Több mint ezer aláíró, köztük harmincnégy Nobel-díjas tudós a génmódosításra vonatkozó szigorú szabályok enyhítésére szólította fel nyílt levelében az EU-t – számolt be a brit The Guardian.
A nyílt levél szerint az EU döntéshozóinak „el kell utasítaniuk a félelemkeltést”, és lehetővé kell tenniük a tudomány képviselői számára, hogy az „éghajlati veszélyhelyzetnek” ellenálló növényeket fejlesszenek ki.
Az EU-nak „el kell utasítania a tudományellenes félelemkeltés sötétségét” a génszerkesztésről szóló kulcsfontosságú szavazás előtt – fogalmaz a levél.
A tudósok szerint az EU-nak el kell fogadnia az olyan új technikákat, amelyek konkrét géneket céloznak meg, és átszerkesztik kódjukat. A technológia segítségével ugyanis ellenállóbbá válhatnak a növények a betegségekkel szemben, és nagyobb valószínűséggel élhetik túl a bolygó felmelegedésével egyre hevesebbé váló szélsőséges időjárási eseményeket.
A régi, éveken és évtizedeken át tartó növénynemesítési módszerek túl sokáig tartanak, nincs ennyi időnk az éghajlati vészhelyzet korában – hangsúlyozták.
A levél aláírását megszervező WePlanet környezetvédelmi nonprofit szervezet olyan technológiák mellett kampányol, mint az atomenergia, a génszerkesztés és a sejtszintű mezőgazdaság, és szorgalmazza Európa nagy részének újraerdősítését is.
A genetikailag módosított, kéken, zölden vagy vörösen fluoreszkáló halak komoly népszerűségnek örvendenek az akvaristák körében. Bár kétségtelenül szépek, hamarosan súlyos problémát okozhatnak Brazíliában.
Egy a Science-ben megjelent tanulmány szerint az állatok, amelyek természetes fényben is sokkal élénkebbek, mint a zebrahalak, kijutottak Brazília délkeleti halgazdaságaiból, és mostanra elszaporodtak az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum vizeiben. Mindez ritka példája annak, hogy egy génmódosított élőlény megtelepszik a környezetben, a biológusok azonban attól tartanak, hogy veszélyeztetni fogják a helyi faunát a bolygó biológiai szempontból egyik legváltozatosabb helyén.
Jean Vitule, a brazil Parana Állami Egyetem ökológusa szerint a következmények beláthatatlanok. Előfordulhat ugyanis, hogy a fluoreszkálást lehetővé tévő gének bekerülhetnek az őshonos halak génállományába, így pedig jobban láthatóvá válnak a ragadozók számára.
A szakemberek a zebrahalakat (Danio rerio) évek óta használják a különböző kutatásokhoz. Az eredetileg Délkelet-Ázsiában őshonos állat génszerkezetét úgy alakították át az 1990-es évek végén, hogy kék, zöld és vörös színben világítsanak. A 2000-es években aztán a kereskedelem is meglátta benne a lehetőséget, nem sokkal később pedig már vásárolni is lehetett belőlük.
A szakemberek viszont régóta aggódnak emiatt, ezért bizonyos területeken – például Kaliforniában és Brazíliában – megtiltották az árusításukat – pont azért, nehogy kárt tegyenek a természetben.
2014-ben már találtak egy szabadon úszó állatot Floridánál, de az végül nem szaporodott el – valószínűleg áldozatul esett egy ragadozó halnak. Brazíliában az első szabadon úszó csapatot 2015-ben fedezték fel. Valószínűleg úgy szökhettek meg, hogy a halgazdaságok vizét a helyi természetes vizekbe engedik.
Itt azonban nincsenek olyan ragadozók, amelyek veszélyesek lennének az állatokra. A szakemberek ráadásul azt találták, hogy amellett, hogy egész évben képesek szaporodni ezek a halak, a génmódosítás miatt az ivarérettségüket is hamarabb érik el. A Studies on Neotropical Fauna and Environment tudományos szaklapban közzétett kutatási eredményből pedig az is kiderült, hogy az étvágyuk is kiváló, és nagyon jól elvannak azokkal a rovarokkal, algákkal, amelyeket a helyi vizekben találnak.
A szakemberek szerint jó hír, hogy az invázió még mindig csak az első szakaszában jár, vagyis van még idő cselekedni.
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
Felszólította az Európai Parlament az Európai Bizottságot, hogy álljon le a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére irányuló törekvéseinek előmozdításával. Az EP felhívta továbbá a Bizottság figyelmét arra is, hogy az erről szóló végrehajtási határozatával túllépi azokat a hatásköröket, amelyeket Brüsszel számára az uniós jog előír.
Az Európai Parlament szerint Brüsszel törekvései egyfelől nem felelnek meg az uniós jognak, másfelől pedig nincsenek összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy egyszerre legyen biztosított a belső piac hatékony működése, miközben az emberi élet és egészség védelmére vonatkozó követelmények, az állatok egészsége és az állatjóléti megfontolások is maradéktalanul érvényesülnek.
Az EP emellett „mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának engedélyezését, annak ellenére, hogy a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz”.
Éppen ezért az Európai Parlament ismételten felszólította a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmi olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési és takarmányozási célú behozatalát a közös piacra, amelyet az Európai Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek.
A GMO-technológiát egyébként az uniós tagállamok minősített többsége nem támogatja. Az Európai Unió népességének 35.52 százalékát képviselő 13 tagállam a technológiát elutasította. Ezek közé tartozik Magyarország, Németország, Franciaország, Görögország, Ausztria és Luxemburg is. 10 tagállam (az uniós népességének 27.49 százalékát képviselve) támogatta, 4 tagállam pedig tartózkodott (az uniós polgárok 37 százaléka képviseletében).
Az Európai Parlament kiemeli: annak ellenére, hogy a Bizottság elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát, továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését.
Mint ahogy azt az Európai Parlament is leírja, a Bizottság engedett a Syngenta Crop Protection NV/SA nevű belga székhelyű cég 2017-ben beadott kérelmének (ez a cég egy tengerentúli nagyvállalat leányvállalata). Ebben a kérelmező azt kérte az uniós testülettől, hogy engedélyezze a géntechnológiával módosított MZIR098 kukorica (ez egy géntechnológiával módosított kukorica) forgalomba hozatalát a belső piacon.
A Syngenta korábban egyike volt annak a hat cégnek (BASF, Bayer, Dow Chemical, DuPont, Monsanto, Syngenta), amely az Egyesült Államok GMO-piacát uralta. 2016-ban azonban egyfajta átalakulási hullám ment végbe a piacon: a Dow és a DuPont, továbbá a Bayer és a Monsanto összeolvadt, a Syngentát pedig a ChemChina vásárolta fel.
Ezt a fajta kukoricát géntechnológia útján azért módosították, hogy toleránssá tegyék a glufonizáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, és hogy előállítson két rovarölő fehérjét (úgy nevezett Bt- vagy Cry-toxinokat), amelyek mérgezőek néhány kukoricával táplálkozó bogár lárvájára nézve.
Megjegyzendő, hogy a GMO-kukoricára vonatkozóan szántóföldi kísérleteket csak nyolc helyszínen végeztek, azokat is csak az Amerikai Egyesült Államokban.
Más olyan releváns tengerentúli kukoricatermelő területeken, mint például Brazília, Argentína, Paraguay vagy Uruguay viszont nem.
A Cry-toxinok közvetettek az olyan hasznos állatokra nézve is károsak, mint a méhek. Szakmai állásfoglalások támasztják alá, hogy a kukoricából a méhek ugyan közvetlenül nem állítanak elő mézet, viszont pollenjét a méhek kilométerekről begyűjtik, ennek nyomán pedig a mézbe is bekerül. A Cry-toxinok ezen kívül megváltoztathatják a méhek viselkedését is és sérülékennyé tehetik ezeket az állatokat a különféle parazita fertőzésekkel szemben is.
Ehhez képest sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, sem pedig a Bizottság nem kért további vizsgálatokat, megelégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket az USA-beli hatásvizsgálatok hoztak.
Csakhogy az Egyesült Államokban merőben más megközelítéssel fordulnak a GMO-technológiához, mint jelenleg az uniós tagállamokban. A tengerentúli országban ugyanis a GMO-k szabadföldi felhasználását megelőző egészségügyi és környezeti kockázatfelmérés célja nem a biztonság bizonyítása, hanem csupán a felvetődő problémák feltárása a döntéshozatal megkönnyítése végett. Ez azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban mindaddig a piacon lehet egy GMO-termék, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik róla, hogy káros az egészségre.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerepe az Európai Unióban, hogy tudományos szakvéleményt nyújtson és tájékoztasson az élelmiszerlánccal kapcsolatos – már ismert, illetve újonnan felmerülő – kockázatokról. Ennek ellenére az EFSA tavaly tudományos szakvéleményt készített, amelyben a testület annak ellenére sem kért mélyreható vizsgálatokat a GMO-technológiát illetően, hogy számos tudományos aggály merült fel annak alkalmazásával kapcsolatban. A tudományos szakvéleményben az EFSA kijelentette, hogy a GMO-kukorica összhangban áll az uniós joggal és azokkal a releváns irányelvekkel, amelyek a kockázatértékelés során jelentőséggel bírnak.
A terv az, hogy 750 millió génmódosított szúnyogot engedjenek szabadon az eddigi vegyszeres, és nem túl sikeres szúnyogirtási próbálkozások helyett. A projekt zöld lámpát kapott állami és szövetségi szinten, áldását adta rá az amerikai környezetvédelmi hivatal és megkapta a végső engedélyt a Florida Keys-i helyi hatóságoktól is – írja a CNN.
Florida szúnyogproblémáit egy afrikai eredetű invazív faj, az Aedes aegypti nevű moszkitó okozza, ami a szúnyogpopulációnak mindössze az 1%-át adja, de egy sor veszélyes fertőző betegséget terjeszt, többek között a sárgaláz és a dengue-láz kódokozóját, illetve a Zika-vírust. A szúnyogot nagy erőkkel és rengeteg pénz befektetésével, ám annál kevesebb sikerrel irtjják, ráadásul a vegyszeres szúnyogirtás sok környezeti kárt is okoz.
Erre a problémára lenne megoldás az OX5034 kódnevű, génmódosított szúnyog. Ennek minden példánya hímnemű, és a génszerkezetét úgy módosították, hogy a nőnemű utódai még lárva korukban elpusztuljanak, csak a hímek érjék meg a szaporodóképes kort, tovább terjesztve a halálos génváltozatot. Mivel a hímnemű szúnyog nem szív vért, az nem is terjeszt betegségeket.
A génmódosított szúnyogot a Kajmán-szigeteken, Panamában és Brazíliában már bevetették élesben, a brazil tapasztalatok szerint rövid idő alatt 95%-kal csökkentette az akció az Aedes aegypti populációját. Floridában ennek ellenére komoly ellenérzéseket váltott ki a 750 millió szúnyog bevetése, 230 ezren írtak alá egy petíciót ellene.
Az oltóanyaggal kapcsolatos kísérletek miatt lazítanának a szabályozásokon.
Az új vakcina-stratégia keretén belül az Európai Bizottság a génmódításra vonatkozó szabályozások átmeneti lazítását javasolta, hogy ne ütközzön akadályokba az oltóanyag és a kezelés klinikai tesztelése – írta az Euractiv.
A jelenlegi, szigorú szabályozás nem enged meg eltérést előre nem látható, sürgős esetekben sem, így rendkívül komplexek és időigényesek a génmódosított anyagokkal való kísérletek. Az európai Astra Zeneca és a Johnson & Johnson is ígéretes oltóanyagokon dolgozik, amelyek tartalmaznak génmódosított összetevőt. A jelenleg hatályos szabályozás miatt azonban versenyhátrányba kerülnek az európai kutatók és az oltóanyagon dolgozó gyártók.
A felterjesztett módosításról még szavaznia kell az Európai Parlamentnek és a Miniszterek tanácsának, ami sokáig is elhúzódhat. A bizottság azt szeretné elérni, hogy 3 héten belül, még a parlamenti időszak nyári szünete előtt döntsenek a módosítást illetően.
A szabálymódosítások nemcsak a koronavírus-védőoltással kapcsolatos klinikai kísérletekre vonatkoznának, hanem a koronavírus-kezelésekre is.
Because of coronavirus restrictions, it’s hard to know where you can travel, what rules you need to follow. We have to make life easier for Europeans & coordinate these measures. @EU_Commission put forward a proposal - its adoption by national governments will now bring clarity. pic.twitter.com/hblJRFYw0y
