A svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát, míg Finnország egy weboldalon tájékoztatja a lakosságot.
Svédország tájékoztató füzetekben, Finnország pedig egy átfogó felkészülési weboldalon készíti fel a lakosságot egy esetleges háborúra ‒ írja a Mirror.
Miután Joe Biden engedélyezte az amerikai rakéták bevetését orosz területen az ukránoknak, a svéd kormány frissítette Ha válság vagy háború jön című kiadványát. Erre legutóbb 2018-ban volt példa. A füzet, amelyet a második világháború óta mindössze ötször adtak ki, most kétszer akkora, mint a korábbi években.
A 32 oldalas kiadványból 5 millió példányt osztanak szét két hét alatt a lakosság körében.
A füzetben többek között konkrét tippeket adnak például ahhoz, hogyan érdemes tárolni a tartós élelmiszereket és vizet, és illusztrált formában ismertetik a lehetséges fenyegetéseket. De arról is írnak benne, hogy „nukleáris, biológiai vagy vegyi támadás esetén ugyanúgy kell elbújni, mint egy légi támadáskor”.
Az aktualizált verzió nagyobb figyelmet fordít a háborús felkészülésre, és a füzet közepéről előrébb került az a figyelmeztetés is, hogy „ha Svédországot más ország támadja meg, soha nem adjuk fel. Minden olyan információ, amely arról szól, hogy az ellenállásnak meg kell szűnnie, hamis”.
De nemcsak Svédország, hanem Finnország is közzétette a frissített tanácsait azzal kapcsolatban, hogy miként kell önállóan helytállni háború esetén. Az országban hétfőn egy új weboldalt indítottak el, amely széleskörű információkat nyújt a lakosság számára a különféle válsághelyzetekre való felkészülésről.
Korábban egyébként Norvégiában is kiküldtek egy tájékoztató füzetet, amelyben arról írnak, hogy háború, szélsőséges időjárás vagy egyéb fenyegetések esetén a lakosságnak arra kell felkészülnie, hogy egy hétig is önállóan is boldoguljanak.
Nyáron Dániában e-mailben tájékoztatták lakosságot, hogy milyen élelemre és gyógyszerekre lehet szükségük ahhoz, hogy akár három napig is kihúzzák egy esetleges veszély idején. A szükséges otthoni tartaléknak tartalmaznia kell a hosszú lejáratú élelmiszereket, mint például a konzerv bab, energiaszeletek, vagy tészta.
November 4-én kezdődött Finnországban a Lightning Strike 24 elnevezésű legnagyobb NATO-tüzérségi hadgyakorlat, amely a szövetségesek európai gyakorlatsorozatának része.
A Lightning Strike 24 edzés a Dynamic Front 25 sorozat része. A gyakorlatokon több mint 5000 katona vesz részt az Egyesült Államokból, illetve a szövetség további 28 szövetséges országából és partnerei közül. Több mint 130 különböző fegyverrendszert fognak használni.
Finnországon kívül Észtország, Németország, Lengyelország és Románia területén zajlanak majd a képzések. Finnország területén november 28-ig rendezik meg Rovajarvi és Rovaniemi régiókban.
A gyakorlat célja a Szövetség védelmi képességeinek bemutatása az észak-európai régióban, valamint a hadműveleti vezetés, irányítás és együttműködés gyakorlása a NATO Közös Gyorsreagálású Hadtesttel.
Egy finn állatkert úgy határozott, hogy visszaküldi Kínának két óriáspandáját, mivel gondozásuk túl költséges – írja a hvg.hu a The Guardianra hivatkozva.
Lumi és Pyry 2018 óta lakik az Ähtäri Állatkertben, néhány hónappal azután érkeztek Finnországba, hogy Hszi Csin-ping is odalátogatott, és közös megegyezést írt alá az állatok védelméről. A páros további nyolc éven át maradhatna a jelenlegi helyén a Pekinggel kötött megállapodás szerint, hamarosan azonban megkezdődik a hazautazásukat megelőző karanténjuk.
A magánkézben lévő állatkert azzal magyarázta a döntést, hogy nem tudja kigazdálkodni a páros ellátását. A kifutót, amelyben Lumit és Pyryt tartják, 8 millió eurós ráfordítással alakították ki, ezenfelül pedig még évi másfél millió eurót emészt fel az állatok etetése és gondozása. Ez utóbbi összeg a Kínának fizetendő megőrzési díjat is magában foglalja, de így is túl magas.
Az állatkert vezetősége azt remélte, hogy a pandák majd odavonzzák a látogatókat, de a várt fellendülés elmaradt, amiben szerepük volt a koronavírus-járvány miatti lezárásoknak is. Az intézmény emellett az infláció okozta költségnövekedéssel is nehezen birkózik meg. Emiatt állami hozzájárulást igényeltek, a kérelmüket azonban tavaly elutasították.
Az állatok visszaküldéséről három éve zajlottak a tárgyalásaik Pekinggel, a részleteket mostanra sikerült kidolgozni.
A finn külügyminisztérium szóvivője kijelentette: a pandák visszaküldése nem befolyásolja a két ország kapcsolatát, hiszen csupán üzleti döntésről van szó.
Kína rendszeresen kölcsönöz pandákat állatkerteknek világszerte, ezzel is erősítve a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat.
Hamarosan döntés születik arról, hogy Finnország mely városaiban lesznek a NATO-központok, számolt be az Yle saját forrásaira hivatkozva.
Finnországban két főhadiszállás jelenik meg: a NATO szárazföldi erőinek észak-európai és a szövetség többnemzetiségű szárazföldi erőinek főhadiszállása.
Az Yle értesülései szerint a szárazföldi erők főhadiszállását a tervek szerint Mikkeliben helyezik el. Kezdetben a finn tiszteken kívül több tucat külföldi tiszt is szolgálatban lesz.
A többnemzetiségű szárazföldi erők (FLF) főhadiszállását a tervek szerint Finnország északi részén, Sodankülben vagy Rovaniemiben helyezik el.
Egyelőre egyik főhadiszállás helyét sem erősítették meg.
Svédország és Finnország védelmi minisztere hétfőn Stockholmban sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Svédország kész átvenni a NATO Finnországba telepítendő többnemzetiségű szárazföldi erőinek irányítását.
A tamperei látogatáson tartózkodó Alexander Stubb köztársasági elnök kommentálta az Yle adatait, hogy a NATO-székház helyére vonatkozó döntéseket katonai érdekek, nem pedig regionális politika alapján hozzák meg. Elmondása szerint a döntés még nem született meg.
A finn légierő egy F/A-18-as vadászrepülő századot telepít Romániába. Ez a NATO azon küldetésének részeként fog megtörténni, mely szerint járőröznek a Fekete-tenger feletti légtérben. Erről a finn légierő sajtószolgálata számolt be.
A küldetés keretében várhatóan a finn légiközlekedés a Konstancához közeli légibázison fog állomásozni. A finn hadsereg 2024. június 3-tól július 31-ig lesz ott.
A tervek szerint 8 finn F/A-18-as repülőgép és legfeljebb 100 katona járőrözik majd felváltva brit Typhoon repülőgépekkel.
Az orosz rendszámú autókat jövő szombatig, március 16-ig kell kivinni Finnországból.
Erről az ország vámhivatal ellenőrzési osztályának vezetője, Sami Rakshit számolt be – írja az Yle hírügynökség.
Rakshit „nehéznek” nevezte azt a kérdést, hogy mi lesz az orosz autókkal ezen időpont után. A hatóságok felmérik, hogy az autó miért van még az országban, mióta van ott, és hogy a tulajdonosok átestek-e minden szükséges formaságon.
Az ezzel kapcsolatos részletesebb cselekvési terv kidolgozása jelenleg zajlik.
Február 6-án, kedden Marie Rantanen finn belügyminiszter bejelentette az orosz határ lezárásának meghosszabbításáról szóló döntést, számolt be a helyi Yle lap
Mari Rantanen belügyminiszter jelenleg nem fontolgatja az ellenőrzőpontok megnyitását. A határzár meghosszabbításáról szóló kormányhatározat a héten várható.
„Jelentős számú ember várakozik a határ túloldalán. Másrészt úgy tűnik, hogy Oroszország nem változott” – összegezte a miniszter.
Rantanen ugyanakkor nem ismertette a határok lezárására vonatkozó menetrendet. Elmondása szerint a tanács feladata a határok lezárása elsősorban a nemzetbiztonság és az állampolgárok biztonsága érdekében.
„Nem fogunk engedni az ilyen nyomásnak. A határzár addig tart, ameddig szükséges. Reméljük, hogy ennek egyszer vége, de egyelőre nem” – mondta a miniszter.
A határőrszolgálat adatai szerint továbbra is több száz, sőt több ezer harmadik országbeli állampolgár van, aki a megfelelő okmányok nélkül kíván Finnországba beutazni az orosz–finn határon.
Csütörtökön, december 14-én a finn kormány úgy határozott, hogy ismét lezárja az Oroszországi Föderáció határán lévő ellenőrző pontokat, amelyeket aznap nyitott meg. A hírt az Yle közölte.
Elmondásuk szerint a nyitást követően azonnal menedékkérők érkeztek, s csak az egyik határnál több mint 50-en léptek be az országba, főként szomáliai és szíriai férfiak.
[type] => post [excerpt] => Csütörtökön, december 14-én a finn kormány úgy határozott, hogy ismét lezárja az Oroszországi Föderáció határán lévő ellenőrző pontokat, amelyeket aznap nyitott meg. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1702653960 [modified] => 1702643116 ) [title] => Finnország lezárja a december 14-én reggel működésbe helyezett ellenőrző pontokat az orosz határon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172453&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 172453 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 172419 [image] => Array ( [id] => 172419 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp [original_lng] => 104714 [original_w] => 960 [original_h] => 640 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 640 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 640 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 640 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1702635918:5 [_thumbnail_id] => 172419 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1247 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_5d39b93233f5574eaf8e0a998c223371] =>
Finnország több mint kétszeresére tervezi növelni lőszergyártó kapacitásait 2027-ig – közölte kedden a helsinki védelmi tárca.
A minisztérium tájékoztatása szerint összesen mintegy 120 millió euró beruházásra számítanak a tervben, amiből 24 milliót a kormány, a fennmaradó összeget pedig az ipari magáncégek biztosítanák.
„A mostani döntés jelentősen fokozni fogja a nehézlőszerek termelési kapacitását Finnországban, lehetővé téve Ukrajna hosszú távú támogatását egészen 2030-ig” – közölte Antti Hakkanen védelmi miniszter.
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy Finnország már jelenleg is „a legnagyobb tüzérséggel rendelkezik” az EU-ban, és a nehézlőszerek egyik fő termelőjévé kíván válni.
Finnország az ukrajnai orosz agresszió miatt már korábban is fokozta tüzérségi lőszereinek termelését.
Jelentősen nőtt az Oroszország felől Finnországba a harmadik világból érkező menedékkérők száma – közölte a finn belügyminiszter kedden, azt vetve az orosz határőrség szemére, hogy átengedi a papírokkal nem rendelkezőket is Finnország irányába.
„Az orosz hatóságok megváltoztatták az eljárást és a hiányzó dokumentumok ellenére engedélyezik a Finnországba utazást, ami illegális beutazásnak minősül” – tette hozzá Mari Rantanen tárcavezető.
„Reméljük, Oroszország visszatér korábbi gyakorlatához, miszerint a schengeni vízummal nem rendelkezőket nem engedi Finnország határaihoz” – jelentette ki Mari Rantanen újságíróknak.
Bejelentette, hogy a belügyminisztérium lépéseket tett egy olyan javaslat kidolgozására, mely lehetővé tenné a határforgalom korlátozását vagy akár egyes átkelők lezárását is.
A miniszter elmondta, hogy az utóbbi két napban mintegy 60, afrikai és ázsiai országból érkezettet regisztráltak az orosz határon, miközben augusztus 1-je és november 12-e között – a finn határőrség adatai szerint – mindössze 91-et.
„Nem a menedékkérők számáról van szó, hanem Finnország nemzetbiztonságáról és a megváltozott orosz tevékenységről” – mutatott rá Riika Purra finn miniszterelnök-helyettes X-bejegyzésében.
Petteri Orpo finn miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy a problémát komolyan kell venni és biztosítani akarják a keleti határt. Orpo kijelentette, hogy az orosz határőrség szervezetten szállít és kísér embereket a határra. „Egyértelmű, hogy ezeket az embereket segítették” – tette hozzá.
A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a törvénytelen határátlépésekkel szemben Helsinki határozott lépéseket fog tenni, az ehhez szükséges eszközöket pedig már az új finn jogszabályok biztosítják. Finnország mintegy 1340 kilométer hosszú közös határral rendelkezik Oroszországgal, amely egyben az Európai Unió külső határának számít.
