A Zahid Finance Group Kft. és Magyarország Beregszászi Konzulátusa Horváth Anna születésének 100. évfordulója alkalmából különleges nyitásváró programsorozatot szervez, melynek első rendezvényére a hamarosan átadásra kerülő Horváth Anna Múzeumban és Alkotóházban, valamint a mellette található Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor november 5-én. Az alkalommal a szervezők méltó módon emlékeztek meg Horváth Anna szobrászművész, keramikus, érmész, grafikus, közíró életéről és munkásságáról. A rendezvény keretében adták át a Pásztor Ferencről, az egyik szovjet lágerben mártírhalált halt egykori beregszászi püspöki helynökről elnevezett díjat is, melyet ezúttal Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke kapott.
A rendezvény kezdetén a jelenlévők rövid tárlatvezetésen vettek részt a beregszászi római katolikus templom mellett található Horváth Anna Múzeumban és Alkotóházban, ahol megtekintették a művésznek a már itt elhelyezett festményeit, grafikáit és kerámiaszobrait. A program ezután a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban folytatódott, ahol ünnepélyes keretek között adták át immár tizedik alkalommal a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség által alapított Pásztor Ferenc-díjat. Az elismerést minden évben egy olyan személy kapja, aki sokat tett az egyházközségért, annak fennmaradásáért és működéséért. A díjazott ezúttal Grezsa István volt, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az egyházközség infrastrukturális fejlesztésében. A díjat Molnár János beregszászi esperes-plébános adta át a kitüntetettnek.
A laudációban Bárdos István fizikatanár kiemelte: Grezsa Istvánnak a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosként a Kárpát-medencei kormánytámogatások felügyelete és a kulturális-nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása volt a feladata, később Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős kormánybiztosként jelentősen hozzájárult a vidékünkön működő óvodák felújításáért, mely a jövőbe vetett hit egyik szimbólumává is vált. Bárdos István emlékeztetett arra, hogy Grezsa István nevéhez fűződik a megyénkben rendkívül sikeresen megvalósult Magyar Ház Program, s Beregszász is sokat köszönhet neki, hiszen meghatározó szerepet vállalt II. Rákóczi Ferenc lovas szobra és a Fedák Sári-szobor felavatásában, illetve komoly összeggel támogatta a Sevcsenko-szobor felállítását is. Az általa irányított projektek amellett, hogy rendszerint nemzetiségtől függetlenül szolgálták a helyiek érdekeit, hozzájárultak a Magyarország és Ukrajna, azon belül Kárpátalja közötti politikai, gazdasági, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi és humanitárius kapcsolatok fejlődéséhez.
A díj átvételét követően Grezsa István beszédében elmondta, őt úgy nevelték, ha kap egy megbízatást, egy feladatot, azt becsülettel végezze el, nem pedig a díjakért, az elismerésért. „A tavaly azonban megtörtek bennem valamit a felvidéki reformátusok, akik alapszabályt módosítottak, hogy ki tudjanak tüntetni. Most pedig a beregszászi római katolikusok elismerését vehettem át, ami nagy megtiszteltetés. A díjon túlmenően alkalmat kaptam, hogy megköszönjem azt a sok kedvességet és szeretetet, amit itt tapasztaltam Kárpátalján. Külön élmény számomra, ahogy a laudációban is elhangzott, hogy »hosszú kényszerszünet után« jöhettem ide, pontosabban hosszú ideig arra kényszerítettek, hogy elzárják előlem Kárpátalját, így a benne élő embereket is” – fogalmazott az egykori kormánybiztos. „Van még itt teendő, Rahótól egészen Viharoskáig, és azt szeretném, ha a magyar állam, a magyar nemzetpolitika ezt pótolná, s ebben nagy örömmel vállalnék szerepet akár magánemberként, akár hivatalnokként. Mert meggyőződésem, hogy legyen bármilyen nehéz is egy időszak, ahogy az egész Kelet-Közép-Európa, benne a Kárpát-medence és azon belül Kárpátalja is rövid és hosszú távú sikerre kell hogy »ítélve« legyen” – hangsúlyozta Grezsa István, majd annak kapcsán, hogy a díjat éppen egy helyi művész tiszteletére szervezett emléknapok keretében vehette át, elmondta: „Ez emlékeztet arra, hogy egy népet és egy népcsoportot is egyetlenegy dolog őrizhet meg, ez pedig a kultúra. Bennünket értelemszerűen a magyar kultúra. A kultúra pedig elképzelhetetlen az anyanyelv megőrzése és védelme nélkül, mint ahogy elképzelhetetlen az anyanyelven történő oktatás fejlesztése és megszervezése nélkül. […] Én abban vagyok érdekelt és abban bízom, hogy minden negatív érzés ellenére, ha itt véget ér ez a mostani súlyos konfliktus, nagyon sok kárpátaljai haza fog jönni, mert egyszerűen nem érzi jól magát másutt. Azt is remélem, hogy mindig patrióta magyar kormány lesz akkor, amikor építkezni kell, és ebben a munkában díjtól függetlenül is, díjazottan pedig különösen számíthatnak rám” – tette hozzá a kitüntetett, köszönetet mondva az elismerésért.
Elsőként gratulált a díjhoz Tarpai József, a Zahid Finance Group Kft. igazgatója, a Horváth Anna Múzeum alapítója, aki felszólalásában elmondta: Horváth Annát méltatva délelőtt a művész nevét viselő iskolában jártak, ahol „felemelő volt látni, ahogy a tanulók készültek, megőrzik Anna néni emlékét, s van egy kis múzeum is az iskolában, ahol a keramikus alkotásait láthatjuk. Nekünk kötelességünk megemlékezni Anna néniről, hiszen sokan nem ismerték őt személyesen” – szögezte le. Az elmúlt években több alkotóházat sikerült átadni megyeszerte, s az igazgató úgy véli, hogy a magyar kormány támogatásával a Horváth Anna Múzeum és Alkotóház is be kell hogy teljesítse azt a misszióját, amelyet korábban kitűztek célként. Tarpai József emlékeztett arra, hogy Horváth Anna hagyatékát a Magyarországon élő Finta Éva József Attila-díjas költő kezeli, majd köszönetet mondott Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteinek azért, hogy „segítettek abban, hogy a hagyaték hazakerüljön és a közönség elé táruljon” – hangsúlyozta. „Feladatunk, hogy Horváth Annán keresztül is bemutassuk azokat az embereket és méltó emléket állítsunk nekik, akik – bár abban az időben sem volt egyszerű, amikor ők éltek – meg tudtak maradni magyarnak, embernek” – fűzte hozzá Tarpai József.
„Horváth Anna mind a mai napig generációk példaképe és tanítója” – jelentette ki Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Életművét nem érintette meg semmiféle piaci törekvés, számára a művészet sosem vált árucikké, hanem az mindvégig megmaradt egy belső indíttatásból táplálkozó önkifejezési eszköznek. Horváth Anna munkái nem galériák polcaira, hanem múzeumokba illenek. Azokban egyszerre jelenik meg az itt élő emberek tehetsége, kreativitása, küzdelme a túlélésért. Kapcsolata a művészettel egyedülálló, autodidakta módon sajátította el a szükséges ismereteket. Nagy jelentőségű, hogy a magyar kormány támogatásával megépült a Horváth Anna Múzeum, amely méltó helyszíne lehet az életmű bemutatásának” – hangsúlyozta a diplomata.
„Úgy gondolom, hogy kultúra nélkül nem működhet a jelen, és nem bízhatunk a jövőben sem. Fontos, hogy mindig legyenek olyan fáklyavivő emberek, mint amilyen Horváth Anna is volt, aki a nehéz időkben is kitűnően tudott alkotni. Amit ő készített, az egy korszak lenyomata” – fogalmazott beszédében Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, Horváth Anna tanítványa, aki örömét fejezte ki a múzeum létrejötte kapcsán. Megható hangvételű felszólalásában a szobrászművész úgy emlékezett vissza egykori mesterére, mint egy önzetlen emberre, aki felkarolt mindenkit, akiben tehetséget és értékeket látott, s azokat is, akik valamilyen testi hiányossággal küzdöttek, utóbbiak élete Matl Péter elmondása szerint Anna néni támogatásával nyert értelmet.
A rendezvény záróakkordjaként levetítették a Fehér Rita által rendezett Mindenki Annuskája című dokumentumfilmet.
A 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szervezői kedden bejelentették, hogy milyen filmeket lehet megtekinteni az idei eseményen. A felhozatalnak egy ukrán és egy orosz háborús film is része lesz.
Az Ukrajinszka Pravda szerint ukrán részről Oleh Zsurba „A lassan égő föld dalai” című filmjének lesz világpremierje a fesztiválon. A film az orosz invázió első két évében mutatja be, hogy milyen volt az élet Ukrajnában, és hogyan vált a háború az emberek életének részévé, milyen utat járt be a társadalom az első hetek pánikjától kezdve addig, hogy a halál és a pusztulás elfogadott, és egyfajta tragikus normává vált az ukránok számára.
A másik oldalról Anasztazija Trofimova orosz–kanadai „Oroszok háborúban” című filmjét fogják levetíteni ugyanabban a programban. E film leírásában úgy fogalmaztak: „A rendező elnyeri az orosz gyalogos katonák bizalmát, és egy évig kíséri az egyik zászlóaljat, amely Kelet-Ukrajnán keresztül nyomul előre”, valamint arról is írnak, hogy a rendező a „keleti vagy nyugati propagandától” és „kiábrándult katonák” nézőpontjától eltérő módon mutatja be a helyzetet.
[type] => post [excerpt] => A 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szervezői kedden bejelentették, hogy milyen filmeket lehet megtekinteni az idei eseményen. A felhozatalnak egy ukrán és egy orosz háborús film is része lesz. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1721943060 [modified] => 1721871824 ) [title] => Ukrán és orosz háborús filmet egyaránt vetítenek majd a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=208962&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 208962 [uk] => 209026 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 208963 [image] => Array ( [id] => 208963 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.webp [original_lng] => 37022 [original_w] => 770 [original_h] => 433 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.webp [width] => 770 [height] => 433 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.webp [width] => 770 [height] => 433 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.webp [width] => 770 [height] => 433 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.webp [width] => 770 [height] => 433 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1721935590:8 [_thumbnail_id] => 208963 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1164 [_oembed_7c6bc6294b4f863ef74d93d125167be0] => [_oembed_time_7c6bc6294b4f863ef74d93d125167be0] => 1721930714 [_oembed_6bb4c84c4205cec1feaad9ebd1cf1e63] => {{unknown}} [_oembed_f349ef500b5751838911e3dd71a608cd] => {{unknown}} [_oembed_6d0144151f120a14342d4ca9b34f18a5] => {{unknown}} [_oembed_28813c86fd26b0daa77ae76755f67f11] => {{unknown}} [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 873 [3] => 49 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Film [3] => Hírek [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1178150 [1] => 556594 [2] => 1178151 [3] => 742074 [4] => 80606 ) [tags_name] => Array ( [0] => 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál [1] => filmvetítés [2] => háborús filmek [3] => orosz film [4] => ukrán film ) ) [2] => Array ( [id] => 190491 [content] =>
Igazi mozi élményben lehetett része a szürtei magyar közösség azon tagjainak, akik eljöttek a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület helyi rendezvénytermébe, hogy megtekintsék a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb korszakáról és személyiségéről készült filmet. A Most vagy soha! című kalandfilmben a márciusi ifjak 24 órájába csöppen bele a néző. A jeleneteket részben a Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a budai Várban, valamint Sopronban, Esztergomban és Komáromban rögzítették. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület bár még nem hivatalosan, de május elején nyitotta meg a szürtei rendezvényterem ajtaját. A Most vagy soha! című magyar történelmi kalandfilm szürtei vetítését a szervezők egy korábbi dátumra szerették volna kitűzni, de végül csak június 15.-re sikerült elhárítani a felmerülő akadályokat. A nézőket lenyűgözte a film és mint fogalmaztak, felemelő érzés volt átélni a nemzeti összetartozás élményét. A szervezők megköszönik mindazok munkáját, akik hozzájárultak a filmvetítés megvalósításához, és mint fogalmaztak: aktívan dolgoznak azon, hogy a közeljövőben még több ehhez hasonló, értékes közösségi élménnyel gazdagítsák a helyi magyar közösséget.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok, miután a Szabad Európa Rádió (SZER) román adása arra hívta fel a figyelmet, hogy „orosz propagandafilmeket” vetítenek a román kulturális minisztérium által működtetett mozikban.
Raluca Turcan román kulturális miniszter szerdán közösségi oldalán tudatta, hogy a román Nemzeti Filmarchívum felbontotta a szerződést a szervezőkkel, amelynek alapján a bukaresti Eforie, illetve Union mozi április 19-én és 24-én levetítette volna a két orosz játékfilmet.
„Elfogadhatatlan, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború körülményei közepette, ilyen nyilvánvalóan propaganda célú, az orosz állam által finanszírozott filmalkotások vetítése számára román közpénzekből működtetett mozik biztosítsanak helyszínt” – írta Facebook-bejegyzésében a román kulturális miniszter.
A SZER román adása szerint az első, részben a Nemzetközi Űrállomáson forgatott, Kihívás című játékfilmet, illetve az első űrsétát, Alekszej Leonov és Pavel Beljajev 1965-ös útját felidéző, 2017-ben készült Elsők ideje (angolul „The Spacewalker”) című filmet akarta levetíteni Bukarestben az orosz kultúra romániai népszerűsítésével foglalkozó Orosz Központ.
A SZER – a megvalósításukra és népszerűsítésükre fordított jelentős állami támogatásra hivatkozva – mindkét filmet „szoft propagandának” minősítette, hozzátéve, hogy az űrkutatásban elért szovjet és orosz vívmányok dicsőítése az orosz állami propaganda részévé vált.
Filmvetítést szerveztek iskolásoknak Ungváron, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban, a Vadvilág Nemzetközi Napja alkalmából. A Teo Band és a Karitász iskola diákjai is megtekintették az Aszkania Nova rezervátumról szóló dokumentumfilmet. A Megyei Helytörténeti Múzeumban minden évben igyekeznek egyedi módon megemlékezni erről a napról. Volt, hogy kalandos mérkőzéseket szerveztek a gyerekeknek vagy kirándulásokat szerveztek. Idén – filmnézéssel és azt követő beszélgetéssel, illetve különféle feladatokkal. A központi téma a háborúnak a vadvilágra kifejtett hatása volt. A filmnézést követően a fiatalok csoportokban dolgoztak az ökológiailag hasznos szokások kidolgozásán. A Vadvilág Napja alkalmából a helytörténeti múzeumban tematikus tárlatot is kialakítottak, ahol a Kárpátalja természeti kincseiről szóló irodalmat tekintették meg az érdeklődők. A Vadvilág Napja alkalmából szervezett rendezvényen a fiatalok arról is beszélgettek, hogy miként tudnak ők maguk is hozzájárulni a természet védelméhez. A szervezők elmondták, hogy mindezt hulladék csökkentéssel, a víz takarékos felhasználásával és a hatalmat gyakorló szervek ellenőrzésével lehet elérni, hogy ne hozhassanak a vad világra nézve káros döntéseket.
Az olaszországi Lazio régióban található Viterbo városa a kritikák nyomán lemondta a Tanú című orosz propagandafilm vetítését, amely hazugságokat tartalmaz az Ukrajna elleni orosz háború eseményeiről.
A Tanú február 18-i viterbói vetítésének bejelentését az oroszbarát olasz nyelvű Donbass Italia Twitter-fiók és Andrea Lucidi oroszbarát tudósító tette közzé. Az eseményt a tervek szerint a San Leonardo Színházban tartották volna − írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezt követően a helyi médiában megjelent Giacomo Barelli helyi ügyvéd és politikus rovata, amelyben a filmet hazugságokkal telítettnek bírálta, szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, és a színház vezetőségének és mindazoknak a beavatkozására szólított fel, akiknek befolyása van a döntésre.
Ezt követően a színház vezetőségének közleménye jelent meg, amely szerint a vetítésre nem kerül sor.
A San Leonardo Színház, miután megkapta az ajánlatot, úgy döntött, hogy az a helyes, ha nem járul hozzá a vetítéshez, mivel felismerte, hogy a legtöbb ember ellentmondásosnak fogja érezni a filmet − áll a közleményben.
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
A kárpátaljaiak minden év novemberének második felében megemlékeznek a helyi magyar és német közösséget ért tragédiáról, a sztálini terror áldozatairól. A Zsigmond Dezső által rendezett A Sátán fattya című nagyjátékfilm Nagy Zoltán Mihály azonos című trilógiájának első kötetén alapul. Az 1944. novemberi kárpátaljai történésekkel kezdődik, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a málenkij robot, valamint a szovjet megszállás borzalmait. Ugyan a filmet már 2018-ban egy kárpátaljai turné során több helyszínen is bemutatták, Magyarország Ungvári és Beregszászi külképviselete időszerűnek látta, hogy öt év elteltével ismét levetítsék azt. A Sátán fattya című film kísérletet tesz arra, hogy bemutassa az itteni családok málenkij robot okozta szenvedéseit. A történetben háromnapos munkára viszik Tóth Eszti apját, bátyját és szerelmét, ő pedig útnak indul a gyűjtőtáborba, hogy élelmet vigyen nekik. A lányt megbecstelenítik a szovjet katonák és az átélt szörnyű esetből születik meg a kis „muszka”, a Sátán fattya. A vetítést követő közönségtalálkozón Zsigmond Dezső rendező és Tarpai Viktória színésznő mesélt a kulisszatitkokról. Az egyik nézői kérdésre válaszul elmondták, hogy a film forgatása közben a legrosszabb álmukban sem gondolták volna, hogy a 21. században ismét kitörhet a környezetünkben egy újabb háború. A főszerepet játszó Tarpai Viktóriában kettős érzések zajlottak le, hiszen a film egy olyan tragédiát mutat be, amely sajnos szinte minden kárpátaljai családot sújtott. Mindemellett azonban nagy boldogság töltötte el a szívét amiatt, hogy ismét itthon lehet, és a kárpátaljai közönséggel lehet. A filmvetítésnek és közönségtalálkozónak a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont, a novemberi málenkij robot-ra való megemlékezés sorozat keretén belül. A Magyar Ház mellett a beregszászi színházban is vetítették A Sátán fattya című filmet. A szervezők és a film alkotói is úgy vélik, hogy fontos, hogy minden év novemberében előkerüljön ez a film, hiszen a cselekménye alapján tudjuk igazán átérezni milyen borzalmakat éltek át elődeink 79 évvel ezelőtt.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében, a „Gyökerek és szárnyak – a kárpátaljai fiatalok perspektívái” című projekt keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával a napokban rendhagyó történelem órát tartottak. A GULAG táborok és a málenkij robot áldozatairól emlékeztek meg egy monodráma és egy rendhagyó történelemóra segítségével. A nap folytatásaként közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítést tartottak a Rákóczi- főiskolán. A fiatalok a Zsigmond Dezső által rendezett Nagy Zoltán Mihály művéből készült „A sátán fattya”című filmet tekintették meg. A filmvetítés előtt online csatlakozott Tarpai Viktória, a film főszereplője is. A közönségtalálkozót Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója moderálta, aki Tarpai Viktória kapcsolása előtt kiemelte, hogy a beregszászi társulat azért jött létre, hogy szolgálja a kárpátaljai közönséget, ezért nem meglepő, hogy előadásaikon és azokban a filmekben, amelyekben közreműködnek, a kárpátaljai sors történeteket és történelmi tragédiákat is bemutatják.
Petőfi Sándor művének rajzfilm-adaptációját, Jankovics Marcell örök klasszikusát, a János vitézt ezúttal az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központjában az Ungvári 6. Számú Napocska Óvoda magyar csoportjának növendékei tekintették meg.
A vetítés előtt Albertné Simon Edina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja és a hungarológiai központ nemrég kinevezett új igazgatója, dr. Berta Eleonóra szólt a gyerekekhez.
– Örülök, hogy eljöttetek, ugyanis mint tudjuk, ez az év Petőfi-emlékév, és rendezvénysorozatot indítottunk ebből az alkalomból. Ez az első rendezvényünk, mert úgy gondoltuk, hogy a legkisebbekkel kezdjük – mondta többek között az igazgató asszony, és a rövid köszöntők után egy gombnyomásra színessé vált a fehér vetítővászon, peregni kezdtek a filmkockák.
A János vitéz magyar rajzfilm Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján a költő születésének 150. évfordulójára készült. Magyarországon először 1973 májusában mutatták be a mozikban. A János vitéz volt az első egész estés magyar rajzfilm. 2019-ben digitális változatban újították fel, amely azóta így látható a mozikban. A történet a költeményhez hasonlóan kezdődik. Kukoricza Jancsi juhászbojtár a tüzes napsütésben, a fűben heverészve és furulyázva a gazda juhait őrzi, amikor távoli énekhangot hall – szerelméét, a kökényszemű Iluskáét, aki épp ruhát mos a patakban. Jancsi csókot ígér Iluskának, ha kijön a patakból és odamegy hozzá. A szerelmeseket megriasztja Iluska mostohája, aki szidni kezdi Iluskát, de Jancsi megfenyegeti, hogy ne merészelje bántani. A mostoha és Iluska hazaindulnak. Jancsi ekkor veszi észre, hogy a nyáj megszökött, az utolsó báránya is felhővé változott. Egyedül, szomorúan indul haza, a gazda elébe. A gazda eleinte tréfának hiszi, hogy nem látja a nyájat, de utána megdühödik, és elzavarja Jancsit. Jancsi elbúcsúzik Iluskától és világgá megy.
A gyerekek érdeklődve nézik a rajzfilmet, s annak ellenére, hogy többen a beszoktatás időszakában vannak, és szüleiket keresve egyik-másik csöppségnél időnként eltörik a mécses, de még az ő figyelmüket is leköti a 74 perces színes mese. Kislányok és kisfiúk egyaránt találnak nekik tetsző epizódokat, legyen az a nagy csata, melyben a magyar huszárok győzedelmeskednek, és felgöngyölik a törököket mint egy szőnyeget, vagy amikor János Tündérországban találja magát, a tündérek körbevezetik földjükön, és az egyik tündér egy tündéralmát ad neki, amire ő is tündérré változik, és a tündérek királlyá koronázzák, majd megjelenik Iluska is mint királynő, és a szerelmesek végre találkoznak.
Miközben a sok különböző korú óvodás élvezi a vetítést, Albertné Simon Edina konzullal beszélgetünk az ajtó mögött.
– Bízom benne, hogy egy kellemes délelőttöt tudnak itt tölteni a gyerekek. Magyarország Kormánya a 2022–2023-as évet Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította, és a Petőfi-bicentenárium alkalmából az ungvári főkonzulátus a beregszászi konzulátussal együttműködve minél több eseményt szeretne szervezni Petőfi emlékének ápolása céljából. Ezért próbálunk minél több ilyen rendezvényt lebonyolítani. A kijevi nagykövetségünktől jött egy megkeresés, miszerint elkészült az animációs film ukrán nyelvű feliratozása is, s jó lenne a kárpátaljai közönségnek is bemutatni – idézi fel az előzményeket, és kiemeli: a Petőfi-emlékév keretében nagyon fontos, hogy ne csak a felnőttek számára legyenek programok, hanem a gyerekek részére is. – Nagyon reméljük, hogy a felnőttek valamennyire ismerik Petőfi Sándor életművét, s szeretnénk, ha ez a gyerekek körében is egyre ismertebb lenne – jegyezte meg a diplomata, és továbbiakat illetően elmondta, hogy Petőfi Sándor János vitéz című művének rajzfilm-adaptációját a közeljövőben Kárpátalja több más településén, illetve az iskolakezdést követően az iskolákban is bemutatják majd.
A háziasszony szerepét betöltő dr. Berta Eleonórától megtudtuk, hogy a hungarológiai központ idén 35 éves, és ebből az alkalomból egy rendezvénysorozatot indítanak, ez a mostani vetítés ennek az első lépcsőfoka.
– Egy ideje sajnos kikerültünk a kulturális vérkeringésből, de feladatunk, célkitűzésünk, hogy újra odakerüljünk, elfoglaljuk a megérdemelt helyünket. Sokat kell tennünk ezért. A továbbiakban szeretnénk kiállítást szervezni augusztus–szeptember folyamán, pontos dátumot még nem tudunk, és a 35. évforduló alkalmából október 26–27-én nemzetközi tudományos konferenciát szervezünk – tette hozzá az igazgató asszony.
