Ázsiából származó nagyméretű, kemény kullancs, amely a CCHF-vírust hordozza, és a vándormadarakkal együtt jutott el Európába. Bár ezek a kullancsok már évtizedek óta jelen vannak Korzikán, 2015-ben a Földközi-tenger partvidékén történő észlelésük jelezte a szárazföldi jelenlétüket. Az éghajlatváltozás okozta környezeti változások kedvező feltételeket teremtenek e kullancsok további elterjedéséhez, ami fokozza a kullancsszakértők és az egészségügyi tisztviselők aggodalmát.
Ráadásul a fertőzött vérszívók Magyarországon is jelen vannak: idén nyáron a Bakonyban, illetőleg a Balaton nyugati medencéjében találtak meg a Hyalomma rufipes nevű faj egyedeit, amelyben megtalálták a krími–kongói vérzéses láz vírusát.
A kimutatott vírusra reagálva a francia Élelmiszer-, Környezetvédelmi és Munkahelyi Egészségvédelmi Nemzeti Ügynökség (Anses) a kullancsok aktív megfigyelését javasolta. Az egészségügyi hatóságok megelőző intézkedéseket sürgetnek, többek között zárt cipő viselését, a füves területek elkerülését, a kijelölt utakról való letérés mellőzését és a szabadtéri tevékenységek utáni alapos önvizsgálatot a kullancscsípések megelőzése érdekében. Kullancscsípés esetén azonnali csipesszel történő eltávolítás, majd fertőtlenítés és a vérszívók által terjesztett betegségek tüneteinek figyelése javasolt.
A Krími-Kongói vérzéses láz tünetei 10-13 nappal a csípés után jelennek meg az Egészségkalauz összefoglalója szerint, a betegség jelei a következők:
ingerlékenység,
magas láz (akár hetekig is fennállhat),
hátfájás,
ízületi fájdalom,
gyomorfájás,
gyengeség
vörös szem és torok,
valamint kipirult arc jellemzi,
súlyos esetekben sárgaság,
a betegség előrehaladtával gyakori orrvérzések és véraláfutások jelennek meg.
A CCHF-re vonatkozó specifikus vírusellenes szerek vagy vakcinák hiánya miatt a megelőzés és a tudatos kullancscsípés utáni lépéseknek még nagyobb a tétje.
A szakemberek hangsúlyozzák a lakosság felvilágosításának, a megfigyelés fokozásának és az egészségügyi szakemberek tájékoztatásának fontosságát a betegségről és annak tüneteiről. Franciaországban az elkövetkező években az emberi megbetegedések kockázatának mélyreható multidiszciplináris értékelését tervezik, hogy proaktív stratégiákat dolgozzanak ki a CCHF lehetséges terjedése ellen a régióban.
Vírusos hepatitis A terjed Ukrajnában. A november 1-jei adatok szerint már az Ivano-Frankivszki régióban is regisztrálták.
A hepatitis A (régi nevén: Botkin-kór, piszkos kezek betegsége, sárgaság) egy vírusos fertőző betegség, amelynek terjedése a széklettel történik. Ez azt jelenti, hogy a hepatitis A-ban szenvedő beteg a WC látogatása után mosatlan kézzel érint meg bármit, ami kapcsolatba kerül egy másik személlyel, aki emiatt megfertőződik a hepatitis A betegséget.
„Az idei év kilenc hónapja alatt 125 vírusos hepatitis A megbetegedést fedtek fel Kárpátalján. Ez a szezonális betegség ciklikus jellegű: járványai 5-6 évente ismétlődnek. Például 2009-ben régiónkban a betegek száma 9-szeresével, 2013–14-ben 15-szeresével, 2017–2018-ban pedig 7-8-szorosával haladta meg a jelenlegi mutatókat” – hangsúlyozta Anatolij Psenyicsnij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció Egészségügyi Főosztályának igazgatója tájékoztatóján.
A régió egészségügyi intézményeiben ma 11 igazolt diagnózisú személy részesül gyógykezelésben, köztük 5 gyermek (a betegek állapota nem súlyos). Ez kitörésnek azonban nem nevezhető, mert nincs rá oka. Járványról akkor beszélhetünk, ha egy környezetben, egy családban, kollektívában vagy osztályban 3-5 esetet regisztrálnak.
Az orvosok hangsúlyozzák, hogy a széklet-orális úton terjedő hepatitis A megelőzése – mindenekelőtt az egészségügyi előírások betartása.
A betegség első tünetei az általános gyengeség, láz, étvágytalanság, hasmenés, a vizelet telített, sötét színű, valamint a bőr és a szemfehérje (sclera) sárgulása is lehetséges. A hepatitis A a májat támadja meg, ezért nem szabad megvárni a sárgaság jeleit, hanem az első tünetek megjelenésénél orvoshoz kell fordulni.
Viktorija Timcsik, az Ukrán Egészségügyi Minisztérium Kárpátaljai Megyei Laboratóriumi Központja osztályvezetője a hepatitis A kórokozójáról beszélt. Elmondása szerint a fertőzés forrása kizárólag az ember, aki a kórokozót székletürítéssel (vizelet és széklet) juttatja a környezetbe.
„Leggyakrabban a gyermekek fertőződnek meg hepatitis A-val, és a felnőttek fertőzési forrásává válnak. A hosszú lappangási idő miatt a beteg a lappangási idő utolsó 7-10 napjában kezdi kiengedni a kórokozót a környezetbe, és fertőzővé válik. A teljes prodromális periódus átlagosan egy-két hétig tart. És amint megjelenik a sárgaság, az 5-7. napon, abbamarad a kórokozó kiválasztása. Ez azt jelenti, hogy a kórházi kezelés már csak a tényleges orvosi ellátás nyújtása, és nem a betegek elkülönítésének módja” – kommentálta Viktorija Timcsik.
Hozzátette, hogy a hepatitis A fertőzést okozhatja szennyezett víz, élelmiszer, ha nem tartják be az elkészítés technológiáját vagy a tárolási feltételeket, vagy a szakács, ha tünetmentesen beteg és nem tud róla. Ilyen esetekben alakul ki a járvány – egyidejűleg sokan betegednek meg.
Ami a megelőzést illeti, a járványügyi szakember elmondása szerint a kéz, zöldségek, gyümölcsök alapos mosására van szükség. És ne használjanak kétes minőségű és eredetű vizet.
A megelőzés másik formája a védőoltás. A hepatitis A elleni védőoltás az egyik ajánlott védőoltás. Vagyis az ember vagy maga veszi meg a vakcinát, vagy beoltható vállalatok, intézmények vagy szervezetek költségén. A gyermekeket is ajánlott beoltani hepatitis A ellen.
A Leedsi Egyetem tudósai a már azonosított, koronavírust követő tüneteket egy újjal gyarapították. A végtagok fagyásra hasonlító elkékülése szintén a koronavírus utáni maradandó tünetek egyike lehet.
Az extrém fáradtság, a szaglás elvesztése, az izomfájdalmak és a légszomj mellett azonosított hosszú távú tünet volt a memóriazavar, a mellkasi és ízületi fájdalom, az álmatlanság, a szívdobogás, a szédülés, a fülzúgás, a depresszió és a szorongás. Egy új tanulmány azonban újabb szimptómát talált, ami nem olyan gyakori, mint a fáradtság, de annál különösebb.
A The Lancet orvosi folyóiratban ismertették, hogy egy 33 éves férfi lilás elszíneződést tapasztalt a lábán. Ha állt, lábai elnehezültek, bizseregtek, viszkettek és színük kékbe játszott. Olykor kiütések is megjelentek, a tünetek tehát nem voltak állandóak és lefekvéskor általában el is múltak. A rendellenesség neve akrocianózis, így nevezik azt is, amikor a hidegtől színeződnek el valakinek a végtagjai, orra, füle.
Manoj Sivan klinikai docens, a tanulmány társszerzője úgy kommentálta, hogy a beteg a koronavírus-fertőzés előtt nem tapasztalta az akrocianózist. Még többen lehetnek, akik ezt látják magukon, de nem tudják, hogy a koronavírus hosszú távú következményével van dolguk.
A tünet az idegrendszer hibás működése miatt jelentkezik, és a kutatók most azon dolgoznak, hogy kifejlesszék az állapot azonosítására szolgáló teszteket, amelyek vérvizsgálatot, vérnyomás- és pulzusméréseket, mellkasröntgent vagy oxigénszint-mérést foglalhatnak magukba.
